Felbontotta a lakhatási támogatási szerződést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a még tavaly nyáron Kocsról kitett ukrán menedékesek szállásadójával. Az utolsó támogatott napjuk május 5-e volt. Sokan emiatt visszamentek Ukrajnába, kockáztatva, hogy besorozzák őket, mások viszont hosszú idő után munkát kaptak Magyarországon más megyékben – tudta meg a Népszava.
Mint arról lapunk többször beszámolt, tavaly augusztus 21-től már csak azoknak a menedékeseknek jár a napi bruttó 5000 forintos állami lakhatási támogatás (amit szállásadójuk kap meg), akik Ukrajna olyan területéről érkeztek, ahol konkrét harcok dúlnak. Hogy ezek mely megyék, azt a kormány dönti el, és minden hónapban a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium oldalára kellene feltölteniük erről egy listát. Ezen viszont továbbra is ugyanaz a 13 megye szerepel, mint amit tavaly július 1-én először feltöltött a kormány, miközben épp új lendületre kapott az orosz–ukrán háború. Ráadásul tavaly nyár óta kárpátaljai területeket is ért támadás, ennek ellenére a listát nem aktualizálták.
A Kocs községbeli, mintegy 120, főként kárpátaljai menedékes a rendelet hatályba lépését követően egy éjszakát az utcán töltött. Ingyen ugyanis nem maradhattak, és a főként nőkből és gyermekekből álló csoportnak nem volt arra pénze, hogy kifizesse a szállás költségeit. A sajtóhírek megjelenésével párhuzamosan a menedékesek koordinálásával megbízott Magyar Máltai Szeretetszolgálat – noha ez nem lett volna feladata – nyolc hónapon keresztül átvállalta a szállásadónak járó napi 5000 forintos támogatási összeget. Mint lapunk kérdése elárulták,
a szerződésbontás oka, hogy nincs már „fedezetük” arra, hogy tovább támogassák a menedékeseket. Tudomásuk szerint április végén 30 személy tartózkodott az általuk finanszírozott szálláshelyeken.
Egyik volt szállásadójuk viszont lapunknak elárulta, jelenleg nem tudni pontosan, hányan maradtak a nála megszálltak közül, ugyanis a támogatás megszűntével sokan visszamentek Ukrajnába. Tették ezt annak ellenére, hogy feltehetően bujkálniuk kell majd, mivel hiába nincsenek Kárpátalján most konkrét harcok, attól még őket is elvihetik katonának. – Vannak viszont, akik Magyarországon találtak munkát, főként segédmunkákat, idénymunkákat és sok esetben más megyébe költöztek emiatt. „Volt, aki albérletbe, igyekeztem segíteni nekik, hogy ne kelljen kauciót fizetni, mert arra már nem lett volna pénzük, más esetben lealkudtam az árat is” – mesélte lapunknak a menedékesek volt szállásadója, aki hozzátette: a probléma hosszú távon ezzel sincs megoldva. – Ezek a munkák addig tartanak, ameddig jó az idő. Télen viszont megint sokan fognak az utcára kerülni – vélekedett.
Egy hónap múlva várható ítélet az utcára tett ukrán menedékesek ügyébenEközben a Magyar Helsinki Bizottság továbbra is jogi úton próbál harcolni azért, hogy az érintett menedékeseknek járjon a lakhatási támogatás. Véleményük szerint a kormány döntése (a lakhatási támogatás megvonása) sérti az uniós ideiglenes védelmi irányelvet, mely a Magyar Helsinki Bizottság szerint világosan kimondja: a tagállamoknak szállást kell biztosítani, vagy ha az állam nem tud, akkor finanszírozási rendszert kell kialakítani erre vonatkozóan.
Az eddigi persorozat – amelyben több mint 100 ember volt érintett – minden esetben kedvező ítélettel zárult a menedékesek számára. A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma ugyanis az összes vonatozó ítéletben megsemmisítette Pál Norbert kormánybiztos határozatát
(amelyekben Pál Norbert elutasította az ukrán háborús menedékesek lakhatási támogatásra vonatkozó méltányossági kérelmeit) és új, tényszerű és tételes indoklást tartalmazó döntést kihirdetésére kötelezte a politikust. Pál Norbert viszont a Kúriához fordult felülvizsgálatért. Már a per során kialakult a két fél közt egy jogtechnikai vita arról, hogy a méltányosság, mely végső soron döntött arról, hogy jár-e a menedékeseknek lakhatási támogatás, közigazgatási döntésnek minősül-e, vagy egy személyben hozott (diszkrecionális) döntésnek. Ez ugyanis nem mindegy. Ha utóbbi, akkor megállta volna a helyét, hogy Pál Norbertnek nem kellett indokolnia döntését, és az is, hogy nem tájékoztatta az érintettek a jogorvoslati lehetőségekről. Így a bíróságnak sem lett volna hatásköre ebben az ügyben. Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvéde ugyanakkor kiemelte: ők azzal érveltek, hogy eleve nem lehet méltányosságról beszélni ott, ahol az uniós jog egy alanyi jogot biztosít, mert ezzel a szemben a méltányosság azt jelenti, hogy ugyan nem kellene, de az állam ad valamit.
Az Orbán-kormány nem frissíti a háborús területi listát, a lakhatási támogatás megvonása miatt sok menekült inkább visszatér UkrajnábaMivel ítélet született, ez azt is jelenti, hogy a bíróság közigazgatási döntésként kezelte a méltányossági kérelmeket. Viszont most épp emiatt a jogtechnikai vita miatt fordult Pál Norbert a Kúriához felülvizsgálatért, amelynek tárgyalása május 21-én lesz.
Szekeres Zsolt lapunknak azt mondta, hogy már a bíróságon is nekik kellett bizonyítaniuk, hogy ez egy közigazgatási döntés. A Kúria most azt fogja vizsgálni, hogy hibázott-e a bíróság, és valóban közigazgatási döntésről van-e szó.
– Hogy mi lesz az ítélet, azt most még nem tudjuk megjósolni. Ha azonban elfogadná a Kúria, hogy ezek nem közigazgatási döntések, az azt jelentené, hogy az ember életére jelentős befolyást gyakorló hatósági cselekményt kivenne a bírói kontroll alól.
