Fidesz;Ukrajna;kémkedés;Ruszin-Szendi Romulusz;

 A volt vezérkari főnök a Tisza Párt aláírásgyűjtésén. Célponttá vált

Se hazaárulás, se nemzetbiztonsági ülés – Inkább politikai ügy a Ruszin-Szendi Romulusz elleni támadás

Ez eddig nem igazán nemzetbiztonsági, sokkal inkább politikai ügy – így minősítették szakmai forrásaink a Magyar Péter és a Fidesz prominensei közötti, egyre durvább üzenetváltásokat. 

Hétfőn a Tisza Párt elnöke arról posztolt Facebook-oldalán, hogy a kormány Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök letartóztatására készül. Szerinte a Tisza szakértőjét hazaárulási ügybe akarják keverni koholt vádak alapján. (A Fidesz az elmúlt hetekben azzal kezdte vádolni a Tisza Pártot, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal). Az ügyben kerestük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy van-e alapja Magyar Péter sejtetéseinek, ám nem kaptunk válaszokat.

Forrásaink ugyanakkor hangsúlyozták: ha ténylegesen lenne operatív információ Ruszin-Szendi Romulusz bármilyen érintettségéről, akkor a magyar hatóságoknak már tájékoztatnia kellett volna a NATO-társszolgálatokat és minimum soron kívüli, rendkívüli nemzetbiztonsági bizottsági ülést kellett volna összehívni. 

Ilyenről viszont egyik forrásunk sem tudott, és a bizottság mára tervezett ülésének napirendjén sem szerepel semmilyen, Ruszin-Szendi Romulusszal kapcsolatos kérdés. Úgy tudjuk: a szolgálatok a nemzetbiztonsági bizottság korábbi, zárt ülésén sem közöltek olyan információt, miszerint operatív kapcsolat lett volna a Tisza Párt és az ukrán szolgálatok között, ahogy azt a nyilvánosságban a kormányzat próbálja tálalni.

A Ruszin-Szendi Romulusz letartóztatását előrevetítő Magyar-féle nyilatkozatra a kormányzat sejtelmes üzengetéssel válaszolt. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter annyit írt a Facebookon, hogy „aki betartotta a törvényeket és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!” Ennél bőbeszédűbb volt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, aki azt írta: „információk szerint (sic!) két ukrán ügynök azért jött Magyarországra, hogy megtörjék az itteni ellenállást a gyorsított csatlakozással kapcsolatban, és mindketten egyeztettek egy bizonyos korábbi magas rangú katonai vezetővel.” (Itt Ukrajna gyorsított EU-csatlakozására utalt).

Szolgálati forrásaink szerint ez a sztori finoman szólva is sántít. Szerintük ilyen ügyben érdemes a „hazaárulásnak” a Büntető törvénykönyvben lévő megfogalmazásából kiindulni. Azaz: akkor lehet ilyenről beszélni, ha az illető tisztában van azzal, hogy egy idegen állam érdekében, idegen állam képviselőjével együttműködve saját országának hátrányt okoz.

„Az, hogy valaki valamikor találkozott valakivel, akiről később kiderül, hogy egy idegen hírszerzésnek dolgozott, abból még logikusan számos más következtetés is adódhat – mondták.

A magyar-ukrán viszony elmérgesedésével kirobbant titkosszolgálati háborúban eddig két magyar ügynököt tartóztattak le Ukrajnában, míg Magyarországról két diplomáciai fedésben lévő hírszerzőt utasítottak ki, és egy nem diplomáciai fedésű személynek megvonták a beutazási engedélyét, továbbá egy magyar állampolgárt, Holló István letartóztatásba helyeztek. Az ügyben Ruszin-Szendi Romulusz annyit közölt, ő két alkalommal valóban találkozott Holló Istvánnal, ám ez nyilvános helyen történt, nagyobb társaságban, és nem közölt minősített adatokat. A kormányzati fórumokról csepegtetett vádaskodásról Ruszin-Szendi annyit mondott: Lófasz, esti fény.