Cholnoky táblájának duplán is helye van közöttük: író és kiemelkedő földrajtudós is volt. Pályája elején a világhírű földrajztudós és Ázsia-kutató, id. Lóczy Lajos – a geológus Lóczy Lajos édesapja – asszisztense volt a Budapesti Tudományegyetemen, a millennium idején, 1896-ban az ő megbízásából utazott Kínába, ahol mintegy két évig a Kínai-alföld nagy folyóinak deltavidékét, számos mérnöki pontosságú rajzot, fotográfiát készített, néprajzi tárgyakat gyűjtött, Mandzsúriában egy lávamezőt is felfedezett. 1905 és 1919 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem tanára, majd igazgatója volt – a földrajzoktatás legsikeresebb periódusát kötik a nevéhez –, ebben ez időben, 1912-ben kísérte el Teleki Pált az Egyesült Államokban megtett, háromhónapos nagy körútjára.
Kolozsvári évei alatt jelentősen bővítette az egyetem Földrajzi Intézetének könyv- folyóirat-, fénykép- és térképtárát, ám a románok bevonulása után, 1919-ben menekülnie kellett Kolozsvárról. Bár a gyűjtemény anyagát a továbbiakban is számon tartották, bővítették, az a második világháború alatt, az egyetemköltözések miatt megkavarodott. Cholnoky – miután 1949-ben kizárták a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjai közül – 1950-ben elhunyt, így nem érte meg, hogy ezt a gyűjteményt cenzúrázták, a térképeket, atlaszokat, fényképeket részben elsüllyesztették – sok minden el is tűnt.
Az akadémia 1989-ben posztumusz újra felvette a soraiba Cholnoky Jenőt, a napokban pedig az alapításának 200. évét ünneplő MTA Erdély és Partium egyetemeit, az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottságát mutatja be. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bemutatkozásához kapcsolódik az a pop-up (néhány napig látható kiállítás, amely Cholnoky Jenő kolozsvári hagyatékát mutatja be. Mert nem csak 1989-es „rehabilitálása” volt kedvező fordulat: 2001-ben ugyanis gyönyörű színes albumok, valamint a rengeteg üveglemezre készült fényképfelvétel került elő a kolozsvári egyetem raktárából, Cholnoky elveszettnek gondolt Térképtára – 4361 térképlap (ezekből több mint 800 1850 előtti), 133 atlasz, 31 album, 9 könyv. A legrégebbi közülük Pápa térképe 1617-ből. A Fényképtár 3279 fényképeredetiből (üveglemezből, celluloid síkfilmből) áll, továbbá 2069 fényképmásolatból áll, 1896 és 1918 között készültek, többnyire maga Cholnoky a szerzőjük. A térképek mellett Kínától a Spitzbergákig számos fotó is szerepel a kiállításon – a képeken láthatunk rendőrdzsunkát, kínai milliomost, határtalan Amerikát is.
Az elveszettnek hitt Cholnoky-hagyaték: a századelő Magyarországa és a világ csodás fotókon, térképeken. MTA Székház, Nagyterem. Nyitva: május 16-ig.
