Orgona ága, barackfa virága… Nemrég még a pompázó bokrokban gyönyörködtünk, eszünkbe jutott a kedves dal, amit énekeltek nekünk a csemetéink, akiktől édesanyává váltunk. Óhatatlanul szomorúbb képek is bevillannak, az, hogy az igazi anyai érzések nem mindenkinek költöznek bele a szívébe, sokan vannak akik eldobják a gyermeküket maguktól. Számtalan gyereknek az élete keserűség, nincs kinek elénekelnie a dalocskát. Anyák napja után, gyereknap előtt, egyszóval ilyen ünnepi időszakban talán túlzásnak tűnik ez a téma. Szerintem viszont nem. Az ünnep kell. Amikor egy jeles nap alkalmával a gyermekünk köszönt fel minket, vagy mi őt, az csodás érzés.
Az viszont nem, amikor a többi napon csak küzdünk, hogy sikeresen és egyenlően próbáljunk meg teljesíteni.
Ahhoz azonban, hogy valóban méltassuk az anyaságot, elengedhetetlen, hogy szembenézzünk a hétköznapokkal, a munkaerőpiacon, a családon belüli erőszak terén és az egészségügyi ellátásban tapasztalható, mélyen gyökerező egyenlőtlenségekkel.
Tény és való, a többi európai országgal összehasonlítva is szuper dolog, hogy Magyarországon az anyák 3 évig maradhatnak otthon a csemetéjükkel. De ott a hátrány: erre az időre ezeknek a nőknek jelentősen lecsökken a bevétele, és a kihagyás után nagyon nehéz visszamenni a munkaerőpiacra. Ezt hívják “mama-büntetésnek”. A jelenség jól ismert: a gyermeknevelési szabadságról visszatérő nők gyakran alacsonyabb pozícióban, rosszabb fizetéssel vagy éppen munka nélkül találják magukat. Egy 2022-es felmérés szerint a gyermekvállalás után visszatérő nők több mint 40%-a tapasztalt valamilyen negatív következményt a karrierjében, legyen az előléptetés elmaradása, fizetéscsökkentés vagy a munkakör megváltoztatása. Lapunk többször írt arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a nők átlagos bruttó keresete Magyarországon továbbra is jelentősen alacsonyabb a férfiakénál. 2023-ban a nemek közötti bérszakadék a bruttó átlagkeresetek tekintetében körülbelül 13-15% volt. Azaz egy azonos munkakörben dolgozó nő átlagosan ennyivel kevesebbet keres, mint egy férfi kollégája.
Anna egy marketingügynökségnél dolgozott projektvezetőként, mielőtt megszülte első gyermekét. Két év gyermeknevelési szabadság után visszatérve azt tapasztalta,hogy korábbi pozícióját betöltötték, és egy alacsonyabb beosztású, kevesebb felelősséggel járó munkát ajánlottak neki, jelentősen alacsonyabb fizetéssel. Hiába a korábbi eredményei és tapasztalata, a munkáltatója feltételezte, hogy anyaként már nem tud olyan hatékonyan dolgozni. Pedig külföldi kutatások kimutatták, hogy a „mamaagy" sokkal összetettebb feladatokat képes ellátni, mint korábban. Egy 2010-es tanulmány például azt találta, hogy
a szoptató anyák agyában fokozott aktivitás figyelhető meg az empátiával és a gondoskodással kapcsolatos területeken, ami fontos a jó munkavégzéshez, pláne ha vezető szerepet tölt be az illető.
Egy másik, 2025-ös tanulmány - ha koordináta-rendszerben ábrázolnánk - U-alakú mintázatot figyelt meg az agy szürkeállományának térfogatában a terhesség alatt: először csökkent, majd a szülés után hat hónapon belül visszatért. Ezzel párhuzamosan a magasabb szintű gondolkodásért és a társas interakciókért felelős agyi hálózatok erősebb összeköttetést mutattak a szülés után, ami valószínűleg hatékonyabbá teszi az anya agyának kommunikációját a baba gondozása során.
