Magyarország;koncert;zene;Jazzbois;

A Jazzbois laborjában rátaláltak a jazz-hiphopos fúziós zene receptjére. A bejáratott sémák felejtősek lettek

A Hangfestők Montrealba mennek

Szombathelyről jutott a Jazzbois együttes a világ legnagyobb jazzfesztiváljáig. A kreatív, az újra és más műfajokra is nyitott zenekar a Covidból profitáló kevesek egyike.

 A Jazzbois név szellemes, a franciás áthallás (bois: fa) kreatív asszociációkat szül, holott öndefiníció. Clickbait-es felütéssel prófétákat is emlegethetnénk, hiszen sokáig ismertebbek és respektáltabbak voltak a világban, mint itthon. Tavaly a leghíresebb fesztivál, a Montreux-i hivatalos programjában léptek fel, idén pedig egy monstre mustrára hivatalosak. Június 26-án a Montreal International Jazz Festival első napján - a merítés mélységét érzékeltetendő elég a kínálatból a felénk is megfordult Branford és Wynton Marsalis, Madeleine Peyroux, Chris Botti, Samara Joy, Avishai Cohen, Dianne Reeves, Esperanza Spalding nevét említeni - a város kellős közepén „a” Le Studio TD-ben játszanak.

Különös út vezetett a szombathelyi Lamantine jazzfesztivál „edzőtáborától” (ahol összetalálkozott Czirják Tamás és Molnár Bencze) a világ legnagyobb jazzfesztiváljáig. A Jazzbois, mondjuk blikkfangosan a jazz-hip-hop Emerson Lake and Palmerje (ez volt az a virtuóz formáció, amely elit szintre emelte a rock és klasszikus zene fúzióját) nem csak nevében hordozza a műfajt, de a bebop frazeológiájában jammelés mindig ott rejtőzik a zenéikben. Mikor az ezredforduló környékére a net átvette az uralmat, a kényelmesek életük jó részét virtuális térbe költözve töltötték - amire a covid még radikálisan rásegített – az nem csak egy „új analfabetizmus” elindítója lett, a kézírás és a nyomtatott sajtó pozíciójának gyengülésével, de a szórakoztató ipar is beleremegett. Pillanatok alatt alámerült a Zene-Atlantisz birodalma a bejáratott kliséivel együtt. A muzsikusok cirkálása a stúdió-lemezeladás-koncertezés Bermuda háromszögben megszűnt. Kész recept nem volt erre a szituációra, sokan leálltak, kivártak, az ifjabb generációk pedig beözönlöttek a netes felületekre, streaming oldalakra, megosztották a lakáskoncertek felvételeit, ami olyan helyekre is eljutott PR nélkül, ami régen elképzelhetetlen volt. Aki gyorsabban lépett, így a Jazzbois,amely  megosztotta a „hangfestő és -mázoló műhelyben” készített hangmintákat - amire régi műfaji és stiláris „címkék” nem tapadtak – gyorsan ismertté vált.

A Jazzbois laborjában a beatmakerek és jazzerek találkozójának együttműködése eredményeként rátaláltak a jazz-hiphopos fúziós zene receptjére. A kompozíciók bejáratott sémája, a patikamérlegen kimért téma-variáns-szóló-téma szerkezet felejtős lett. A Müpában a Kalákával tartott közös prezentáció jól illusztrálta a koncepció nyitottságát. Van, akinek Herbie Hancock 70 környéki zenéjét idézte, mások Joe Zawinul munkáit és Robert Glasper neo-soulját emlegették. Ők meg hittek Dylan örökbecsű jövendölésében - „The Times They Are a-Changin” – és dolgoztak. Nem foglalkoztak előre megírt szcenáriókkal, hogy várakozzanak az előszobában, nem kopogtattak az ajtón, nem is rúgták be, csak besétáltak a világszínpadra. Miközben a globális a rock-pop-jazz „parkban” – ha már a bois ligetet, erdőt is jelent - a kertész új protokollt követve elgereblyézte az addig érinthetetlennek tartott demarkációs vonalakat. Amikor az AI is felbukkant konkurenciaként (még a Grammy-díj odaítélésének feltételeként dekralálták, hogy gép-generálta zene nem kerülhet jelöltlistára), a háttérzene szócikket újra kellett írni a zenei lexikonokban.

Összel már 14 állomást - a londoni Jazz Cafét, a párizsi Le Hasard Ludique-et és az amszterdami Melkweg-et is érintve - végigturnézták Európát,  májusban Sági Viktor, Molnár Bencze és Czirják Tamás e trend jegyében folytatta a modernkori kalandozását. A havi másfél millió streamelő hiperaktív magja pedig elmegy a koncertjeikre, megveszik a lemezeiket - meg a zenekari merchandising termékeket - hiszen a Jazzbois Goes Blunt és a 23-as Higher Dimensions Waiting Room rendszeresen szól az amerikai KCRW-n, meg a BBC 6-on, ahol Jamie Cullum egy teljes adást szentelt nekik. Steve Jobs definíciója szellemében készül az új lemez: „Az emberek gyakran nem tudják, hogy mit akarnak, amíg meg nem mutatod nekik”. Júniusban a Jazzbois a 45. montreali fesztivál közönségének is elmegy megmutatni a „hangmintákat”, hogy prezentálja, nem csak az idők, a zenék is változnak. 

Infó: Jazzbois-koncertek. 2025. június 13. Budapest, Dürer Kert, június 14., Hódmezővásárhely, július 20., Művészetek Völgye

Bár akad, aki szerint megtévesztőek, a tribute zenekarok úgy viszonyulnak a könnyűzenéhez, mint a népdalokhoz a hagyományőrzők. És a könnyűzenei rajongás csúcsa lehet, amit csinálnak.