Elnökválasztás Romániában: George Simion győzelme tragikus lenne, az erdélyi magyarok Orbán Viktor kedvéért sem felejtenek

„Kedves románok határokon innen és túl! Ne fordítsunk hátat vasárnap az Európai Uniónak. Ők nélkülünk is jól élhetnek, de nekünk sokkal nehezebb dolgunk lesz Európa nélkül. Így volt ez történelmünk során mindig is. Most egy Európa-ellenes szavazat Oroszország és Belarusz felé irányítja országunk iránytűjét. Akárhol éltek, őrizzétek meg Románia európai irányvonalát. Felszálltunk a Brüsszelbe tartó repülőre, vigyázzatok, nehogy Moszkvában szálljatok le. Ne az útvonalat változtassátok meg, csak a megfelelő pilótát válasszátok meg Románia számára. Ti, akik messze dolgoztok, tudjátok, mit jelent minden nap küzdeni. Válasszátok az európai utat vasárnap, támogassátok a matematikus polgármestert, aki ésszel és szívvel számolja a jövőt Románia számára. Menjetek és szavazzatok, válasszátok Európát, válasszátok a jövőt” – ezzel a felhívással fordult közösségi médiafelületein elsősorban a külföldön élő románokhoz Emil Boc Kolozsvár polgármestere.

A konzervatív politikus megszólalása nemcsak azért nyomhat különös súllyal a latban, mert plasztikusan megfogalmazta a vasárnapi román elnökválasztás második fordulójának tényleges tétjét. Emil Boc polgármesteri tevékenysége a leglátványosabb igazolása annak, hogy mi a különbség aközött, ha egy várost - egy országot – egy nacionalista, demokrácia-ellenes, az európai értékekkel szembehelyezkedő, vagy ha egy européer, demokrata vezető irányít. Boc 2004-ben vette át a kolozsvári polgármesterséget az erdélyi fővárost 12 éven át uraló szélsőséges nacionalista Gheorghe Funartól és azóta csupán 2008-2012 között adta át a tisztséget, míg Románia miniszterelnöke volt. A nem véletlenül „kincses városként” emlegetett Kolozsvár a funari érában fokozatosan leszakadt, kiesett az élvonalból, a befektetők messze elkerülték. A perifériára sodródott fővárosból Boc csinált újra kincses fővárost. Kolozsváron, de a megyében sem nyert az első fordulóban toronymagasan, közel 41 százalékos eredménnyel az élen végző Simion, mert a kolozsváriak még elevenen emlékeznek a Funar-korszakra és arra is, mennyi időbe telt, míg az örökségéből fakadó hátrányt ledolgozta a város és a megye.

A sikeres kolozsvári polgármester egyáltalán nem túloz, a román választók vasárnap valóban Európa és Oroszország, a jövő és a múlt között választanak. A szélsőjobb, populista, szuverenista, neolegionárius (a két világháború közötti misztikus, vallási alapú román fasizmus, a legionarizmus a román ortodox egyház támogatásával nagy teret nyert a román társadalomban) Simion győzelme már önmagában is tragikus lenne Románia számára. De a helyzet ennél is rosszabb, mert Simion „csomagban” érkezhet azzal a Călin Georgescuval, akinek tavaly november végi első fordulós győzelme hidegzuhanyként érte nemcsak Romániát, de egész Európát és a NATO-t is.

Hiába indított a legfőbb ügyészség büntetőeljárást hat bűncselekmény miatt Georgescu ellen, Simion ígéretet tett arra, hogy ha államfő lesz, Georgescut teszi meg miniszterelnöknek. A Georgescu elleni vádak rendkívül súlyosak - az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekkel, fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozásával, népirtásért elítélt személyek kultuszának népszerűsítésével, a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésével, hamis nyilatkozattétellel és antiszemita szervezet létrehozásával gyanúsítják, de ez egyáltalán nem zavarja Simiont. Nem véletlenül, hiszen első fordulós közel 41 százalékát ennek a laposföldhívő, tudományellenes, szektaguruként viselkedő, Nyugatellenes, az orosz titkosszolgálatok és a TikTok segítségével kreált figura támogatásának köszönheti. Simion ugyanis a tavaly novemberi, az alkotmánybíróság által külföldi (orosz) beavatkozás miatt megsemmisített választáson csak negyedik helyen végzett, 13,86 százalékot ért el, a mostani voksok egyértelműen nem neki, hanem Georgescunak szólnak. Az ő miniszterelnöksége tényleg katasztrófa lenne Románia számára.

