XIV. Leó – aki a pápasága kezdetét jelző szentmisét május 18-án vasárnap 10 órakor mutatja be a vatikáni Szent Péter téren – még sok gondot okozhat Donald Trump adminisztrációjának. Azzal, hogy megválasztották katolikus egyházfőnek, a chicagói születésű Robert Prevost vált a „legnagyobb” amerikaivá, jelentősen elhomályosítva ezzel Donald Trump amúgy igencsak kétes dicsőségét. Ám az új katolikus egyházfő ideológiai szempontból is rendkívül nehéz pillanatokat okozhat az amerikai elnöknek és stábjának, megoszthatja az amerikai katolikusokat is, akik többségükben, megközelítően 60 százalékban Donald Trumpra adták a voksukat a tavaly novemberi elnökválasztáson. XIV. Leót – mivel az Egyesült Államokból érkezett – az amerikai ultakonzervatívok sem kezelhetik olyan megvetéssel, mint Ferenc pápát, hiszen ezzel hamar rájuk lehet aggatni a nemzetgyűlölő címkét, miközben a Trump-féle MAGA-mozgalomnak ők a legelvakultabb támogatói.
Az amerikai ultrakonzervatívok többször – többek között 2019-ben - nyílt támadást intéztek Ferenc pápa ellen. Az egyházfő kapcsolata végig igen feszült volt Trumppal annak első elnöksége idején. A fundamentalista keresztények „antikrisztusnak” is minősítették Ferencet. Többek között az dühítette fel őket, hogy a pápa békülékenyebb álláspontot képviselt az azonos neműek jogaival kapcsolatban, illetve egy befogadásra építő menekültpolitikáért szállt síkra. Azt se nézték jó szemmel, hogy 2018-ban a Vatikán megállapodott az Egyesült Államok nagy ellenfelével, Kínával a püspöki kinevezésekről.
Vatikáni források szerint amikor JD Vance röviddel a pápa halála előtt Ferenccel találkozott, a katolikus egyházfő figyelmeztetni akarta arra az amerikai alelnököt: ha komolyan veszi katolikus vallását (2019-ben keresztelkedett át), ne kösse össze a politikát a vallással.
Nem, XIV. Leó nem Donald Trump pápája lesz, Ferenc öröksége tovább élhetMegválasztották XIV. Leó pápát – Néhány tény az új katolikus egyházfőrőlMindenesetre az amerikai ultrakonzervatív szárny most úgy érezte, méltó bosszút állhat Ferencen és a Vatikánon a pápaválasztással. Úgy vélték, beleszólhatnak a konklávé menetébe, s elérhetik azt, hogy egy nekik megfelelő bíborost válasszanak meg a katolikus egyház élére. Egyik kedvenc jelöltjük volt Athanasius Schneider kazahsztáni püspök, aki a menekültáradatot "tömeges invázióhoz" hasonlította. Olyan összeesküvés-elméleteket terjesztett, amelyek szerint a politikai elit szándékosan hívja be a menekülteket Európa keresztény identitásának csökkentésére. A konzervatív listán előkelő helyen szerepelt Robert Sarah guineai bíboros, a latin szentmise prominens támogatója és Raymond Burke amerikai főpap, aki Donald Trump amerikai elnök nagy híveként ismert, s a Ferenc elleni szárny egyik leglelkesebb tagja volt.
Robert Prevost pápává választása azonban nagy vereség az amerikai ultrakonzervatívok számára. A következmények nagyon jelentősek abban az Egyesült Államokban, ahol Trump néhány nappal a konklávé előtt pápának öltözve jelent meg egy AI által generált képen.
Felháborodtak a New York-i püspökök, miután Donald Trump pápaként ábrázolta magát egy mesterséges intelligencia által generált képenA MAGA illusztris személyiségei valójában Robert Prevost megválasztását tartották az egyik legrosszabb forgatókönyvnek. Ezt bizonyítja, hogy Steve Bannon, Donald Trump egykori főtanácsadója már a konklávé előtt felhívta a figyelmet arra a „veszélyre”, amely szerint Prevost lehet a következő pápa. XIV. Leó már nem olyan pápa, akit betolakodóként vagy veszélyes marxistaként kezelhet Donald Trump és csapata, mint ahogyan ezt Ferenccel tették. Az amerikai-perui állampolgársággal rendelkező pápa az erkölcsi tekintély hangjaként szólalhat meg az amerikaiak előtt. Az ultrakonzervatívokat aggodalommal töltötte el már az első beszéde, amelyben párbeszédet sürgetett.
Massimo Faggioli, a pennsylvaniai Villanova Egyetem teológiai és vallástudományi tanszékének professzora – Prevost egykor ebben az intézményben tanult – úgy vélte, XIV. Leó azért is jelent veszélyt az amerikai adminisztrációra, mert a szélsőségesen konzervatív trumpista republikánusok részéről teljesen hiteltelen lenne az az állítás, amely szerint az új egyházfő nem szereti Amerikát, nem ismeri az országot. „Már nem fognak hinni nekik" – magyarázta a professzor.
Vélekedések szerint XIV. Leó megválasztásával a katolikus egyház fontos geopolitikai döntést hozott, de természetesen nem csak ez a cél lebegett a bíborosok szeme előtt.
Akadnak olyan meglátások, amelyek szerint a mostani választás az 1978-as döntéshez hasonlítható, amikor a hidegháború közepén a vasfüggöny mögül választottak pápát a lengyel Karol Wojtyla személyében.
