Tavaly Magyarország jelentősen, 78 százalékról 86 százalékra növelte összes nyersolaj-beszerzésén belül az orosz arányát – számítottuk ki az Eurostat adatbázisából. Bár eközben a mennyiség 4 százalékkal 4,5 millió tonnára esett, az összes többi behozatallal együtt számolt szint 13 százalékkal 5,3 millió tonnára mérséklődött.
A téma azért forró, mert az Európai Bizottság az orosz olaj teljes leváltását szorgalmazza és ennek lényegében a Magyarországon, Szlovákián és Csehországon kívüli tagállamok már 2022 végén eleget tettek.
A kivételt elsősorban Orbán Viktor harcolta ki Brüsszelben, érvényre juttatva a Mol ama panaszát, hogy az orosz nyersanyag feldolgozására kiépült százhalombattai és pozsonyi finomítóját nem képes egyik pillanatról a másikra átállítani. Ekkor Hernádi Zsolt Mol-vezér az egységek ehhez szükséges, 500-700 millió dolláros átalakítására 2-4 évet tartott szükségesnek. A munkálatok, bár kevéssé látványosan, de azóta is zajlanak: lapunknak az olajcégnél nemrég világossá tették, hogy a két egység 2026 végére képessé válik akár kizárólag tengeri szállítású - az Adria-vezetéken felszivattyúzott - nyersolaj feldolgozására. Mindazonáltal, a kormányzattal karöltve, azt is rendszeresen világossá teszik, hogy mivel a váltás mindenképp csökkentené nyereségességüket, amíg csak lehet, kitartanának az orosz irány mellett. A pozsonyi finomító átalakítása sürgetőbb, mint a magyar, mert az oroszolaj-beszerzést a három tagállamnak lehetővé tévő uniós határozat szerint kivitelre csak nyugati nyersanyagból készülhet üzemanyag és a szlovákiai egység kétharmadrészt hagyományosan külföldre termel.
Elkészült az új vezeték, Csehország immár nincs rászorulva az orosz olajraAz Eurostat nyersolajbehozatali nyilvántartása alapján Magyarország – vagyis a Mol - változatlanul nem mutat különösebb elköteleződést az orosz olaj elhagyása iránt. Érdemi adagot ezen kívül Szlovákiából és – az Adria-vezetéken keresztül – a horvátoktól kaptunk. Utóbbi mennyiség az elmúlt öt év távlatában nem hogy bővülne, de erőteljes visszaesést mutat: míg Horvátországból 2021-ben, tehát még a háború és a Moszkva-ellenes uniós intézkedések előtt több mint 1,7 millió tonna érkezett, addig a szint folyamatos csökkenéssel tavaly már alig haladta meg a 200 ezer tonnát. 2020-ban és 2023-ban 200 ezer tonna körüli mennyiséggel jelentős beszállítónak számított még Irak, Kazahsztánból 2023-ig évente akár félmillió tonna is érkezett, illetve 2023-ban egy kis mennyiséget kaptunk Azerbajdzsánból is. Bár a Mol mindhárom helyszínen üzemeltet kutat, az Eurostat tavalyra egyik felől sem mutat olajforgalmat.
Végleg leválik az orosz energiáról az Európai Unió, Magyarország nem vétózhatBár a Mol-hátterű Slovnaft pozsonyi finomítójáról úgy hírlik, hogy a minél gyorsabb átállás végett egyre nagyobb arányban dolgoz fel az Adrián keresztül odaszállított tengeri kőolajat, az uniós nyilvántartás ezt kevéssé támasztja alá. A szlovák nyersolajbehozatal orosz aránya alig, a korábbi, 96-98 és a 2023-as 90 százalékok után 2024-ben mindössze 87 százalékig apadt. A tényleges mennyiségek itt is árnyalják a képet: míg ugyanis északi szomszédunk 2024-ben a tavalyelőttinél 5,4 százalékkal kevesebb, 4,8 millió tonna nyersolajat vett, addig az orosz beszerzés ennél is nagyobb ütemben, 8,5 százalékkal 4,2 millió tonnára esett. A fennmaradó adag jó részét ők is Horvátországból - vagyis rajtunk keresztül az Adria-vezetéken - kapták, jóllehet a délszláv állam tavaly jelent meg először Szlovákia beszállítói között. Az elmúlt évek során kis mennyiségű nyersolajat kaptak még Magyarországtól és némi meglepetésre az Egyesült Államoktól is.