Simion az elmúlt években mindent megtett azért, hogy elfogadtassa magát az európai szélsőjobb körökben, és ez sikerült is neki, ma ő a Georgia Meloni nevével fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformerek/ECR európai pártcsalád egyik alelnöke. Az ukrajnai háború kitörése óta soha nem tett oroszpárti nyilatkozatot, sokkal visszafogottabban nyilvánult meg ebben a kérdésben, mint például Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Az Európai Uniót bírálja ugyan és a „szuverén, erős nemzetállamok” híve és Donald Trump nagy csodálója, de nem kívánja kiléptetni az országot sem az EU-ból, sem a NATO-ból és semmiféle közeledést nem ígért Oroszországhoz. Georgescu zagyva világképéből viszont csupán annyi szüremlik át tisztán, hogy ő a Keletet választja a Nyugattal, Moszkvát Brüsszellel szemben. Az ellene zajló nyomozás a Kremlhez kötődő fegyveres zsoldosokat, ismeretlen eredetű pénzeket, fegyvereket tárt fel. Francia oknyomozó újságírók bebizonyították, hogy Georgescu novemberi meglepetésgyőzelme mögött az orosz külföldi hírszerzés (SVR) állt és az APT29 – ismertebb nevén Cozy Bear vagy The Dukes – hackercsoport hajtotta végre. Mindez nem a semmiből jött, 2023 óta készítették a műveletet, eredetileg a nyíltan oroszpárti, a Simion vezette AUR-ból kivált és saját pártot alapító Diana Șoșoacă EP-képviselő támogatására, csak az ő alkotmánybírósági eltiltása után irányították át Georgescuhoz ezt az apparátust és arzenált – 25 ezer TikTok fiókot, több mint 130 influenszert több mint 8 millió követővel. Az eredmény ismert – néhány hét alatt az 1 százalék alatti Georgescu 23 százalékkal megnyerte a választást. Az ő győzelme is a külföldi románoknak köszönhető, voksaik nélkül harmadik helyen végzett volna.

Szerdán az osztrák közszolgálati rádió, az ORF egyik műsorában Cornelius Granig kiberbiztonsági szakértő, a Transparency International médiával és újságírással foglalkozó munkacsoportjának elnöke mutatott be bizonyítékokat arról, hogy a 2012-2022 között Ausztriában élt Georgescu szoros kapcsolatban állt Putyinhoz kötődő befolyásos személyekkel, köztük az orosz elnök kampánymenedzserével, Elena Vladimirovna Szmelevával.

Georgescu a most folyó kampányban gyakrabban szerepel, mint maga Simion, aki rendre kihagyta a televíziós elnökjelölti vitákat, és máris miniszterelnökként pozícionálja magát. Kerek perec kimondta, hogy Simion győzelme esetén ő fogja irányítani az országot, szakrális vezetést, a román nemzet újraszületését, az alkotmányos rend „helyreállítását” ígérte. Nem rejtette véka alá „ki a főnök”, Simiont kezdetben „fiatal védenceként” emlegette, csak később nevezte partnerének. A győzelemre készülő elnökjelölt látványos háttérbe szorításával, román szakértők szerint Georgescu nemcsak a szavazóknak, hanem a mélyállam különböző erőközpontjainak is üzent, hogy készüljenek, mert „az eredeti terv” újraindult.

Dan nem egészen 21 százalékot szerzett az első fordulóban, hajszállal előzve meg a kormánykoalíció jelöltjét Crin Antonescut. A vasárnapi elnökválasztás előtt három nappal, csütörtökön jelent meg az első olyan közvélemény-kutatás amely fej-fej mellett, 48,5 százalékon mérte mindkét jelöltet. Csütörtökön már kijött az első olyan felmérés, amelyben Dan 4 százalékkal, 52-48 arányban vezetett Simionnal szemben. A legutolsó felmérés, ugyanazon irodától, amely kedden még fej fej mellett mérte a két jelöltet, pénteken már 0,9 százalékos (48,7- 47,8) előnyt jelzett Dan javára. A közvélemény-kutatások azonban csak a romániai választókat tudják mérni, az első fordulóban azonban mintegy egymillió külföldi román szavazott, 62 százalékuk pedig a szélsőjobb jelöltre. Amennyiben valós a jelzett trend, Dan napról-napra történő erősödése, akkor a most vasárnapi voksolást is a külföldi románok fogják eldönteni. Romániában soha nem látott mértékű összefogás és mozgósítás zajlik az ország európai irányultságának megőrzése érdekében: politikusok, közéleti szereplők, élsportolók, művészek, az üzleti szféra különböző képviseletei buzdítanak Dan mellett, de aligha sikerül olyan részvételt elérni, hogy azt ne tudják megfordítani a külföldi voksok. Úgy tűnik, a független bukaresti főpolgármesternek nagyobb tartaléka van Románián belül, mint Simionnak. A jelzett részvételi szándék magasabb, mint az első fordulóban, amikor 53,2 százalék volt, vasárnapra 60 százalék körülivel számolnak a közvélemény-kutatók, hogy ez mire lesz elég, az csak vasárnap derül ki.

