Októberben vizsgálati jelentést publikált a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) az Átlátszóról, amelyre válaszul az oknyomozó portál személyiségi jogi pert indított jó hírnevének megsértése miatt, mivel közlésük szerint az állami szerv valótlan megállapításokat tett és valótlanul vádolja bűncselekmények elkövetésével.
Most kiderült, az SZVH ellenkeresetben kéri a per megszüntetését, a többi között arra hivatkoznak, hogy az általa írt jelentés egy vélemény.
Az Átlátszó felidézte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal tavalyi vizsgálati jelentésében egyebek között azzal vádolta meg az oknyomozó portált, hogy
külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagjaként kémtevékenységet végez,
híreket hamisít,
külföldi zsoldban áll,
hírszerzési tevékenységet folytat,
magyar dokumentumokat töltöttek fel amerikai szerverekre,
ürügyet teremtettek az Európai Uniónak, hogy uniós pénzek visszatartásával zsarolja Magyarországot,
titkos részjelentést adtak a Sargentini jelentéshez.
Az oknyomozó portál leszögezi, az SZVH állításai valótlanok, ezért indította a pert, kérve a bíróságot, hogy tiltsa el a további jogsértésektől a Lánczi-féle állami szervet, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére is.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal most ismertetett ellenkérelmében a per megszüntetését kérte, ha pedig ez nem lehetséges, úgy az Átlátszó keresetének elutasítását várja. Hogy a bíróságnak miért is kellene így döntenie, azt többféle módon igyekeztek megindokolni, de van köztük egészen beszédes érv is.
Például, hogy az SZVH azt állítja, az általa közölt vádak csupán véleménynek számítanak.
Az SZVH azt állítja, hogy nem sértette meg az Átlátszó személyiségi jogait, ugyanis a sérelmezett közlések a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben végzett elemzésen nyugvó jelentése keretében, illetve közérdeklődésre számot tartó, közéleti témában történt. A közléseknek szerinte ténybeli alapja van, amelyre tekintettel ezek nem valótlan tényállítások, hanem valós tényekből levont következtetéseknek minősülnek, illetve a tevékenység jogszerű értékelését adják, ezért a megállapítások szerinte az elemzés, illetve vélemény fogalomkörébe tartoznak. Az Átlátszó itt megjegyzi, hogy mindez akkor állná meg a helyét, ha kampányidőszak lenne, Lánczi Tamás pedig pártpolitikus és képviselőjelölt lenne, csakhogy egy magát autonóm állami szervként meghatározó hivataltól az lenne elvárható, hogy amennyiben hatósági vizsgálatot folytat le, akkor abban tények szerepeljenek, ne pedig „vélelmezetten véleményként értelmezendő” közlések.
Pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen az ÁtlátszóNem száll le a Szuverenitásvédelmi Hivatal az ÁtlátszórólA Szuverenitásivédelmi Hivatal azt is közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék szerinte nem rendelkezik hatáskörrel az ügyben, nem bírálhatja felül az SZVH tevékenységének jogszerűségét egy személyiségi jogi perben, azt csak az Alkotmánybíróság tehetné meg a szuverenitásvédelmi törvény felülvizsgálatával. Ezzel a probléma az - jegyezte meg az Átlátszó -, hogy maga az Alkotmánybíróság közölte a Transparency International Magyarország panaszát elutasító határozatának indokolásában, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal által vizsgált szervezeteknek lehetőségük van személyiségi jogi pert indítani a valótlan tényállítások ellen.
Az Európai Bizottság elégedetlen, második szakaszba léptette a szuverenitásvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárástKezdődhet a per, rekordszámú ország fordult az Orbán-kormány ellenAz SZVH ezt követően dezinformáció terjesztésével is megvádolta az Átlátszót, miközben konkrét példát nem hoztak fel erre, arra alapoztak, hogy az oknyomozó portál szerinte tagja egy, az amerikai kormányzat irányítása alatt álló nemzetközi hálózatnak, amiről konkrétan szintén nem derült ki, hogy micsoda. A közlés szerint az Átlátszó része „egy, az Amerikai Egyesült Államok által fenntartott, nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózatnak”, ami Magyarország szuverenitása kárára egy idegen állam titkosszolgálati fegyvereként fejti ki tevékenységét. Mindezt a portál KiMitTud nevű közérdekű adatigényléseiből vezették le. Az SZVH azt is állította, hogy „az Átlátszó szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal, eddig több mint 9 ezer magyar dokumentumot töltött fel amerikai szerverekre”. A közérdekű adatigénylések vonatkozásában azzal is megvádolták az oknyomozó portált, hogy „a Transparency International Magyarországgal együttműködve az Átlátszó oktatásokat szervezett a rendszer használatáról, ahol a hálózat magyarországi tagjait arra is kiképezték, hogyan lehet a KiMitTud segítségével visszaélésszerű, tömeges adatigénylésekkel megbénítani a közigazgatási szervek működését.”
A Lánczi-féle szervezet mindezeken felül közölte még, hogy az Átlátszó „külföldi érdekeltségű politikai nyomásgyakorló hálózat tagjaként” írja a cikkeit „dezinformációs kampányok” részeként, amelyek mentén az Európai Unió ürügyet kap arra, hogy az uniós forrásokat visszatartsa Magyarországtól.
Lesújt a Fidesz, benyújtotta a törvényjavaslatot a külföldről támogatott szervezetek listázásáról„Akár ezt a konkrét tervezetet kritizáló cikk is alkalmas arra, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal listázásra érdemesnek találja a szerkesztőséget”