Az orosz behozatal lényegi változatlansága azért is fura, mert ma is él az Európai Bizottság 2022-es terve, miszerint 2026 végéig az EU egészének teljes orosz energiabehozatalát szeretnék megszüntetni. A jelek szerint a Mol voltaképp készül is erre az időpontra. Ráadásul a keleti beszerzés a háború miatt egyre kockázatosabb. És nem csak azért, mert a felénk irányuló, amúgy Barátságnak hívott csövet bármikor bármely harcoló fél részéről (az álhírháború szabályai szerint természetesen a másikra hárított) bombatalálat érheti. De Kijev a jelek szerint egyre több jogi akadályt is igyekszik a kapcsolat elé gördíteni: tavaly augusztusban már csak komoly nehézségek - sokoldalú tárgyalások és szerződésmódosítások - révén sikerült az Ukrajna területén keresztüli oroszolaj-szállítások zavartalanságát fenntartani. Bár az augusztusi döccenést a statisztika is megérezte, karbantartások miatt 2022. novemberében, 2023. októberében és 2024. áprilisában ennél nagyobb visszaeséseket is megértek már.
Most Robert Fico ígérte meg Vlagyimir Putyinnak, hogy vétózni fog az orosz energiaszállításokértÍgy a jelek szerint a két Mol-finomító ma is annyi orosz olajat vesz, amennyi csak a csövön befér.
A csehek búcsúznak Putyintól
A hozzánk nagyon hasonló helyzetű csehek esetében az eddig is 50 százalék körüli orosz arány tavaly 42 százalékra esett. Mindemellett Prága jelezte, hogy ez év közepén lejáró oroszolaj-beszerzési szerződésüket már nem hosszabbítják meg. Így azt követően már e csapon keresztül sem pénzelik Putyin ukrajnai agresszióját.
A Mol vált is meg nem is
Bár a Mol célja, hogy az orosz mellett tengeri olajat is fel tudjon dolgozni, addig, amíg akár az uniós vagy a hazai jogszabályok, akár valamely egyéb, elháríthatatlan külső körülmény kötelezővé nem teszik az ellenkezőjét, fenntartják az orosz behozatalt is – értesültünk a céghez közeli forrásokból. Utóbbi ugyanis változatlanul olcsóbb a többi lehetőségnél és a finomítók alapvetően mégis csak erre az alapanyagra épültek ki. Ráadásul bizonyos tengeri szállítású kőolajfajtáknál felmerül a kockázat, hogy kevesebb készterméket lehet előállítani belőlük, ami szintén csökkenti a gyártás nyereségét, ez pedig ellentétes a részvényesi érdekekkel – fogalmaztak.
A Mol 2026 végéig száz százalékban rugalmassá teszi a százhalombattai és a pozsonyi finomítót, hogy minden esetben maga dönthessen arról, honnan és mennyi kőolajat hoz be a térségbe – tisztázták az olajcégnél korábban lapunknak. A százhalombattai Dunai Finomítóhoz képest a Mol-hátterű Slovnaft pozsonyi egységénél a folyamat követhetőbb, és az átalakítást Brüsszel is szorosabban figyeli. Az Európai Bizottság ugyanis 2022-ben azzal a feltétellel engedélyezte a magyar, a szlovák és a cseh finomítóknak az akkor elrendelt összuniós oroszolaj-vásárlási tilalom alóli mentességét, hogy az így készült üzemanyagot már csak belföldön forgalmazhatják. Ez Százhalombattára kevésbé hat, mivel a Dunai Finomító termelési képessége nagyjából lefedi a hazai felhasználást. A pozsonyi egységet viszont eredendően is úgy alakították ki, hogy a belföldi igényeket a termelés harmada kielégíti, a többi pedig főképp Csehország, de részben még Ausztria, Lengyelország és Magyarország ellátását is biztosította. Mivel a Mol akkor jelezte az EU-nak, hogy a pozsonyi egység nem áll készen a váltásra, de megkezdték a szükséges beruházásokat, Brüsszel lényegében minden év végén meghosszabbítja a 2022-es tilalom alóli mentesség feltételeinek betartása alóli mentességet. Értesülésünk szerint a Slovnaft-finomító a már elvégzett átalakítások és a 14 különböző kőolajfajta tesztelése után jelenleg körülbelül 35-40 százalékban alkalmas tengeri nyersolaj feldolgozására. Bár 2026 végéig itt is elérik a száz százalékot, ellenkező tartalmú tilalomig, gazdaságossági okokból, Pozsonyban sem tervezik 50 százalék fölé emelni a nem orosz nyersolaj arányát. Mi több, Szijjártó Péter bejelentése szerint idéntől az EU engedélyezte a Slovnaftnál orosz nyersanyagból készített üzemanyagok - főképp gázolaj - korlátozás nélküli forgalmazását Szlovákia és Magyarország között.
