Kedden tette közzé a központi választási bizottság a lengyel elnökválasztás május 18-i első fordulójának eredményét. A szavazatok 100 százalékának összesítése alapján Rafal Trzaskowski, a liberális kormánypárt a Polgári Platform (PO) jelöltje, varsói polgármester 31,36 százalékkal került az élre. Karol Nawrocki történész, a Nemzeti Emlékezet Intézetének igazgatója, a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt embere követi őt 29,54 százalékkal.
Ők ketten indulnak a június 1-i második fordulóban. A harmadik Slawomir Mentzen, a szélsőjobb Konföderációtól, aki a voksok 14,81 százalékát szerezte meg. A politikai skálán tőle is jobbra lévő, antiszemita és ukrángyűlölő programmal indult Grzegorz Braunra a résztvevők 6,34 százalék szavazott. A szejm elnöke, a centrista Szymon Holownia 4,99 százalékot kapott, alig többet az alternatív baloldali Adrian Zandberg 4,86 százalékánál. A kormánykoalícióhoz tartozó Új Baloldal jelöltje Magdalena Biejat a szavazatok 4,23 százalékát kapta. Még hat jelölt szerepelt a listán, nekik összesen kevesebb mint négy százalék jutott.
Meglepetés, proteszt-szavazás
Az eredmény meglepetés volt. Közvélemény-kutatók szerint a PO jelöltjének nagyobb fölénnyel kellett volna győznie. Nem számítottak rá, de a jobboldali közönség „lenyelte” Karol Nawrocki botrányait, beleértve a bűnözői körökkel fenntartott kapcsolatát, vagy azt, hogy egy öregembert kihasználva megszerezte annak gdanski lakását. Rafal Chwedoruk politológus szerint a kormány politikája okozta Trzaskowski támogatottságának visszaesését a kampányban. Ilyen volt a vállalkozók egészségügyi befizetéseinek csökkentése, miközben az egészségügy miatt gondban van a társadalom.
Az sem javított a koalíciós jelölt helyzetén, hogy Donald Tusk miniszterelnök más nyugat-európai vezetőkkel Kijevbe ment, s ott harcias kijelentéseket tettek. A jobboldal azt terjeszti, hogy lengyel katonákat küldenének Ukrajnába. Chwedoruk szerint a lengyelek félnek a háború átterjedésétől, s ezt használta ki a konzervatív és a szélsőjobboldal. AZ ONET hírportál megvizsgálta, mi az oka annak, hogy viszonylag sok női szavazatot kapott az antiszemita Grzegorz Braun. Az internetes véleményeket vizsgálva arra jutottak, hogy az ukránellenes, ultra-katolikus jelöltben sok nő a hagyományos családi értékek, a lengyelség védelmezőjét látja. Maria, 39 éves dél-lengyelországi tanítónő azt írta: „Braun a szuverenitásért, a családért, a biztonságért harcol, hogy a gyerekeink büszkék legyenek a hazájukra. Nem érdekel, ha kinevetik a tévében, nekem az a fontos, hogy olyan értékeket véd, amelyeket most minden oldalról támadnak.”
Hivatalos: szorosan, de Rafał Trzaskowski nyerte a lengyel elnökválasztás első fordulójátAz exit poll szerint a kormánypárti Rafał Trzaskowski nyerte a lengyel elnökválasztás első fordulóját, de egyáltalán nem biztos, hogy a másodikat is ő fogjaAndrzej Rychard profeszor, a Lengyel Tudományos akadémia szociológiai intézetének kutatója szerint „olyan országban élünk, ahol a lakosság több, mint húsz százaléka kész elfogadni egy olyan rendszert, amelyben a nagyon populista piaci kapitalizmus idegengyűlölettel és az antiszemitizmus erős elemeivel keveredik. Ennyi (20 százalék) támogatója van Mentzennek és Braunnak, s ha Nawrockit is hozzáadjuk, az már több mint a népesség fele.” Rychard szerint Braun támogatottságának elemzésénél figyelembe kell venni a világszerte fokozódó Izrael-ellenességet. Ezt a Braunra leadott nagyszámú külföldi szavazat is megerősíti – mondta. A baloldali tiltakozó szavazatokat Zandberg gyűjtötte be, ő elsősorban a lakhatási válság megoldatlansága miatti elégedetlenségre apellálhatott, és a gázai háború miatt bírálta Izraelt.