Az első fordulóban nem a közvélemény-kutatások, hanem a fogadóirodák oddsai voltak a legjobb előrejelzői az eredményeknek. Most náluk is fokozatosan erősödött Dan, csütörtökön már a két legnagyobb irodánál élre is állt.

 Szociológusok szerint úgy tűnik, most már az a kérdés, hogy Nicușor Dannak elég nagy lesz-e az előnye a Románián belül leadott szavazatokban ahhoz, hogy ellensúlyozza a külföldi voksokat és megnyerje a választásokat? A szakemberek szerint ehhez legalább egymillióval, de biztosra menve inkább 1,5 millióval többen kell az urnákhoz járuljanak az országon belül, mint az első fordulóban.

Az erdélyi magyarok félnek George Simiontól akkor is, ha Orbán Viktor mást üzent nekik

Az egymilliós romániai magyar voksa jelen esetben valóban királycsináló lehet. Orbán Viktor kiállása ellenére nem az a kérdés, hogy kire szavaznak az erdélyi magyarok, hanem az, hogy milyen arányban, magyar  miniszterelnök ugyan elfelejtette, hogy George Simion politikai karrierjében valóban mérföldkő volt az úzvölgyi magyar katonatemető elleni ostrom, az erdélyi magyar választók retinájába mélyen beégtek azok a képek. Nem beszélve arról, hogy az általa vezetett AUR 2019-es parlamentbe jutása óta a párt teljes vezetőgárdája napirenden tartotta a magyarellenességet. Az erdélyi magyarok félnek George Simiontól akkor is, ha Orbán Viktor mást üzent nekik. Az utólagos magyarázat, miszerint a magyar kormány nem kíván beleszólni a román elnökválasztásba és az RMDSZ álláspontját tartja mérvadónak nemzetpolitikai kérdésekben, igencsak vérszegény korrekció, hiszen egyetlen szóval sem vonta vissza azt, amit a miniszterelnök eredetileg Tihanyban állított, vagyis hogy egyetért Simionnal. Arról nem is beszélve, hogy sem a kormány, sem a miniszterelnök nem tiltakozott amiatt, hogy Simion Orbán Viktor képével és az ő szavaival kampányol a magyarlakta településeken magyar nyelvű szórólapokkal.

Ezúttal Orbán Viktor sem tudja rávenni az erdélyi magyarokat, hogy segítsenek neki egy újabb brüsszeli vétópartnert összehozni, az egybehangzó orbáni és simioni sorosozás, brüsszelezés kevés ahhoz, hogy a a szélsőjobboldali elnökjelölt múltját eltörölje szemükben. Arra viszont elég lehet, hogy egyeseket elbizonytalanítson és távoltartson az urnáktól.

Román-lengyel két jó barát

Román nyelvű üzenetben fordult szerda este a román állampolgárokhoz Donald Tusk lengyel miniszterelnök Nicușor Dan független elnökjelölt mellett kiállva. Az üzenetet a bukaresti főpolgármester a Facebook-oldalán osztotta meg. „Kedves román barátaim, ezen a vasárnapon a románok és a lengyelek elnököt választanak. Mindkét országban egyformán nagy a tét. Gyönyörű fővárosaink, Bukarest és Varsó két polgármestere, Nicușor Dan és Rafał Trzaskowski ugyanazokkal a veszélyekkel fog küzdeni: az agresszív szomszédsággal, a külföldi ügynökök befolyásával, az Európa-ellenes populizmussal, a korrupcióval és a hazugságokkal ” – mondta románul a lengyel miniszterelnök. Tusk felidézte azt, hogy az Európai Tanács elnökeként volt alkalma találkozni „Sevilla hősével”, a legendás kapus, Helmut Duckadammal, aki az 1986-os BEK-döntőben négy tizenegyest hárítva nyerte meg a kupát a Steaua-nak. Tusk hangsúlyozta, a csoda megismételhető és hozzátette, hogy a „választók és nem az idegen hatalmak” kell, hogy eldöntsék, ki legyen az ország elnöke.

