kormányhivatal;átláthatóság;Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság;közérdekű adatigénylés;

A budai Várban található, világörökségi védelem alatt álló egykori Diplomataház későbbi nevén Burg Hotel bontása 2022-ben

Kisegítette a Kúria az Orbán-kormányt, nehezebb lett hozzájutni a közérdekű adatokhoz

A TASZ az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul

Jogértelmezési káosz alakult ki Magyarországon a közérdekű adatigénylések körül: egy kúriai határozat nyomán Magyarországon kormányhivatalok rendre megtagadják az eljárási iratokra vonatkozó kérelmeket, a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (NAIH) azonban azt állítja, hogy kormányhivatalok egyszerűen félreértelmezik a legfelsőbb bírói fórum döntését - hívja fel a figyelmet a Telex. 

Az előzmények 2021-re nyúlnak vissza, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely örökségvédelemért felelős tárcavezetőként engedélyezte a budai Várban található, világörökségi védelem alatt álló egykori Diplomataház – későbbi nevén Burg Hotel – bontását. Ekkor civilek közérdekű adatigényléssel próbálták kikérni a bontáshoz szükséges szakhatósági állásfoglalást. Hosszas jogi eljárás vette kezdetét, amely végül a Kúria előtt landolt, legfelsőbb bírói fórum pedig kimondta, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló jogszabályok felülírják az infótörvényt, ezért nem kell kiadniuk az eljárás során keletkezett iratokat harmadik személynek.

Ez a döntés kapóra jött a kormányhivataloknak, amelyek azóta a kúriai határozatra hivatkozva sorra utasítják el a különféle közérdekű adatigényléseket. Ez jelentősen megnehezíti a tényfeltáró újságírást, hiszen korábban éppen az ilyen iratok alapján derítette ki például a Telex, az Átlátszó vagy a HVG a gödi Samsung- és az SK-gyárak tömeges szabálytalanságait.

Ezután lépett színre a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (NAIH), amely egyértelművé tette: a kormányhivatalok félreértelmezik a határozatot,

a véglegesen lezárt eljárásokat lezáró határozatokat továbbra is ki kell adni közérdekű adatigénylésre. 

Ennek ellenére több kormányhivatal változatlanul megtagadja az adatok kiadását. Jogvédők szerint a döntés aránytalanul korlátozza az Alaptörvényben biztosított tájékozódáshoz való jogot. Az Alkotmánybíróság azonban formai okokra hivatkozva nem vizsgálta érdemben a panaszt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Ennek a vége eddig az, hogy a kúriai határozat a korábbi transzparens gyakorlat helyébe olyan fegyvert adott a hivatalok kezébe, amellyel egyetlen hivatkozással szinte bármilyen kényelmetlen közérdekű adatkérést elutasíthatnak. Amíg a NAIH és a TASZ a lazább értelmezésért küzd, a nyilvánosságnak – különösen a sajtónak – fel kell készülnie a hosszadalmas peres eljárásokra, ha továbbra is ellenőrizni szeretné az állami szervek, nagyberuházások és gyárak működését.

A miniszter Ukrajnával szemben most is kemény volt, Szlovákiában és Romániában viszont semmi kifogása nincs a magyarellenes politikai erőkkel való együttműködés ellen.