Lassuló bérdinamika, infláció alatti nyugdíjemelés – eddig nem úgy tűnik, mintha sikerült volna a kormánynak berúgni a fogyasztásvezérelt növekedést. A Fidesz bajban van, ezt nemcsak a kapkodó, csapkodó, ostorsuhogtató, rendpárti politikájából és a béna kommunikációs panelekből lehet látni, de a gazdasági adatokból is. Az elmúlt választásokon két dolog kellett a győzelemhez: egyrészt el kellett hitetni, hogy a kihívók kutyaütők, a másik pedig, hogy a jólét illúzióját kellett kelteni. A porondon azonban most megjelent egy potens kihívó, és a második ponttal is hatalmas bajok vannak.
Márciusban a béremelkedés 8,5 százalék volt, ami egy tisztes mérték lenne, ha a felét nem vinné el kapásból az infláció, így a reálbérek 3,5 százalékkal emelkedtek. Az elemzők szerint ez utóbbi megfelel a történelmi átlagnak, vagyis megállt az elmúlt évek bérrobbanása, mi több, a 8,5 százalékos béremelkedés ötéves mélypontnak számít. A béremelkedés lassul, az infláció stagnál, a lakosság bizonytalan a jövőjét tekintve, ezért kivár: nem fogyaszt, hanem takarékoskodik, készül a rosszabb időkre. (És jól teszik, hisz bárki kerül is hatalomra 2026 nyarán, jó pár húsba vágó döntést kell meghoznia.) Vagyis erről az oldalról már további impulzust nem kap a fogyasztás, így gazdasági növekedés sem lesz.
Ahol a kormány gyorsan léphetne, ott is kivár: a nyugdíjasoknak január óta járna a kompenzáció, hisz a nyugdíjak januárban 3,2 százalékkal emelkedtek, holott az idei infláció valahol 4,5-5 százalékos tartományban lesz, vagyis 1,5-2 százalékos kiegészítés még járna. Minél gyorsabban adnák, annál hamarabb tudnák azt a nyugdíjasok elkölteni, a költségvetésbe már „menet közben” befolyna a 27 százalékos áfa, és még a kereskedők is örülnének. Ehelyett kivárnak, és sehol nincs a beígért nyugdíjas-áfakompenzáció sem, talán majd a választások előtti hónapban elkészül a rendszer. Hasonlóan a gyermekes nők adómentességéhez, ami majd 2026 januárjában lép életbe.
A repülőrajt elmaradt. Rosszabbnál rosszabb adatok jönnek ki a magyar gazdaságról. 2026-ot a Fidesznek el kell engednie, ezt már kezdik belátni. Ilyen gazdasági teljesítménnyel a hátuk mögött nem lehet nyerni. Ezért a következő év feladata az kellene legyen, hogy felkészítsék a gazdaságot a reformokra. Éppúgy, mint az történt 2009–2010-ben Bajnai Gordon vezetése alatt.
A következő kormánynak rengeteg dolga lesz: át kell nézni a nyugdíjrendszer kérdéseit, az adózást, ezekről költségvetési döntéseket kell hozni. Beindítani az oktatás, az egészségügy, a szociális rendszer reformját, hazahozni az uniós pénzeket. Jogállamot építeni. A kormány ugyan benyújtotta a 2026-os költségvetést, sőt a 2026-on túli terveit is, de lássuk be: Orbánék 2027-ben nem a gazdaságpolitika alakításával lesznek elfoglalva. Ellenben a váltópártnak, a független elemzőknek és kutatóintézeteknek már most lépniük kell: meg kell kezdeni azt a tervező munkát, amire majd lehet építeni az új kormány szakpolitikáit. Ez persze a jelenlegi kurzusnak is feladata lenne, de hát ők meg lelépni készülnek.