A kiskereskedelem, a kereskedelem fejlődése a nemzetközi trendek alapján ebbe az irányba tart és ennek egészen egyszerűen nem lehet gátat szabni. Biztosra vehető, hogy a következő 3-4 évben ezen a téren robbanásszerű fejlődést fogunk látni itthon is – mondta a Népszavának Bessenyei István, a Laurel Kft. alapító-tulajdonosa annak apropóján, hogy a rendszert fejlesztő vállalat, a Coop Szegeddel közösen a napokban átadta át az ország első hibrid működésű boltját a csongrádi vármegye központjában. Ez azt jelenti, hogy az egység lényegében folyamatosan nyitva van, de a nappali, normál nyitvatartási időt követően már automata boltként, vagyis lényegében személyzet nélkül várja a vásárlókat. Az önkiszolgáló kasszára épülő rendszer fejlesztése, nagyjából 50 ember, két évi munkáját takarja – fogalmazott Bessenyei István. A Coop Szeged vezérigazgatója, Kelemen János némileg visszafogottabb véleményt fogalmazott a trendeket illetően, mert a jövőt firtató kérdésünkre annyit jegyzett meg: ugyan nem szeretne jóslásokba bocsátkozni, de a cég azért dolgozott az fejlesztésen és az elindításon, mert hisznek benne.
Utóbbi vállalat célja az üzlettel az volt, hogy olyan működési módot találjon, amellyel érdemben megnyújthatja a nyitvatartási időt a költségek megugrása nélkül – tette hozzá Kelemen János az előzőekhez. Az ugyanis vitán felül áll, hogy a kereskedelemben nagyon magas a humánerőforrás igény. Az élőmunka bérköltsége tetemes, ez a kiadások jelentős részét teszi ki, magasabb, mint az energiaköltség. Szavai szerint az árrés egyharmadát ezt teszi ki. Erre a kihívásra próbáltak hatékonyságnövelő megoldást találni, s így alakították ki az ország első hibrid módon működő boltját – magyarázta. A felépített modell nagyon rugalmas működést tesz lehetővé. A keletkező adatokra támaszkodva ugyanis látni lehet, hogy mikor milyen intenzitású a forgalom, mikor mi a vásárlók elvárása, és ahhoz lehet igazítani működést. Így például akár korábbra vagy későbbre lehet tolni az automata üzem elindítását, vagy az ehhez szükséges árufeltöltést. Mindkét fél kiemelte, hogy azért tartják érdeminek a fejlesztést, mert nem egy konténerüzletről van szó korlátozott termékkörrel, hanem egy teljes kínálatot, így például éjszaka is friss pékárút biztosító bolt működik a rendszer alatt. Összesen 4000 cikk kapható a megújult boltban. Az adatok alapján mód van akár arra is, hogy megvizsgálják például az automata rendszer elegendő-e a vásárnapi nyitva tartási igények biztosításához.
Megnyílt az első bolt Magyarországon, ahol akkor is lehet vásárolni, ha egyetlen eladó sincs bentA kereskedelem további fejlődési irányát firtató kérdésünkre mindketten úgy válaszoltak, hogy ez a megoldás egyébként arra is módot kínál, hogy például önkormányzatokkal együttműködve olyan kistelepüléseken is üzletet nyissanak, ahol korábban megszűnt – éppen a magas munkaerőköltségek miatt –, vagy nem is volt bolt. Hogy ezekben a térségekben nem szükségszerű-e a vevő és eladó személyes kapcsolata a sikeres működéshez Kelemen János úgy felelt: ez valóban fontos dolog, ám ha egy bolt mégis a most kialakított rendben létezik a településen, és elérhető egy érdemi árukészlet komolyabb utazás nélkül, az idővel előbbre való érv lesz a lakosság körében is, és elfogadják ezt.
