Népszerű állítás, hogy a lakosság többsége autózik, ez azonban tévedés – mert a magyarok 63 százaléka elsősorban nem gépkocsival közlekedik. A Magyar Kerékpárosklub az Aktív Magyarország támogatásával 2018 óta készít online mintavétellel kutatást a magyar lakosság közlekedési szokásairól.
Az elmúlt évek nem mutattak jelentős változást, továbbra is a lakosság 16 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. Míg ez az arány az Alföldön 30 százalék körül mozog, addig a nagyobb városokban, illetve a dombos területeken tíz százalék alatt marad. Budapest továbbra is lefelé lóg ki az országos átlagból a kerékpározás gyakoriságát tekintve, ellenben a fővárosban közel kétszeres távot tesznek meg más településekhez képest.
Az „Így bringázik Magyarország” reprezentatív közvélemény-kutatás forráshiány miatt tavaly nem készült el, ám most nyáron újra meg fog történni a mintavétel, amelynek eredményeit várhatóan szeptemberben ismerhetjük meg.
„2024-ben több mint 3,5 millió (3 648 249) Mol Bubi-utazást regisztrált a BKK, ez a korábbi évhez képest 7,2 százalékos növekedést jelent” – válaszolta a Népszava kérdésére a Budapesti Közlekedési Központ. A BKK az emelkedés kapcsán megjegyezte, örül az ily mértékű növekedésnek, figyelembe véve, hogy 2024 második felében jelentősen esősebb és hidegebb időjárás volt, mint 2023 ugyanazon időszakában.
A jellegzetes zöld biciklik 2014 óta Budapest városképéhez tartoznak, s most már 222 gyűjtőállomáson – a kezdeti 1100-as flottához képest – 2460 kerékpárt lehet felvenni, illetve leadni. A BKK jelenlegi szolgáltatási szerződésében foglalt lehívható kerékpárok száma elérte a maximumot, a szolgáltatási területet pedig nem lehet jelentősen kiterjeszteni a flotta bővítése nélkül, így az állomások számának jelentős növelését nem tervezi a társaság a Bubi 2.0 rendszerben. Mindazonáltal a napokban Újbudán két új állomással bővült a rendszer.
Azokat a területeket, ahol jelenleg még nem elérhető a szolgáltatás, a Bubi 3.0 rendszerébe tervezi integrálni a társaság. A terület a jelenlegi 42 km²-ről 82 km²-re nőhet, amellyel majdnem dupla akkora lefedettség várható – a fővárosiak több mint fele számára biztosítva ezzel a közbringarendszer használatát. Az új szolgáltatás olyan városrészekbe is elér majd, mind az Örs vezér tere, Kőbánya-Kispest, Újpest-városkapu, a József Attila-lakótelep, Angyalföld, Zugló vagy Őrmező.
A fővárosban emellett egyre több járművön van lehetőség a kerékpár biztonságos szállítására, így például a Hegyvidék lakói számára is vonzóbb alternatíva lehet a bicikli. Fontos lenne ugyanakkor, hogy a vasútállomásokon, autóbusz-pályaudvarokon a biztonságos kerékpártárolás lehetőségei is fejlődjenek, ez az ingázók számára lenne jelentős segítség.
A fővárosi közgyűlés a közelmúltban hozott egy kerékpárbarát intézkedést: az új rendszerben mindenki havi 10 ingyen bubizást kap majd, aki rendelkezik budapesti bérlettel. A Bubi 3.0 keretében fokozatosan, a használati adatok elemzésével és a felhasználói visszajelzések fényében körülbelül 5000 kerékpárból álló flottára lehet számítani, amelyből legalább 1000 darab elektromos rásegítésű kerékpár lesz.
A növekvő gépjárműforgalom ugyanakkor nem kedvez a kerékpározásnak, népszerűbbé válásának egyik kulcseleme a KRESZ – amely elavult és nem követi a fejlett világ trendjeit – módosítása. Mindez 2026-ban történhet meg. A tervezett módosítások között szerepel a sebességhatárok módosítása, új szabályok a kerékpárosok és elektromos rollerek számára, sebességkorlátozás iskolák és óvodák környékén. 2024-ben az Aktív Magyarország támogatásával 1700 általános iskolás gyerek részesült gyakorlati oktatásban, mely az idei évben 10 ezer gyermek részvételével folytatódik.
