Magyar Ügyvédi Kamara;átláthatósági törvény;

A Magyar Ügyvédi Kamara szerint számos alapvető jogot sért a Fidesz átláthatóságinak nevezett törvényjavaslata

Az ügyvédi és gyónási titkot sem védi a törvény, amely a nemzeti szuverenitásra hivatkozva lehetetlenítené el a civilek és a független média működését. A MÜK levelet írt Tuzson Bence igazságügyi miniszternek. 

A Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) szerdán állásfoglalást tett közzé, melyben bírálta a „közélet átláthatóságáról” szóló törvényjavaslatot. Szerintük mindenképpen szükséges a törvényjavaslat átalakítása, „hogy az valóban a közélet átláthatóságának biztosítására és az állami főhatalom védelmére irányuló célokat szolgálja, és semmiképp se vezessen önkényes jogalkalmazáshoz”. 

„A nagy vitát kiváltó törvényjavaslat deklarált célkitűzéseivel – a közéletet alakítók átláthatóságának biztosításával és az állami főhatalom (szuverenitás) védelmével – csak egyetérteni lehet. Jelenlegi formájában azonban a törvényjavaslat több aggályt vet fel, mint amennyit megválaszol” – írják.

A MÜK ezért levélben fordult Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, melyben kifejtette jogi aggályait. Az ügyvédi kamara szerint a javaslat bizonytalan jogfogalmakat használ, ami „alkalmas lehet az alaptörvény védelmi körébe tartozó jogbiztonság követelményének megsértésére, valamint az egyesüléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog aránytalan korlátozására is”.

Hozzáteszik, a törvényjavaslat elnagyolt eljárási rendelkezései a tisztességes hatósági ügyintézéshez való jogot, továbbá a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot is sértik. Azt írják, „a demokrácia lényegi eleme a minél szabadabb közéleti vita”, amit a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága is véd, és noha „gyakorlásuk felelősséggel jár együtt”, az alapvető jogok korlátozására „csak az arányosság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor”. 

A MÜK szerint elegendő lenne, ha a közéleti vitákban „hivatásszerűen részt vevőknek” részletesen számot kéne adniuk bevételeik eredetéről. „Minden olyan törvényi szabályozás azonban, ami ezen a korlátozási mértéken érdemben túlmegy, a MÜK szerint már nem tekinthető arányos korlátozásnak” – tették hozzá. 

Az ügyvédi kamara mindemellett elengedhetetlennek tartja, hogy a szuverenitás megsértésének lehetőségét „politikai befolyástól mentes, a tisztességes eljárás garanciáit magában hordozó” eljárásban lehessen megállapítani, és biztosítva legyen a bírósági felülvizsgálat lehetősége.

„Sajnálatos módon sem ennek, sem pedig az ügyvédi titkok (vagy éppen az orvosi, gyónási vagy banktitkok) védelmének megfelelő garanciáit sem tartalmazza a törvényjavaslat jelenlegi formája”

– írták.

Lapunk kedden több forrásból is értesült arról, hogy várhatóan az Európai Parlament szerdai plenáris ülésének elején utolsó módosításként adnak hozzá a napirendhez egy Magyarországról szóló vitát. Ennek tárgya a múlt héten benyújtott törvénytervezet, amely a nemzeti szuverenitásra hivatkozva lehetetlenítené el a civilek és a független média működését.

A törvényjavaslatra korábban a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) is reagált, véleménye szerint a törvényjavaslat több ponton sérti a demokratikus jogállamiság alapelveit, különösen a hatalmi ágak elválasztását, a jogbiztonságot és a bírósághoz fordulás jogát.

Mondván, egy minden elemében sikeres szervezetről beszélhetünk.