Az MCC médiaiskolájának vezetője úgy tudja, Mátyás király óta nem volt ilyen jó kormánya Magyarországnak

Kis késéssel, a történelemérettségik megírása után tette közzé írását az Orbán-kormány üzeneteit visszhangzó Mandineren Boris Kálnoky, a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiaiskolájának vezetője.

„Amikor nyugati barátaim Orbán Viktorról kérdeznek, általában azt mondom nekik: ő a legjobb dolog, ami Magyarországgal az 1830-as évek óta történt” -  fordul azonnal a nácizmust és a kommunizmust idéző személyi kultuszba a cikk. Boris Kálnoky sietve tisztázza, hogy ekkor nem a kormánya volt jó Magyarországnak - hiszen Habsburg teljhatalom volt - hanem ekkor léptek színre a reformkor nagyjai Széchenyi István vezetésével, akik felismerték, hogy az ország modernizációra szorul. Itt részletezi is a kor vívmányait, beleértve, hogy Széchenyi István alapította meg a Magyar Tudományos Akadémiát, igaz, azt nem tette hozzá, hogy az Orbán-kormány egyik fő ideológusa, Schmidt Mária épp ezt az intézményt nevezte sztálinistának a minap, illetve, hogy az Orbán-kormány hosszú ideje az MTA szétverésén és eljelentéktelenítésén fáradozik.

Ezt követően ismét egy kis történelmi kitenkités következik az 1848-49-es szabadságharccal, majd a kiegyezéshez vezető úttal, amibe becsúszik egy jókora pontatlanság is, a szerző ugyanis megállapítja, hogy 1867-ben jött létre a „16. század óta először magyar állam”. A helyzet nem éppen ez volt, ugyanis magyar állam speciel létezett a 16. századtól is, csak épp az állam nem volt önálló, a középkori Magyarország területe pedig három részre szakadt az 1526-os mohácsi vész után.

Boris Kálnoky úgy folytatja, szereti a dualizmus időszakához hasonlítani Orbán Viktor kormányzását, elképzelése szerint ugyanis az Orbán-kormány modernizálta Magyarországot. „Aki emlékszik a 2010 előtti évekre, s azok érzületét összehasonlítja ahhoz képest, ami tíz évre rá a miénk lett, világosan látja a javulást. Felment a GDP, többen dolgoznak, alacsonyabbak az adók, magasabbak a fizetések, kevesebb a bürokrácia, az állam- és magánadósság, a gazdaság sokoldalúbb. Hitem szerint a jövendő kormányok és az ország egésze is profitálni fog abból, ahogyan Orbán Viktor alatt modernizálódott Magyarország.”

A szerző ezek után egy váratlan fordulattal Horn Gyulát kezdi dicsérni. Szerinte a néhai miniszterelnök „megértette, hogy Orbán Viktor Magyarország jövőjének kulcsfigurája. Horn Gyula mutatta be őt vezető EU-s bürokratáknak és politikusoknak, személyes presztízsével segítette Orbán Viktor politikai karrierjét”. És ezt követően jön a fő megállapítás:

– írja. Ezután egy újabb történelmi kitekintés következik, majd Boris Kálnoky arra jut: „Furcsa, hogy ez az 1400-as évek utáni első jó kormány az első olyan is, amit Európa többi része gyűlöl. Legalábbis Nyugat-Európáé.” Megállapítja, hogy ez dühítő, majd sorait a következő végkifejlettel zárja: „Mindenesetre úgy hiszem, hogy a legtöbb magyar a zsigereiben érzi: a jó, stabil kormány ritka és értékes. Talán ez az egyik ok, amiért Orbán Viktort ilyen sokáig hatalomban tartották. És azt hiszem, hogy ez fogja megakadályozni őket abban is, hogy egy kalandor, Magyar Péter kezébe adják az országot.”