A történész és a gyanús garzonlakás – Vasárnap elnököt választanak a lengyelek

Vasárnap elnököt választanak a lengyelek. Az államfő mandátuma öt évre szól, a megméretésnek világszerte nagy jelentőséget tulajdonítanak. Jellemző, hogy a jobboldali/konzervatív szárny kiválasztottjának együtt szurkol Donald Trump és a román szélsőjobb AUR párt elnökjelöltje, George Simion.

Összesen tizenhárman indulhatnak az államfői hivatalért, de a poszt elnyerésére komoly esélye csak két jelöltnek van. A legerősebb kormánypárt, a Polgári Platform (PO) jelöltje Rafał Trzaskowski varsói polgármester. Ő öt éve liberális kihívója volt Andrzej Dudának, de pár százalékkal akkor lemaradt. A legutóbbi közvélemény-kutatás az IBRIS-é, amely szerint Rafał Trzaskowski a szavazatok 32,6 százalékára, Karol Nawrocki, a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje 26,4 százalékra  számíthat az első fordulóban. A harmadik helyen a szélsőjobb Konföderáció párt jelöltje Slawomir Mentzen áll 10,8 százalékkal. Őt követi Magdalena Biejat szenátor, a koalíciós Új Baloldal jelötje. Szymon Holownia, a centrista Harmadik Út pártszövetség jelöltje, a szejm elnöke 5,3 százaléknál tart. Önállóan indul Adrian Zandberg, az alternatív baloldali Együtt párt elnöke, s 3,4 százalékot kaphat. Az antiszemita, ultrakatolikus Grzegorz Braun EP-képviselőnek 2,7 százaléka lehet az IBRIS szerint. Nyolc százaléknyian még nem döntöttek. kire szavaznak, a részvétel alacsonynak ígérkezik, csak a jogosultak 50,5 százaléka mondja biztosra, hogy elmegy szavazni. 

Sok elemző úgy véli, hogy a választói közöny egyik fő oka, hogy az embereknek elegük van a PiS és PO több évtizedes vetélkedéséből, Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök és Jarosław Kaczyński PiS-elnök személyes politikai párharcából. Ez különösen érvényes a fiatal szavazókra, akik jobban hallgatnak a szélsőjobb és a radikális baloldal üzeneteire. Ez a hangulat alakította a választói attitűdöket a hosszú kampány alatt. A PO jelöltje az országot fenyegető biztonsági kérdésekre, az orosz fenyegetésre összpontosított, a PiS a migrációs, menekültügyekre, a vallás védelmére. A lakhatási és megélhetési válság volt a baloldali jelöltek fő aduja, a szélsőjobboldali jelölt ukránellenes retorikával lépett fel.

Nawrocki a befolyásos Nemzeti Emlékezet Intézet történész-igazgatójaként azzal jött, hogy ő egyszerű ember, akinek, mint a legtöbb lengyelnek, csak egy lakása van. Az ONET oknyomozó újságírói a gdanski telekkönyvekben kutatva kiderítették, hogy az amatőr bokszolónak van egy 30 méteres garzonlakása, amelyet nyilvánvalóan csalárd módon szerzett. A kis lakást egy idős férfi bérelte a városi önkormányzattól, majd kedvezményes áron megvette. Az előleget a Nawrocki házaspár fizette be, s ezzel Jerzy S. lett a lakás tulajdonosa. A férfi végrendeletet írt, amelyben a történészt jelöte meg örökösül, a feleségét és gyermekét kitagadta. Öt év eltelt, Nawrocki lett a lakás tulajdonosa, de a férfi egy fillért sem kapott a továbbiakban. Az elnökjelölt szerint részletekben fizetett, mert a vevőnek „olyan volt állapota, hogy a nagy összeg ártott volna neki”, de erre nincs bizonyítéka. A férfi végül állami szociális ellátásba, majd otthonba került, a gondozója elmondta, hogy Nawrocki soha nem foglalkozott az eltartottjával. Az ügy alaposan felrázta az unalomba süllyedt kampányt, Nawrocki végül bejelentette, hogy szociális célokra lemond a lakásról.  

A globális trumpizmus nem véletlenül állt ki mellette: egy lengyelországi jobboldali győzelem megzavarhatná az Európai Unió működését és végső soron oroszpárti fordulatot hozna. A lengyel elnöknek ugyan csak közepesen erős jogosítványai vannak, de mivel az országot kormányzó liberális-centrista koalíciónak nincs elég erős többsége a szejmben, az államfő képes megvétózni a törvényeket, s akadályozhatja a kormány kinevezéseit. Így működik Andrzej Duda 2023 decembere óta, amikor Donald Tusk koalíciós kormánya hivatalba lépett. Az államfő sikeresen akadályozta meg eddig a koalíció által ígért reformok, társadalmi modernizáció megvalósítását. Meggátolta, hogy a szejm helyreállítsa a jogállami intézményeket, az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét. Ez is az oka annak, hogy a koalíciós pártok támogatottsága, hitelessége csökkent. Az IBRIS megkérdezte a lengyeleketarról is, miként szavaznának egy most tartandó parlamenti választáson. Az eredmény szerint a jobboldali PiS és a Konföderáció kis többséggel kormányt alakíthatna. Ez erős figyelmeztetés a hatalmon lévőknek.

Az előrejelzések szerint Trzaskowski és Nawrocki jut tovább a június 1-én tartandó második fordulóba. Újabb két hét kampány következik, amelyen a pártok kieső jelöltek híveit próbálják majd maguk mellé állítani. Esetleg újabb botrányos ügyek kerülnek a napvilágra, amelyek megrengethetik a szavazók a párthívek bizalmát.