Az Orbán-kormány 2023-ban fogadta el a Nemzeti Kerékpáros Stratégiát, mely 2030-ig határozta meg a célokat és rögzítette az ehhez szükséges feladatokat. A stratégia jövőképe alapján „a kerékpározás gyors, biztonságos, hozzáférhető és gazdaságos, így vonzó alternatívát jelent a mindennapi közlekedésben, ezen felül a legkedveltebb szabadidős eszköz” is egyben.
Napjainkban a kerékpározásra kijelölt utak hossza 12 400 kilométer, ebből 4700 kilométer az önállóan épített kerékpárút vagy gyalog- és kerékpárút. Sok helyen továbbra is hiányos a hálózat,
ami indokolatlan kerülőkre vagy forgalmas utak használatára kényszeríti a kerékpárral közlekedőket. Mintegy 1200 kilométer kerékpárút tervei már elkészültek, az építés megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén meg is kezdődhetne.
Ami a turisztikai kerékpározást illeti, az elmúlt években fejlődött a hálózat (Budapest–Balaton-kerékpárút, a Balaton Bringakör rekonstrukciója 2/3-ad részben megvalósult, Budapest–Szentendre, Budapest–Dunakeszi, Gönyű–Komárom, Tiszafüred–Poroszló), a jövőben pedig a Duna mentén futó EuroVelo6, valamint az Őrségi Nemzeti Parkot és a Balaton északi partját érintő EV14 egy-egy fontos része újulhat meg.
2025-ben várhatóan további 1500 kilométernyi turisztikai útvonal táblázása vagy a korábbi elavult táblarendszer megújítása történik meg. Ennek keretében megújul például a Fertő tó körüli táblázás és az osztrák oldalon található B10 jelzés a magyar szakaszra is kikerül, segítve ezzel a tájékozódást. Kijelölik az Ipoly mentén az Ipolydamásd–Drégelypalánk, továbbá a Balatonlelle–Kaposvár vagy éppen a Tokaj-Kisköre szakaszt is. Tavasszal átadták a HORIZONT kalandtúra útvonal első ütemét Nagyoroszi és Bakonybél között és még idén folytatódik a Bakonybél és Szentgotthárd közötti rész festése. Ez az országos Kéktúrához hasonló Magyarországot Szentgotthárd és Tokaj között a középhegységeken átvezető teljesítménytúra útvonal. Szeptemberben Balatonfüreden rendezik majd meg EuroVelo konferenciát, a rendezvényre Európa minden szegletéből érkeznek szakemberek, hogy egy fenntarthatóbb turisztikai m
A Magyar Kerékpárosklub márciusban ismertette kvalitatív, fókuszcsoportos kutatását, amelyben többek között azt vizsgálta, mi tartja vissza azokat, akik inkább más közlekedési módot választanak. A balesettől való félelem, a lopás, az időjárás, a rossz infrastruktúra, a tudás hiánya, valamint a kényelmetlenség egyaránt eltántorítja a megkérdezetteket.
A lopások kapcsán az Országos Rendőr-főkapitányságtól kaptunk adatokat – lásd táblázat –, eszerint a fővárosban évről évre nő az esetek száma, de országos szinten sem jobb a helyzet, a 2021-es javuló számok után az elmúlt időszakban drasztikusan romló a tendencia. Az eltulajdonított kerékpárok átlagos értékére vonatkozóan az ORFK nem rendelkezik kimutatással, a Magyar Kerékpárosklub legutóbbi, 2022-es kutatásából az derült ki, a felhasználók 57 százaléka legfeljebb 50 ezer forint értékű kerékpárral rendelkezik, a felmérésben részt vevők alig három százaléka mondta azt, hogy 200 ezernél többet ér a bringája.
A KSH adatai szerint az elmúlt években rendre 13-15 ezer balesetet regisztráltak, arra viszont nincs statisztika, annak elszenvedője mivel közlekedett, csak az okozót tartják számon. Január és március között összesen 2734 baleset történt, ennek 70 százalékát okozták személyautóval, 160 esetben kerékpárral, további 58-ban elektromos rásegítéses kerékpárral „csináltak bajt”. Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kérdésünkre azt válaszolta: Magyarországon évente átlagosan 70 ember hal meg kerékpáros közlekedési balesetben, a célkitűzés, hogy ez a szám 2030-ra a felére csökkenjen.
