Magyarország számára a Kínáról való gazdasági leválás jelenti a „vörös vonalat”, vagyis határt, amelyet nem akar átlépni az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatában – idézi a South China Morning Post, mit válaszolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtöki brüsszeli látogatásán, amikor a kínai-magyar viszonyról kérdezték. Magyar Levente kijelentése elsőként világított rá, hol áll az Orbán-kormány az Egyesült Államok és Kína között a két világhatalom által vívott kereskedelmi háborúban.
A tekintélyes hongkongi lap emlékeztetett, hogy Orbán Viktor évek óta Európa leginkább Trump- és Hszi-párti vezetőjeként építi pozícióját. Mivel a washingtoni republikánus aadminisztráció most azt sugallja, hogy az Egyesült Államok szövetségeseinek választaniuk kell a két fél között, sokan úgy vélik, budapesti vezetés kellemetlen helyzetbe kerülhet. Ám Magyar Levente szerint erről szó sincs. „Kiváló kereskedelmi kapcsolatokat ápolunk Kínával, és Kína mára Magyarország egyik legnagyobb befektetőjévé vált” – jelezte Szijjártó Péter helyettese, hozzáfűzve, „lélekszámunkhoz és gazdasági méretünkhöz képest rendkívül túlreprezentáltak vagyunk”, Magyarország rengeteget profitál ezekből az intenzív kínai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokból. – Nem áll szándékunkban erről lemondani – mondta Magyar Levente, akinek a válaszából az is kiderült, hogy Magyarország nem kíván gazdaságilag leválni Kínáról, még abban az esetben sem, ha Donald Trump ezt akarná. Becslések szerint 2023-ban az Európába irányuló kínai tőke 44 százaléka Magyarországra érkezett, amivel megelőztük Németországot, Franciaországot és az Egyesült Királyságot is.
Az amerikai-kínai kereskedelmi háború a Donald Trump által a világ országaira kivetett importvámhullám nyomán fajult el, a vége felé a Trump-adminisztráció 145 százalékos importvámmal akarta sújtani a Kínából bevitt árukat. Némi üzengetés után Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter vezetésével a hétvégén sikerült enyhíteni a feszültséget. Ennek kapcsán Valdis Dombrovskis, az Európai Unió kereskedelmi biztosa arra hívta fel a figyelmet, hogy az a 30 százalékos importvám is sok, amelyet 90 napos átmeneti időszakra vezettek be, hiszen az is torzítja a piaci versenyt.
Az Egyesült Államok szerint megszületett a megállapodás Kínával a kereskedelmi háborúbanMint ismert, Hszi Csin-ping kínai államfő 2024 áprilisában budapesti látogatáson járt Orbán Viktor magyar miniszterelnöknél. 2024 júliusában derült ki, hogy a magyar állam egymilliárd euró összegben vett fel hitelt kínai bankoktól, amelyet 2024. április 19-én teljes összegben le is hívott. Mivel az Orbán-kormány titkolták, mekkora kamattal kell visszafizetni ezt a hivatalosan infrastrukturális beruházásokra szánt egymilliárd eurót, a Demokratikus Koalíció perelt és nemrég jogerősen nyert is, ami azt jelenti, hogy a hitelfelvétel feltételeiről szóló adatokat nyilvánosságra kell hozni.
Ki kell adni az egymilliárd eurós kínai hitel összes részletétMiközben Olaszország már kiszállt, Magyarország máig részt vesz a Kína első számú külföldi befolyásszerzési kísérletének számító Egy övezet, egy út programban. Ez arról szól, hogy a távol-keleti nagyhatalom utakkal, kikötőkkel és gázvezetékekkel köti össze Ázsia, Európa és Afrika, országait. Összesen 65 országot érint, az Európai Unió pedig már öt éve sem rajongott érte túlságosan, a gyanúja szerint el a pekingi vezetés csak gazdasági és politikai befolyási zónakialakítására törekszik vele. Ennek a jele, hogy a kétoldalú szerződésekben, amelyeket a pekingi vezetés egy-egy ország elé tesz, szerepel két kifejezés, a „community of common destiny” és a „community of shared future for mankind”, vagyis a „közös sors” és a „közös jövő”, és nem mindössze fellengzős, ártalmatlan kijelentésekről van szó, a bennük szereplő közösség szót ugyanis ugyanazzal a karakterrel jelölik, amelyet az Európai Unióra is használnak.
Orbán Viktor amúgy is szereti feladni a fenntartásait, ha Kínáról van szó. Ennek a jele volt, hogy a 2017-es pekingi látogatásan simán megkoszorúzta a kommunista emlékművet azon a Tienanmen téren, ahol 1989 nyarán a kínai néphadsereg vérbe fojtotta a diáktüntetéseket. Az összetűzésekben hozzávetőlegesen 1500-3000 ember halt meg.
Nyugati az ország, de keletre tart, Kína elvárja az Orbán-kormánytól, hogy a szószólója legyen az Európai UnióbanMár a kínai állami média is a magyarországi élelmiszerinfláció okozta problémákkal foglalkozik