Ha az újságolvasó vagy az újságíró nem szembesülne nap mint nap az Orbán-kormány hatalomféltő cselekedeteivel, akár azt is gondolhatná, hogy nem is nagyon érdekli őket a hatalom megtartása – mármint az alapján, hogy mit terveznek Orbánék a 2026-os költségvetésben. Abból az derül ki ugyanis, hogy az év eleji osztogatásokon kívül semmi másra nem futja. Nem indulnak programok, nincsenek tervek arra, hogy mi legyen az országgal 2026 áprilisa után.
Hogy bajban vannak az ország pénzügyei, azt az is jelzi, hogy ez az osztogatás kisebb lesz annál, mint amit elkövettek 2022 elején. Akkor is volt fegyverpénz, most is lesz, akkor is voltak szelektív béremelések, most is lesznek. Akkor visszaadtak a családoknak 800 milliárdnyi személyi jövedelemadót, a most beharangozott könnyítések – egyes anyák teljes adómentessége – potom 330 milliárdos pluszkiadással jár. Ez a jó hír.
A rossz hír, hogy igazán még erre sincs fedezet: a 2026-os büdzsé olyan ingatag alapokra épül, mint az elmúlt években bármelyik, amelyekkel soha nem sikerült tartani a hiányt. 2020 óta minden évben évközi kiigazításra (zárolásokra, adóemelésekre volt szükség), ezt jövőre sem ússza meg az ország. A választások után új pénzügyi tervet kell készíteni.
A 2026-os büdzséről már most látható, hogy meg fog bukni, ennek ellenére a Költségvetési Tanács szemrebbenés nélkül beengedte azt a parlament elé. Pedig nyugodtan mondhatták volna azt, hogy várjunk őszig, nézzük meg, mi lesz idén a GDP-növekedéssel (lesz-e egyáltalán), az amerikai vámokkal, az inflációval. Szögezzük le, így semmi értelme nincs a Költségvetési Tanácsnak. Ha majd egyszer jön egy új alkotmányozó többség, annak kismillió más reform mellett az ország egész pénzügyi tervezési rendszerét új alapokra kell helyeznie. Addig meg imádkozzunk, hogy az ország pénzügyileg ne álljon fejre…