“Tulajdonképpen léteznek Beethoven tribute-ok is: nincs jelen Beethoven, mégse kérdőjelezi meg senki, hogy a mai napig játszák a dalait, ahogyan a jazz, a blues műfajában sem idegen, hogy nem az eredeti előadótól hallgatod a zenét. A tribute ehhez hasonló a rockzenében” - mondja a nemsokára kezdődő legnagyobb magyarországi tribute fesztivál, a Tribute Maraton főszervezője, Peres Gergő. Rengeteg kritika éri ezeket a zenekarokat, többek között a sokakat megtévesztő, nagy név ígéretével kecsegtető plakátok miatt, amelyek egy-egy népszerűbb tribute együttes koncertje előtt jelennek meg az utcákon: mint egy Guns n’ Roses plakát, hogy aztán az apróbetűs részben aztán kiderüljön, hogy a Dust n’ Bones - nem mellesleg a hazai színtéren egyik legnépszerűbb - tribute banda koncertjéről van szó.
Míg a kritikusok számára semmi többről, mint B-kategóriás Freddie Mercurykről és James Hetfieldekről van szó, addig a műfaj kedvelői és művelői szerint ez egyfajta könnyűzenei hagyományőrzés, és Magyarországon akkora népszerűségnek örvend a műfaj, hogy gond nélkül megtölti egy többnapos fesztivál program tábláját.
“Elvis Presley előtt nem volt semmi” - mondta egyszer John Lennon és így nem létezett többek között a mai értelemben vett tribute zenekar sem: Az énekes ugyanis már életében legendává avanzsálódott, az első, már az 1950-es években megjelenő Elvis-imitátorokra sokan máig a tribute zenekarok elődeiként gondolnak. Ezek az Elvis rajongók nemcsak az énekes zenéjét, hanem szinte egész lényét - előadásmódját, megjelenését és viselkedését is utánozták a színpadon. A hatvanas években a The Beatles hatására jelent meg az első tényleg mai értelemben vett tribute zenekar, a The Buggs is, amely aztán annyira népszerű lett, hogy még egy lemezt is kiadott, feldolgozásokkal és saját számokkal.
Ez utóbbi viszont nem jellemző. “Egy ilyen zenekarnak a funkciója, hogy azt az élőzenei hangulatot próbálja meg rekreálni, amit az eredeti banda esetében megkapnak a rajongók” - mondja Peres. Ennek rendelődik alá nemcsak a zene, hanem sokszor a megjelenés, a viselkedés és nem mellesleg a név is, amelyet gyakran szójátékból vagy egy, a rajongók számára egyértelmű, a zenekarhoz köthető kifejezésből kölcsönöznek az előadók.
Így létezhet például az AC/DC-ből kinőtt AB/CD vagy a Rammsteinből kinőtt Feuer Frei együttes, amely az eredeti, német zenekar ötödik kislemezéről kapta a nevét.
“Ezeket az előadókat lényegében ezáltal éltetjük. Rengeteg olyan zenekar van, akit többé egyáltalán nem lehet látni olyan formában, ahogyan azt az emberek megszerették. Akár egy The Doorsról, akár egy Nirvanáról beszélünk, de említhetném a klasszikus felállású Linkin Parkot is. A tribute ezen kívül megoldás arra a problémára is, ha a zenekar egyszerűen nem jön nemhogy Magyarországra, de még a közelbe se, így rajongóként nincs lehetőséged rá, hogy élőben lásd őket” - mondja Peres, aki maga is egy olyan tribute zenekar, az Aerialsnak a tagja, amely annak a System of a Down együttesnek a dalait játsza, akik zenéjük mellett arról is híresek, hogy népszerűségük ellenére ritkán turnéznak. (Magyarországon például 1998-ban léptek fel utoljára, akkor még a Slayer metál együttes előzenekaraként. Másodszor a Covid-járvány tett a koncertnek keresztbe, nem is pótolták be később.) “Nem beszélve arról, hogy ha ide is tévednek a zenekarok, akkor nagyon más léptékű koncertről beszélünk, aréna méretű előadás, aréna méretű közönség, aréna méretű jegyár. Ezt nem mindenki engedheti meg magának. Nagyon sok zenekar ráadásul már nem fiatal, turnéznak ugyan, de már nem úgy szólnak a dalok, nem olyanok a bulik. Ez nagyon sokszor a tribute zenekar feladata, hogy azt az érzést hozza vissza, amiért a rajongók megszerettek egy zenekart” - meséli Peres, hogyan lesz a közös rajongásból hobbi, hétvégi jammelgetésekből pedig idővel akár európai szintű ismertség, ahogyan történt ez a magyar Kiss Forever Banddel is, amely a mai napig szerte Európában koncertezik és jó kapcsolatot ápol az eredeti, Kiss együttessel.
Ez az úgynevezett könnyűzenei hagyományőrzés, ami az esszenciáját adja ezeknek a zenekaroknak, már egy-egy esemény promóciójában is megjelenik.
A plakátokon gyakran az eredeti előadó neve jelenik meg és csak kisbetűk között válik egyértelművé, hogy egy magyarországi Linkin Park koncert helyett valójában például a Piknik Park együttesről van szó. (Hasonló figyelemfelkeltő fogás például emellett az is, ha egy egykori, eredeti felállásban már nem létező zenekar nevével hirdetik a közelgő produkciót, ahogyan teszik ezt a szervezők jelenleg is az Eurythmics zenekarral, amely Annie Lennox hiányában már gyakorlatilag csak Dave Stewartot jelenti.) Ez figyelhető meg a Tribute Maraton plakátján is, amely első pillantásra úgy tűnik, egy fesztivál alá hozott olyan zenekarokat, mint az AC/DC, a Deep Purple, a Green Day, a Metallica vagy épp a Depeche Mode.
A kérdésre, miszerint nem éri-e a műfajt kritika az esetleg sokakat megtévesztő plakátok miatt Peres kifejtette: “Nekünk az eredeti érzés, az eredeti előadó a lényeg. Igazából emiatt vagyunk úgy vele, hogy az, hogy mi az adott tribute zenekar neve a legtöbb együttesnél másodlagos fontosságú. Mivel azt a közönséget szeretnénk elérni, akik ezeket az előadókat szeretik, ezért nem is akarunk mások lenni. Így a legegyértelműbb egész egyszerűen azt a közönséget megtalálni, aki az eredeti zenekart szereti - semmiféle marketinges megfontolás nincsen emögött. Különben is, nincsenek megélhetési tribute zenekarok. Hosszú ideje benne vagyok a műfajban, én nem ismerek olyan zenekart, aki anyagi szempontból kezdett volna neki. Mindenki szerelemből zenél.”
Infó
Tribute Maraton fesztivál
június 6. - 8. között
Mátra Kemping