Az elemzők többsége egyetért abban, hogy az ellenzék azért gyűjthette be a voksok több mint ötven százalékát, mert a hagyományos konzervatív, jobboldali szavazókhoz, a gondoskodó állam híveihez csatlakoztak a háborús veszélytől tartó, Ukrajna-ellenes, nacionalista, önazonosságukat féltő csoportok is. A liberális-középpárti koalíció tábora apadt, mert nem tudták fontos választási ígéreteiket megvalósítani.
Önazonosság-vállalás és nem-szavazás
Május 18-án a jobboldali szavazók voltak többségben. Ha a június 1-jei második fordulóra Nawrocki mögé állna Mentzen és Braun szavazótábora, úgy máris többsége lenne. A liberális-baloldali jelölt tartalékai nem ilyen nyilvánvalóak, hiszen a baloldali, centrista kispártok eddigi tábora nem elegendő Trzaskowski győzelméhez. Rafal Chwedoruk politológus, a Varsói Egyetem tanára szerint arra elég jó az esélye, hogy megnyerje a baloldali és középpárti elnökjelöltek eddigi híveit. „Az első fordulóban a szavazók politikai önazonosságukat demonstrálják, a második fordulóban pedig a döntésük azt jelzi, kit utasítanak el feltétlenül.” A választás első fordulójában a jogosultak 67,31 százaléka vett részt, ezek közül kell az urnákhoz hívnia a demokrácia-párti embereket. És meg kell szólítania azokat az elégedetlen polgárokat, akik most Slawomir Mentzen gazdasági elképzeléseit támogatták - mondja Chwedoruk.
Lehetséges-e fordulat a kampányban?
„A szavazóim nem krumplis zsákok, képesek önállóan eldönteni, kit támogatnak a második fordulóban” – állította a harmadik helyezett Mentzen, aki tegnap délben felszólította a második fordulóba bejutott politikusokat, írjanak alá nyilatkozatot, amelyben vállalják a Konföderáció követeléseinek elfogadását. Ez nyolc pontból áll, kifejezetten EU-ellenes, Ukrajna-ellenes és populista vállalásokat tartalmaz. A PiS-jelölt Nawrocki előzőleg Mentzent szólította fel, hogy csatlakozzon hozzá Lengyelország megmentéséért. A középpárti Holownia és a koalíciós parasztpárt elnöke már Trzaskowski mellé állt. Biejat asszony is hamarosan megteszi ezt. Zandberg feltehetően nem áll ki a liberális politikus mellett. Chwedoruk kételkedik benne, hogy a baloldali jelöltekre szavazók, beleértve Zandberg támogatóit, egyformán utasítanák el a liberális Trzaskowskit, s a kifejezetten konzervatív nacionalista Nawrockit.
A történész és a gyanús garzonlakás – Vasárnap elnököt választanak a lengyelekRychard professzor szerint Trzaskowskinak „le kell szállnia Nawrocki (kétes) garzonlakásáról és beszéljen végre Lengyelországról!” Meg kell szólítania azokat a nőket, akik számítanak a drákói abortusztörvény felszámolására és végre szólnia kell a fiatalokhoz is, akik Zandbergre, vagy Braunra szavaztak. Az elemzések szerint Nawrocki győzelme a Tusk által vezetett koalíció széteséséhez és új választáshoz vezethet. Adam Michnik, a lengyel demokrácia legendája azt nyilatkozta, hogy A PiS jelöltjének esetleges győzelme „vészharang a demokratikus erőknek”. Ha nem sikerül megfelelő módon mozgósítani a demokratikus választótábort, úgy Lengyelországban megszűnhet a demokrácia” – figyelmeztetett a Gazeta Wyborcza alapító főszerkesztője. Ő és más társai is arra számítanak, hogy ahogy Romániában történt, Lengyelországban is sikerül mozgósítani az Európa-párti, demokratikus erőket a június 1-jéig tartó időszakban.