Természetesen minden terv borulna, ha bármely - tervezett vagy váratlan - külső ok miatt ellehetetlenülne az orosz nyersolajbehozatal. Ilyen hatás jelenleg furamód kevéssé Brüsszel felől várható, ahol az Orbán-kabinet, akár a többi tagállammal is tengelyt akasztva, eddig harcosan kiállt a Mol oroszolaj-behozatalának fenntartása mellett és - amiként azt többször hangsúlyozták - ennek módosítása is magyar kormányhozzájáruláshoz kötött. Mindemellett az orosz vezetékes olajbehozatal akár egy eltévedt bomba, akár egy, az orosz gázszállítások ez év januári megszakításához hasonló ukrán kormánydöntés miatt, szintén bármikor leállhat. Bár ezután akár még az Adria-vezetéken is vásárolhatnának tengeri szállítású orosz nyersolajat, a kerülő csökkentené az orosz kapcsolat árelőnyét. Közben viszont, Donald Trump fenyegetései nyomán, republikánus és demokrata képviselők az orosz nyersanyagokat vásárló államok amerikai kivitelének 500 százalékos vámterhelését célzó törvényjavaslatot nyújtottak be az amerikai kongresszushoz. Ha ezt ott elfogadnák, a magyar kormányt sarokba szorítanák, elemzők pedig úgy látják: a Mol kénytelen lenne más forrásból olajat vásárolni. Ugyanakkor a kezdeményezés washingtoni elfogadására a szakértők kevés esélyt látnak.
Mindemellett arról sem érdemes megfeledkezni, hogy az Európai Bizottság egy hete 2027. végi határidővel az orosz energiabeszerzések teljes beszüntetésére kérte a tagállamokat, így értelemszerűen Magyarországot és Szlovákiát, azon belül pedig a Molt is. Bár a bejelentés határozott, a testület már az Ukrajna elleni orosz támadás óta szorgalmazza a 2027-es teljes leválást. Ez annak tükrében, hogy számos tagállam - jóllehet, hajókról - változatlanul nagy mennyiségű orosz gázt vesz, legalábbis kérdéses. (A tengeren szállított, LNG-nek nevezett cseppfolyósított földgáz – szintén gazdasági megfontolásból – továbbra is népszerű például a franciáknál és a spanyoloknál is. Madrid tavaly január és augusztus között megkétszerezte az oroszoktól vásárolt LNG mennyiségét.) Bár a Mol-finomítók teljes rugalmasságának 2026 végére ígért elérése időszerűvé tehetné az orosz behozatal kérdésének újragondolása, a csoport többször egyértelművé tette: a térség ellátásbiztonságát veszélyeztetné, ha a tengertől elzárt országoknak le kellene mondaniuk az orosz olajról. A Molnak jelenleg az Adria-vezeték az egyedüli alternatíva, de szerintük a vezeték áteresztőképessége egyelőre kicsi. Ráadásul a horvát szakaszt üzemeltető Janaf négyszeres árat kér a vezetékes szolgáltatásokért. Kérdés, ilyen körülmények között Brüsszelnek sikerül-e a tilalom elfogadására rábírnia az eddig élesen hajthatatlan Orbán-kormányt - avagy a választásokat követő utódját.