A rosszindulatú felhasználás, a lopás kapcsán a Laurel Kft. vezetője jelezte, hogy a bolt egy rövid, applikáción keresztüli regisztráció után használható. Itt szükség van néhány személyes adat megadására. Ez már önmagában komoly visszatartó erő, hiszen aki betér, az azért azonosítható. A boltban pedig ezenfelül, mint a legtöbb kereskedelmi egységben, kamerák vannak, a távoli felügyelők munkáját pedig egy mesterségesintelligencia-alapú, mozdulatelemző rendszer is segíti, amely nem azonosítja a vásárlókat, csupán a lopásra utaló gesztusokat elemzi. Nemzetközi, amerikai és skandináv tapasztalatok alapján egyébként a helyszíni személyzet nélküli boltokban történő esetek elhanyagolható arányban jutnak el addig, hogy rendőrséghez kelljen fordulni – magyarázta Kelemen János és Bessenyei István is. Összességében azt mutatják a külföldi tapasztalatok, hogy ilyen helyen kevesebb a rosszindulatú megnyilvánulás, mint a hagyományos üzletekben.
A szóban forgó hibrid boltban a fizetés folyamata nagyon hasonló ahhoz, mikor egy hagyományos egységben az önkiszolgáló kasszát használja egy vevő, csupán a bejáratnál is használt kódját kell beolvasnia a pénztárban. Abban az esetben, ha valaki elakad – például nem találja az árut a digitális pénztárgépben -, vagy problémája van a kasszával, akkor sem marad egyedül – tették hozzá a Laurel részéről. Az üzlet „mögött” ugyanis működik egy diszpécserszolgálat, amely ilyen esetekben kereshető és segítséget nyújt. Ezt az egységet a Laurel működteti – tették hozzá. Megjegyezték, az a központ akár 100 ilyen üzletet is ki tud – igény esetén – szolgálni, ezzel is költséghatékonyságot kívánták erősíteni.
Kérdésünkre, hogy belátható időn belül elképzelhetőnek tartanak-e automata rendszerben működő hipermarket megjelenését Magyarországon. Kelemen János úgy reagált, hogy azoknak más a filozófiája, így ezért ezt nem tartja valószínűnek. Azt ugyanakkor mindketten hangsúlyozták, hogy a kereskedelemi cégek előtt a költségek csökkentése jelenleg a legnagyobb kihívás. Ezen a téren biztosan egyre nagyobb üzletek is megjelennek majd ilyen magoldásokkal. Az ugyanis nagyon vonzó lehet egy vállalat számára, hogy egy ilyen hatalmas egységet a jelenlegi létszám akár tizedével vagy még kisebb állománnyal is működtetni lehessen. Talán nem is véletlen, hogy a már most jelentkezett nagy, országos lefedettséggel rendelkező kereskedelmi lánc a Laurelnél, aki hasonló boltok nyitásán gondolkodik.
Kevesebb a lopás ezekben a boltokban
A rosszindulatú felhasználás, a lopás kapcsán a Laurel Kft. vezetője jelezte, hogy a bolt egy rövid, applikáción keresztüli regisztráció, néhány személyes adat megadása után használható. Ez már önmagában komoly visszatartó erő, hiszen aki betér, az azonosítható. A boltban ezenfelül, mint a legtöbb kereskedelmi egységben, kamerák vannak, a távoli felügyelők munkáját pedig egy AI-alapú, mozdulatelemző rendszer is segíti, amely nem azonosítja a vásárlókat, csupán a lopásra utaló gesztusokat elemzi. Nemzetközi, amerikai és skandináv tapasztalatok alapján egyébként a helyszíni személyzet nélküli boltokban történő esetek elhanyagolható arányban jutnak el addig, hogy rendőrséghez kelljen fordulni – magyarázta Kelemen János és Bessenyei István is. Összességében azt mutatják a külföldi tapasztalatok, hogy ezeken a helyeken kevesebb a rosszindulatú megnyilvánulás, mint a hagyományos üzletekben.