A civilek és a független média ellehetetlenítésére létrehozott törvény, amelyet heteken belül elfogadhat az Országgyűlés, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt bízná meg szervezetek listázásával. Ezeket a listázott – a törvény szövege szerint „jegyzékre vett szervezeteket” -, aztán a NAV alá tartozó Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda figyelné meg, minden egyes külföldi pénzügyi tranzakciójukról értékelné, hogy az a közélet befolyásolására alkalmas-e. Csakhogy ez súlyosan szembe megy a pénzmosás elleni harc nemzetközi elveivel. Znotiņa szerint, ha a szerv a kormány kiterjesztett karjaként működik, az aláássa a bizalmat, lenne mód arra, hogy kizárják Magyarországot nemzetközi csoportokból és az információk megosztásából.
Minden országban működik egy hatóság, amelynek elsődleges feladata a gyanús pénzmozgások ellenőrzése. Ez az úgynevezett Financial Intelligence Unit, röviden csak FIU, vagyis pénzügyi információs egység. Ez bizonyos országokban külön szerv, máshol egy másik hatóság része, így Magyarországon az adóhatóság alá tartozik. Amikor pénzintézetek vagy egyéb érintett szolgáltatók (a közjegyzőktől a szerencsejáték szervezőin át az ingatlanügynökökig) olyan pénzmozgást érzékelnek, amiknél fölmerül a gyanú, hogy a pénz eredete illegális lehet, akkor erről jelentenek a pénzmosás elleni szervnek.
Megszólalt az Európai Bizottság, az Orbán-kormányt kéri az átláthatósági törvény javaslatának a visszavonásáraEnnek a szervnek a feladata a tranzakciók vizsgálata és elemzéseket készítése. A működésük legfontosabb alapja a függetlenség, és hogy olyan mozgásokat vegyenek górcső alá, amelyeknél fölmerülhet a gyanú, hogy a pénz kötődik egy bűncselekményhez, például adócsaláshoz, korrupcióhoz vagy éppen drogkereskedelemhez. A civilek pénzügyi műveleteinek blokkolása viszont a pénzmosás elleni szabályokkal való visszaélés Znotiņa szerint. A pénzmosás elleni harc lényege azt meggátolni, hogy az illegális pénzeket legálisnak tüntessék fel.
Az ilyen szerveknek kötelességük, hogy erőforrásaikat a kockázatosabb ügyekre összpontosítsák, vagyis azt vizsgálják alaposabban, ahol nagyobb a bűncselekmény esélye. A magyar terv szerint viszont a kockázatelemzés helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal politikai döntése alapján dolgozna, ami súlyosan szembe megy az előírásokkal.
Éheztetni akar az Orbán-kormány, de az átláthatósági törvény akkora politikai hiba, hogy a miniszterelnökre is veszélyes lehetAz úgynevezett Egmont Csoport határozza meg nemzetközi szinten a pénzmosás elleni hivatalok alapelveit. Ezek alapján tudnak együttműködni, ami alapvető fontosságú a szervezett bűnözés elleni küzdelemben. Znotiņa felidézi, hogy az elmúlt években Oroszországot és Nigériát függesztette föl az Egmont Csoport az együttműködésből, amiért ezekben az országokban politikai eszközként használták a szervet.
A bankok könnyen lehet, hogy inkább megszüntetnék a listázott szervezetekkel az üzleti kapcsolatot, így a számlavezetésüket is a lett szakértő szerint, mert egyszerűen betarthatatlan az a fajta vizsgálat, amit a magyar törvény előírna nekik.
Lettország a 2010-es években többször is nemzetközi bírálatok kereszttüzébe került, mivel főleg a volt Szovjetunióból érkező csoportok éveken át súlyos milliárdokat mostak tisztára lett bankok segítségével . Ilze Znotiņa ezek után vette át a lett pénzmosás elleni szerv irányítását, amit 2018 és 2022 között vezetett. Reformjaival számos nemzetközi szakértő elismerését kivívta, a lett rendszer immár a jól működő példa szokott lenni. Lapunknak azt mondta, ha az ő vezetése alatt fogadnának el egy ilyen törvényt, ő azonnal lemondott volna, és kérte volna a nemzetközi választ, mert ezzel a szerv függetlenségét szüntetnék meg.
