Bár az egész Ibériai-félszigetre kiterjedő múlt hétfői áramkimaradás okait illetően a helyi hatóságok még mindig a sötétben tapogatóznak, a szakmainak álcázott politikai sárdobálás már megindult. Míg a jobboldal leginkább a nap- és szélerőművek terjedését bírálja és a nukleáris energiát hiányolja, a baloldal szerint nem a megújulók a hibásak és az atom se megoldás. Ez utóbbi álláspontra helyezkedett Pedro Sánchez, Spanyolország szocialista kormányfője, Sara Aagesen környezetvédelmi miniszter, valamint Beatriz Corredor, az áramhálózatot üzemeltető, állami Red Eléctrica de Espana (REE) vezetője, korábbi lakásügyi miniszter is. A konzervatívok – így Orbán Viktor szövetségese, a szélsőjobboldali Vox – a közel 24 órás, szinte teljes Spanyolországra és Portugáliára kiterjedő, de Andorrában, Dél-Franciaországban, sőt még Grönlandon is észlelt áramkimaradást egyértelműen a nap- és szélerőművek szerintük túlzott használatával és a kabinet állítólagos atomellenességével magyarázta. A REE közvetlen anyavállalata, a Redeia és Jordi Sevilla, az REE egykori elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy Madrid nem ruházott a nap- és szélerőművek terjedésével járó műszaki bizonytalanságok kezelésébe.
A Sánchez-kabinet jelenleg működő öt atomerőművüket 2035-ig bezárná, noha szakemberek szerint a pillanatnyi áramigények folyamatos követésének kisebb termelési bizonytalanságait leginkább a nukleáris blokkokban is forgó turbinák egyensúlyozzák ki, amire a nap- és szélerőművek úgymond alkalmatlanok. Bár számos, az ibériainál is nagyobb megújuló-arányú tagállam zavarmentesen üzemel, atomhívők szerint a spanyol és a német ellátást is a francia atomerőművek tartják egyensúlyban. Pedro Sánchez mégis kikelt a nukleáris termelést keveslők ellen, mondván, az összeomláskor az atomblokkok is csak gondot okoztak, mert leállításuk külön áramot igényelt. A miniszterelnök teljes körű vizsgálatot rendelt el. Április végén az Egyesült Államokban, május elején pedig Oroszországban maradtak a szélsőséges időjárás miatt települések áram nélkül.
Ketyeg az orosz kiberbomba, az ibériai összeomlást Magyarországon is érezni lehetett„Ijesztő volt. El sem tudom képzelni, milyen lehetett azoknak, akik a valahol bentragadtak vagy elvesztették az egész napi munkájukat emiatt”A hazai szakmai reakciók vegyesek. Míg a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumhoz tartozó Klímapolitikai Intézet az eset kapcsán indulatos megújulóellenes és atompárti kirohanást tett közzé, Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, egykori Paks 2-es államtitkár a Portfolión megjelent tárgyszerű értékelése még az atomerőműveket is csak zavarmentes leállásuk kapcsán említette. A hazai áramrendszert irányító Mavir, ha lapunknak nem is, de a Portfoliónak és a Mandinernek elküldött válasza elsősorban a hasonló esetek szabályozott kezelését és az európai rendszerirányítók folyamatos együttműködését hangsúlyozta. Korábbi értesülésünkre, miszerint a hazai szakemberek már 30-50 perccel az ibériai összeomlás előtt rendellenes hálózati ingadozásokat észleltek, nem tértek ki. Előbbi tudósítás arra is felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal épp most frissíti az ilyen esetek kezelésére szolgáló úgynevezett villamosenergia-ellátási készültségi tervet: a tervezethez május 14-ig várják a véleményeket.
A józanabb értékelésekből ugyanakkor már most kiviláglik, hogy a megújulók terjedését hálózati fejlesztésekkel szükséges követni. Ezzel pedig még az Orbán-kabinet is adós.
Naperőművek eshettek ki
A jelenlegi kutatások szerint hétfőn déli 12 óra 33 perckor az addig 25 ezer megawattnyi (MW) spanyol rendszerterhelés (a fogyasztással megegyező termelés) vélhetőleg két délnyugat-spanyolországi napelemes alállomás hirtelen kiesése miatt 10 ezer MW-ra esett le. Bár ez „csak” öt másodpercig tartott, a többi – forgó vagy álló - áramtermelő nem bírta az ekképp rájuk eső többletigényt, így a biztonsági rendszerek inkább lekapcsolták a berendezéseket a hálózatról és így tovább. Eme, lapunkban már vázolt dominóelv alapján végül az egész félszigeten elment az áram, ami csak másnap hajnalra állt helyre, de Portugália azóta sem csatlakozott vissza keleti szomszédjához és inkább önmagát látja el. Hétfőn az egész világ azzal szembesült, hogy két fejlett ipari ország polgárai például telefon, net, információ, munkahelyek, oktatás, egészségügy, kártyás fizetési lehetőség nélkül leginkább a megállt vonatok mellett botorkálnak hazafelé és az estét gyertyafénynél töltik. Az elsősorban a Redes Energéticas Nacionais (REN) nevű portugál hálózatüzemeltetőhöz kötött első híreket, miszerint az összeomlást a nagy hőmérsékletingadozás okozta vezetékhibák idézték elő, vagy épp kibertámadás érte a szabályozó rendszereket, később meteorológusok, biztonsági szakemberek és maga a REN is cáfolták. Néhány halálesetet összefüggésbe hoztak a kimaradással, de ezek vitatottak. A Másfél fok nevű környezetvédő oldal közben arról értekezett, hogy az ibériai üzemzavar tényleges okaitól függetlenül Magyarországon is nő az energiaberendezéseket és az emberi egészséget veszélyeztető hőingadozások esélye.
Néha csak megújulók adják az áramot
A REE tavalyi közlése szerint Spanyolországban 32-32 ezer MW-nyi nap- és szélerőmű üzemel, ami együtt a teljes beépített áramtermelési képesség fele; az atomreaktoroké 5,6 százalék. Mivel ugyanakkor a rendszerirányító mindig csak a következő legolcsóbb erőművet engedheti a hálózatba és azok most már szinte kizárólag az olykor negatív áron dolgozó megújulók, tényleges termelési arányuk néha a 100 százalékig is felkúszik; a nukleáris blokkoké általában 20 százaléknyi.
