Még 2024-ben lépett életbe Mexikóban az előző elnök, Andrés Manuel López Obrador, becenevén AMLO utolsó lépéseként hátrahagyott alkotmánymódosítás. Ennek egyik következményét már utóda és mentoráltja, a szintén Nemzeti Újjászületési Mozgalom (Morena) párti jelenlegi elnök, Claudia Sheinbaum vezényelheti majd le az Egyesült Államok határozott tiltakozása ellenére.
Amiről szó van: az igazságügyi reform keretében az ország bíráit is közvetlenül az állampolgárok választják, és ebbe beletartoznak a legfelsőbb bíróság tagjai is. AMLO ezt a lépést azzal magyarázta, hogy az igazságszolgáltatási rendszer korrupt, ezért demokratizálni kell, hogy ne tudják különböző gazdasági és politikai szálakkal rendelkező bűnszervezetek befolyásolni azt.
Tény és való, hogy a korrupció az igazságszolgáltatási rendszert is évtizedek óta áthatja, mint a latin-amerikai ország minden más hatalmi ágát, de az alkotmánymódosítás aligha fog ezen változtatni. Előrevetíti ezt az is, hogy kik indulhatnak a most hétvégén tartandó első ilyen választáson.
Nemcsak a mexikói sajtóban, de a kongresszusban is már hetek óta téma, hogy a jelöltek között nem egy, nem kettő, hanem számos olyan személy van, akinek kapcsolatai voltak vagy vannak bűnszervezetekkel. Az új elnök a felvetésre, miszerint a kétes hírnevű indulókat tán el kellene tiltani a jelöltségtől azt mondta: ha vannak olyanok, akiknek bűnügyi kapcsolataik vannak, tegyenek a tisztelt emberek/képviselők feljelentést, amit majd kivizsgálnak a szervek és döntenek arról, hogy indulhatnak-e.
Úgy tűnik, hogy ez eddig még nem vonatkozott egy bizonyos Leopoldo Chavezre, aki Durango állam szövetségi bírói székéért kampányol úgy, hogy hat évet ült amerikai börtönben. A vád: kábítószerkereskedelem. Durango állam egyébként a mexikói arany háromszög része, egy olyan területé, amelyet kartellek irányítanak, és ahol marihuánát és mákot termesztenek a belőle kinyert ópiumért.
Nuevo Leon államban indul Fernando Escamilla, szövetségi bűnügyi bírói posztra lehet rá szavazni. Escamila az egyik véreskezű kartell, a Los Zetas egyik ügyvédje volt. A Reutersnek nyilatkozva azt mondta: tudása a kiadatási törvényekről, amelyekben jogi segítséget nyújtott a kápóknak, inkább előnyt mintsem hátrányt jelent számára.
A legnagyobb port mégis Silvia Delgado indulása kavarta, aki a Sinaloa kartell hírhedt vezérének, El Chapo Guzmán jogi csapatának volt a tagja. Ő Chihuahua államban indul.
A Defensorxs mexikói civil szervezet összesen 13 olyan jelöltet talált, akiknek az indulása "kockázatosnak minősíthető". Köztük nemcsak drogkereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezők vannak, hanem például a szektaként működő La Luz del Mundo egyház tagjai. Ennek a vezetője, Naasón Joaquín García rácsok mögött van az Egyesült Államokban kiskorúak ellen elkövetett bűncselekmények miatt. De több olyan jelöltet is dokumentáltak, akiknek szintén büntetett előéletük van. Van, akit nemi erőszakért ítéltek el, és olyan is, aki az ítélet szerint részt vett egy újságíró elrablásában.
A Defensorxs szerint ezek a jelöltek simán átmentek a kongresszus Scheinbaum által többször emlegetett szűrőjén. Amikor pár hónappal ezelőtt előkészültek a választásra, minden egyes hatalmi ág külön bizottságot hozott létre, hogy átnézzék a különböző pozíciókra induló jelölteket. A kritériumok között a megfelelő végzettségen kívül a mexikói állampolgárság mellett a büntetlen előélet is szerepelt. Elvileg. Mindegyik bizottság utasított el jelölteket, de úgy tűnik, számos kétes személy átment a nagy lyukúnak tűnő szűrőn.
A választók nemcsak a helyi törvényszékek bíróit szavazzák meg, de például vezető bírókat is a mexikói legfelsőbb bíróságba, és a nemzeti választási bizottság élére is. Scheinbaum szerint azzal, hogy ezt a döntést is az emberek kezébe adják a demokráciát erősítik. "Mindig támogatni kell, hogy a nép döntsön. Ahogy (Benito) Juárez mondta, mindent a néppel, semmit a nép nélkül. Mi ilyen kormány vagyunk, és ez mutatja be a legjobban azt a változást, amit megél az országunk" - idézi az elnököt az El Universal.
A lap felmérése szerint egyébként nem túl nagy a lelkesedés a szavazásért. A megkérdezettek nem egészen felének volt tudomása arról, hogy a hétvégén választás lesznek, tízből egy ember pedig nem tudta, kikre és milyen pozíciókra lehet majd voksolni.
