Most már legkevesebb 14 EU-tagország fogja kérni az Orbán-kormányt, hogy lépjen egy nagyot hátra

Közös állásfoglalásban fogalmazza meg aggodalmát több uniós tagállam a Magyarországon nemrég elfogadott magyar alkotmánymódosítás, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása nyomán – értesült a Népszava. A nyilatkozathoz, amelyet kedden reggel hoznak majd nyilvánosságra, addig is próbálnak minél szélesebb támogatást gyűjteni az érintett EU-tagországok. Eddig 14-en jelezték, hogy részt vesznek az akcióban, de a létszám a következő napokban bővülhet.

Kedden ugyanis újra téma lesz a tagállamok között a magyar jogállamiság helyzete. Az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsában folyik az eljárás, ahol a huszonhét tagállam EU-ügyi minisztere - Magyarországról Bóka János - tárgyal számos témát, köztük ismételten tartanak egy meghallgatást a 7. cikkelyes eljárás keretében. Több tagállami diplomata is elmondta lapunknak, hogy mindenképpen kemény kritikát fognak megfogalmazni Magyarországgal szemben. Többen kiemelték aggályukat az új, átláthatóságinak nevezett törvénytervezettel kapcsolatban, amivel az Orbán-kormány valójában a civilek és a független média ellehetetlenítését tervezi a Szuverenitásvédelmi Hivatal segítségével.

Lényegi döntésre viszont a Tanácstól senki nem számít most. A 7. cikkelyes eljárás már 2018 óta tart, de a rendszeres meghallgatáson túl eddig nem történt további lépés. Első körben a tagállamok négyötödének, azaz 22 tagországnak kellene kimondania, hogy fennáll a kockázata, hogy Magyarország súlyosan megsérti az alapvető uniós értékeket. Jelenleg viszont úgy tűnik, nincs meg a kellő többség ehhez.

Robert Fico szlovák kormányfő - aki Orbán Viktor lényegében egyedüli szövetségese az EU-n belül - már többször hangsúlyozta, semmiképpen nem fogja „büntetni” Magyarországot. A többi hezitáló tagállam információink szerint nem szeretne precedenst teremteni, hiszen nekik maguknak is vannak problémás ügyeik. Románia, Bulgária és Horvátország is számos kritikát kapott korábban jogállamisági és korrupciós ügyek miatt. A görög demokrácia helyzetét is sokan problémásnak ítélik, például az athéni kormány is fölhasznált Pegasus-szoftvert újságírók titkos megfigyelésére. Hasonlóan a két szigetország, Málta és Ciprus sem szeretne egy olyan úton elindulni, ahol akár őket vennék elő legközelebb.

Beszélgetőpartnereink hangsúlyozták, témánként és részletekben eltérhet, melyikük milyen magyar lépést tartja problémásnak. Olaszország például bizonyos ügyekben kritikus álláspontot foglal el, ugyanakkor az LMBTQ+ emberek ügyében sok kritikát kap az emberi jogok korlátozása miatt Giorgia Meloni kormánya is. Mások, akik a 7. cikkelyes eljárásban nem lépnének, bizonyos témákban keményen felszólalnak az Orbán-kormány lépései ellen. Orbán Viktorra eközben sokak szerint szükség van az orosz szankciók ügyében, és bár ennek papíron nincs köze a magyar jogállamisághoz, mégis része a képletnek. Magyarország büntetése az Európai Tanácsban így továbbra is csak egy papíron létező lehetőség. Ha még össze is gyűlne az első lépéshez a többség huszonkét országgal, a következő lépéshez a többi tagállam egyhangú döntése kell, szankciókat csak ezek után vethetnénk be, ami akár a szavazati jog megvonását is jelenthetné, ha egyszer így döntenének.

Közben az Európai Parlamentben - amely kezdeményezte a 7. cikkelyes eljárást korábban - is sok kritikát kap az Orbán-kormány. Szerdán 26 EP-képviselő írt levelet, amiben arra kérik a Bizottságot, minden uniós forrást fagyasszanak be, mert szerintük elfogadhatatlan egy olyan korrupt rendszer további finanszírozása, amely nyíltan aláássa az európai értékeket. Egy másik levélben pedig 60 EP-képviselő kérte az Európai Bizottságot, hogy amint elfogadják az átláthatóságinak nevezett elnémítási törvényt, a Bizottság kezdje meg a kötelezettségszegési eljárást és ideiglenes intézkedést - vagyis a törvény felfüggesztését - is kezdeményezze. Az Európai Bizottság eddig nem ment túl az óvatos kritikán sem a Pride betiltása, sem az új törvényjavaslat ügyében.