A magas szintű lengyel érdeklődés nemcsak annak köszönhető, hogy vasárnap Lengyelországban is elnökválasztás lesz, hanem elsősorban annak, hogy Simion kedden Varsóba látogatott, ahol két napon át részt vett a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali populista párt jelöltje, a felmérések szerint második helyen álló történész Karol Nawrocki kampányában, találkozott Mateusz Morawiecki volt kormányfővel és Andrzej Duda hivatalban lévő államfő is fogadta. Akkor Tusk közösségi oldalán azt posztolta: „Oroszország örül. Nawrocki és oroszbarát román megfelelője, George Simion egy színpadon, öt nappal a lengyel és román elnökválasztások előtt. Minden világos”.

Morawiecki is nyíltan kiállt Simion mellett. Részéről még érthető is, hiszen a tavalyi EP választások után, amikor Georgia Meloni olasz miniszterelnök lemondott az ECR vezetéséről, azt a lengyel politikus vette át. Simiont és az AUR-t befogadták a pártcsaládba (miközben a Fideszt elutasították), a román politikus egyenesen egyik alelnök lett. Morawiecki csütörtökön a román Hotnews portálnak egy hosszú interjút adott, amelyben elmondta, hogy „nagyon erősen” támogatja Simiont, akivel azonos véleményen vannak, hasonló a gondolkodásuk.

Morawiecki számos érvet sorolt fel amellett, miért támogatja Simiont az elnökválasztáson. Elmondása szerint többek között azért, mert a román elnökaspiráns „nem része a baloldali liberális elitnek sem Romániában, sem Európában.” Mint mondta, „Az AUR párt, akárcsak Orbán Viktor, Giorgia Meloni és a pártom, határozottan ellenezzük a baloldali liberális eliteket és az establishmentet, ezt a brüsszeli plutokráciát.”

Simion különben a kampány utolsó hetében zömében külföldön tartózkodott. Először Angliában látogatott meg román közösségeket, majd Lengyelországból Belgiumba, onnan pedig Franciaországba repült, miközben a Romániában tartott televíziós tévévitákban nem jelent meg, holott eredetileg elfogadta a felkéréseket.

Feszültség keleten, nyugaton, északon, délen

A román és a lengyel választás a nemzetközi figyelem középpontjában áll. A brit The Guardian egy csütörtöki elemzésében egyenesen úgy fogalmazott, európai választási szupervasárnap lesz hétvégén, emlékeztetve, hogy Portugáliában a harmadik előrehozott választást rendezik, és az ibériai országban is komoly erőt jelent a szélsőjobb. A brit lap szerint a vasárnapi voksok meghatározzák majd ezeknek az országoknak a jövőjét egy politikailag, kereskedelmileg és gazdaságilag is feszült időszakban. A román elnökválasztást az ország posztkommunista történetének legfontosabb választásaként jellemezte a The Guardian. Kiemelte: az Európai Unió élénk figyelemmel kíséri a választást, mivel egy újabb zavarkeltő szereplőt már nehezen viselne el a régióban, ahol már jelen vannak Magyarország és Szlovákia nacionalista kormányai. De, mint írták, érdeklődnek a fejlemények iránt a nacionalisták is, többek között Washingtonban is és emlékeztetett, hogy a Trump adminisztráció prominensei is a demokrácia sárba tiprásának nevezte a Georgescu győzelmével végződő tavaly novemberi elnökválasztás első fordulójának alkotmánybírósági érvénytelenítését és Georgescu újraindulásának ugyancsak alkotmánybíróság általi megakadályozását.

A Politico szerint brüsszeli körökben elég nagy aggodalommal figyelik a románi elnökválasztás fejleményeit, hiszen Simion megjelenése az Európai Tanácsban komoly zavart kelthet. Románia geostratégiai jelentősége súlyosbítja a helyzetet, destabilizálhatja a NATO keleti szárnyát. Simion támogatja a „Nagy-Románia” eszmét, azaz a Moldovával való egyesülést, ami nagy feszültségeket gerjeszthetne nemcsak a chişinău-i, hanem a kijevi és a szófiai vezetéssel is. Simion ellenzi az Ukrajnának nyújtandó további uniós támogatásokat, Románia semlegességét hirdeti az orosz agresszióval szemben, ami összeegyeztethetetlen Románia NATO- és EU-tagságával és ellentétes az ország hivatalos álláspontjával – hangsúlyozták a portálnak nyilatkozó tisztviselők.