Törvénymódosítással titkolja az Orbán-kormány, mennyibe kerültek Szijjártó Péter magánrepülőgépes utazásai

Nem maradtak következmények nélkül, hogy az Átlátszó Szijjártó Péter magánrepülőgépes hivatali útjai iránt érdeklődött, és egy éve rendíthetetlenül próbálja közérdekű adatigényléssel  megtudni, hogy a külgazdasági és külügyminiszter 2021. március 7-én kezdődő, bérelt különrepülővel lebonyolított hivatali útjának mennyi volt a költsége – írja a küzdelme eddigi tapasztalatairól a lap. A jelzett időben a tárcavezető Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban vett részt hivatalos programokon.

A húzott-halasztott adatigénylés nemrég végleg elakadni látszott, mert – ismerteti az Átlátszó – a kormány tavaly év végén törvényt módosított, amelyben felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a polgári hírszerzési tevékenység felügyeletét ellátó miniszter, vagyis Rogán Antal véleménye alapján korlátozhassa a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerését. Ebbe a kategóriába tartozik Szijjártó is, és mivel a jogszabálymódosítást a külügyminisztérium ellen egy éve húzódó közadatigénylés kellős közepén vezették be, a tárcavezető az új szabályra való hivatkozással pedig már meg is tagadta a repülős útjai adatainak a kiadását.

Ennek ellenére azonban az ügyben általunk kezdeményezett adatperben a Fővárosi Törvényszék úgy döntött elsőfokon, hogy az Átlátszó által igényelt közérdekű adatokat ki kell adnia a minisztériumnak. A bíróság 2025. március 20-án kelt ítéletében a közérdekű adatok kiadására szólította fel a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. A végzés szerint a védett személyek biztonságára vonatkozó decemberi törvénymódosítás „csak a jelen perben merült fel, mintegy utólagos magyarázatként”, és később is keletkezett, mint a tárgyban tavaly tavasszal beadott első adatigénylés.

A később beadott igénylésekkel nem bajlódtak Szijjártóék, azokat arra hivatkozva tagadták meg, hogy „nincs adat”. Az említett törvénymódosítással kapcsolatban a törvényszék azt is megállapította, hogy Külgazdasági és Külügyminisztérium és maga a miniszter sem tartozik a jogszabály hatálya alá. – A tárca 30 napon belül fellebbezhet az elsőfokú bírósági döntés ellen, sőt, a későbbiekben akár egészen a Kúriáig is eljuthat az ügy. A jogi eljárás így 1-1,5 évig, vagyis akár a 2026-os országgyűlési választás utánig is elhúzódhat – egészíti ki az abszurd történetet az Átlátszó.