Ronald Reagan adminisztrációja értékes szövetségesre lelt a szovjet blokk elleni küzdelemben. II. János Pál már 1979-es lengyelországi vizitjével is jelezte, mekkora veszélyt jelent a szocialista rendszerre: több millióan voltak kíváncsiak a szabadság üzenetére. Ezért lesz különösen érdekes, ha Leó pápa hazájába, az Egyesült Államokba látogat. Kérdés persze, létrejön-e egy ilyen vizit, mert Ferenc pápaként sosem tért vissza Argentínába, de nehéz elképzelni, hogy az új pápa kihagyja úticéljai közül szülőhazáját.
Azzal, hogy Robert Prevost lett az új pápa, a Vatikán a világban tapasztalható kulturális és politikai összecsapások, a globális polarizáció epicentrumába került. XIV. Leó amerikaiként könnyebben fegyverezheti le azokat az ultrakonzervatívokat és populista politikusokat, akik a kereszténység védelmezőinek állítják be magukat. Megnehezítheti Orbán Viktor dolgát is.
Bár akadnak olyan vélekedések is, amelyek szerint Donald Trump valójában örülhet annak, hogy amerikai lett az új pápa, ez már csak JD Vance ideológiája miatt sem valószínű. Az amerikai alelnök éppen Szent Ágostont idézve utasítja el a menekültek befogadásának szükségességét, amit Ferenc pápa is hirdetett. Mivel azonban XIV. Leó Ágoston-rendi szerzetes, Vance-től legfeljebb csak legádázabb hívei hiszik el azt, hogy pápább a pápánál, s ő hitelesebben képviseli az egyházi tanítást. Vance egy interjúban elmagyarázta, hogy Szent Ágoston vallomásai miatt tért vissza a kereszténységhez. „Ágoston intellektualitása segített a keresztény hit megértésében.” Az új pápa ugyanakkor egykor egy bejegyzésében figyelmeztette is Vance-t arra, hogy rosszul értelmezi Szent Ágoston tanait. Vance nevetségessé tenné magát, ha továbbra is Szent Ágoston tanaira hivatkozva utasítaná el a menekültek befogadását.
Azért is különös fordulata a sorsnak, hogy egy Ágoston-rendi szerzetes az új pápa, mert nem csak JD Vance számára jelent mintát, hanem sok amerikai konzervatív is hasonlóképpen gondolkodik. A „MAGA-katolicizmus” kedvenc szentjéről van szó, művei Donald Trump környezetében is fontos szerepet játszanak. Sokan az ateizmustól a liberális kultúra iránti radikális ellenszenven át jutnak el a kereszténység Szent Ágoston által inspirált formájáig. „A katolikus szemináriumok tele vannak olyan gyerekekkel, akik így gondolkodnak" - mondta David Deane teológus, aki az új jobboldal katolicizmusának szakértője az Egyesült Államokban.
A katolikus egyház tehát nagyon izgalmas időszak elé néz, s már a következő hetek eldönthetik, milyen utat jelöl ki számára XIV. Leó pápa.
Ferenchez hasonló külpolitikát folytathat
Több találgatás látott napvilágot arról, hogyan alakulhat a Szentszék diplomáciája XIV. Leó pápa alatt. Miként viszonyul majd például az új pápa az orosz-ukrán háborúhoz? Ferenc számos alkalommal hívta fel a figyelmet az ukrán nép szenvedésére, a kijevi vezetés azonban rossz néven vette tőle, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt sosem nevezte meg agresszorként, a háború kirobbantójaként. Ferenc közismert volt arról, milyen nagyra tartja az orosz kultúrát, Dosztojevszkij a kedvenc írói közé tartozott.
XIV. Leó talán kritikusabb lehet Oroszországgal szemben. Vasárnapi beszédét, amelyben felkiáltott, „soha többé háborút”, akár Ferenc pápa is megírhatta volna. Ugyanakkor egy 2022-ben adott interjújában élesen bírálta Moszkvát, mint fogalmazott, „igazi imperialista természetű invázióról” van szó, melynek során Oroszország „hatalmi okokból próbál területet szerezni". Szintén vasárnap igazságos békére szólított fel Ukrajnában.
Érdekes lesz a Vatikán és az Európai Unió kapcsolatának alakulása. Az EU vezetése rendkívül elismerően szólt Leó pápává választásáról. „Biztosak vagyunk abban, hogy XIV. Leó pápa a globális kontextusban fellép a közös értékek előmozdítása és az egység ösztönzése, egy igazságosabb és együttérzőbb világ építése érdekében" - hangzik az EU vezetői által megfogalmazott nyilatkozat, amelyben együttműködést kínálnak a Szentszéknek.
XIV. Leó hasonlóképpen tekint a közel-keleti válságra, mint Ferenc. Vagyis a Hamász által elrabolt túszok szabadon engedését követeli, de kritikus Izrael gázai inváziójával szemben is. Leó vasárnap a Hamász által elfogott túszok elengedésére szólított fel, de tartós tűzszünetet is követelt.
A Szentszék külpolitikájára biztosan jobban odafigyel majd a világ, mint eddig: amerikai pápáról van szó, s eddig íratlan szabály volt a konklávékon, hogy olyan országból nem választanak egyházfőt, amely világhatalomnak számít. Leó ugyanakkor nem csak lelki vezető, hanem a Vatikán mint állam feje is.
