A magyarországi villamosenergia-rendszerben már az ibériai szolgáltatás hétfői összeomlása előtt 30-50 perccel rendellenes ingadozásokat figyeltek meg – közölte lapunk megkeresésére Vokony István, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem villamos energetika tanszékének a vezetője.
E szerint az európai szinten összekapcsolt áramhálózat már akkor olyan gondokat jelzett, amelyek miatt hétfő déltől kedd hajnalig Spanyolország és Portugália nagy része, valamint Andorra és Franciaország határ menti térségei sötétbe borultak.
Ez viszont kétségbe vonja azokat a portugál értékeléseket, amelyek a több országra kiterjedő blackoutot a gyors hőmérséklet-ingadozás vezetékekre gyakorolt hatásának tulajdonították. (A találgatások között a sajtóban a túlzott mértékű nap- és szélerőművi áramtermelés, de akár a számítógépes rendszerek elleni támadás is megjelent. Kedden felmerült, hogy egy dél-franciaországi tűzben megsérült vezeték indította el a lavinát. Kiderítésre vár, hogy ez okozhatott-e olyan mértékű áramhiányt, amit máshonnan nem sikerült pótolni, s végül a spanyolországi rendszer összeomlásához vezetett.) Az ügy jelen állapotában csak a bizonytalanság biztos – fogalmazott a szakember, megjegyezve, hogy ez az iparágban nem szokatlan. A 2023-as, fél Európát érintő üzemzavar okait taglaló első jelentés például fél év alatt készült el.
„Ijesztő volt. El sem tudom képzelni, milyen lehetett azoknak, akik a valahol bentragadtak vagy elvesztették az egész napi munkájukat emiatt”A villamosenergia-ellátás nagyon leegyszerűsített alapelve szerint a pillanatnyi igényeket a termeléssel mindig rögtön ki kell elégíteni. Az e célra szolgáló erőműveket tehát a fogyasztásváltozás függvényében indítják be vagy állítják le.
A rendszerirányítónak – Magyarországon az állami Mavirnak – a tartalékok mozgósításával a termelők váratlan kiesését is azonnal kezelnie kell.
A rendszer e leíráshoz képest rendkívül biztonságos: Magyarországon a villamosenergiarendszer-irányítás 75 éves fennállása óta még soha nem történt a mostani ibériaihoz hasonló, országos blackout – hívta fel a figyelmet Vokony István. Pontosabban fogalmazva a szakembereknek ezt eddig mindig sikerült elhárítaniuk – fűzte hozzá.
Néha mégis előfordul, hogy egyes termelők váratlan kiesését nem sikerül azonnal pótolni. 10-15 egymást erősítő hiba esetén a csökkenő termelés nem képes kielégíteni a változatlan igényeket. Ez viszont túlságosan igénybe veheti a villamosenergia-berendezéseket, ami meghibásodáshoz vezethet. Az ennek elkerülésére szolgáló önműködő rendszerek ilyenkor az eszközöket lekapcsolják a hálózatról. Így viszont a hálózatban maradókra még több teher hárul. Eme öngerjesztő folyamat vezethet el a blackouthoz. 2024 júniusában például négy balkáni országban szakadt meg a nőni hagyott fák okozta vezetékzárlat miatt az ellátás, de ennek átterjedését is sikerült meggátolni. Amiként az ukrán villamosenergia-ellátás háború miatti megszakadásai is a hazai szakemberek láthatatlan, de megfeszített háttérmunkájának köszönhetően nem gyűrűztek át hozzánk.
Spanyolországban 99 százalékban helyreállt az áramszolgáltatásSpanyolország irányából feltehetően azért nem dőlt tovább a „dominó”, mert az ibériai egy viszonylag zárt, a földrésszel kevéssé összekötött rendszer; ugyanakkor vélhetőleg a francia és a többi uniós rendszerirányítónak is akadt munkája az összeomlás elhárításával – vélekedett a tanszékvezető.
Az áramellátás hagyományos alapelveit több új fejlesztés is próbára teszi. A nap- és szélerőművek termelése például ritkán jelezhető előre a szigorú fizikai feltételek megkövetelte pontossággal. Ez tehát további, gyorsindítású és -leállítású póterőművek készenlétét igényli.
Ráadásul míg egy hagyományos turbina egy ideig a saját lendületétől még egy műszaki hiba esetén is forog, s így áramot termel, addig egy naperőmű kiesése gyakorlatilag tizedmásodperces pótlást igényel.
Másrészt egyre több felhasználó válik egyszersmind termelővé, ami módosítja a nagy erőművek által ellátott sok kisfogyasztóra épülő eddigi tervezési alapelveket. Terjednek az akkumulátoros áramtárolók is, melyek növelik a rendszer hibatűrését.
Barnuló zöldügyek – Orbán Viktor környezetvédelmi politikája négy év alatt eljutott a támogatástól a halottá nyilvánításigArról, hogy az időjárásfüggő megújulók kétségtelen terjedése miatt megszaporodhatnak-e az akár teljes társadalmakat megbénító kimaradások, Vokony István nem kívánt állást foglalni. Mindazonáltal az ilyen típusú áramtermelést egyáltalán nem ellenzi. Ehelyett inkább az új megoldások biztonságos kezelésének alapos vizsgálatát sürgeti. Az Eurelectric nevű uniós iparági érdekképviselet szerint az európai hálózat biztonságának fenntartása évi 67 milliárd eurós – 27 ezer milliárd forintos – beruházást igényelne – emlékeztetett ennek kapcsán a szakember.
Keddi megkeresésünkre eddig sem az Energiaügyi Minisztériumtól, sem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól, sem a Mavirtól nem érkezett válasz.
Kiszolgálás nélkül a repülés sem működik
Nem tudja elképzelni Pető György repülési szakértő, hogy a légi irányítótornyok működésképtelenné váltak volna a hétfői spanyolországi áramszünet idején.
Az irányítótornyok Magyarországon és máshol a világban is olyan szünetmentes áramforrásra vannak rákötve, amelyek a kórházi gépekhez hasonlóan nem állhatnak le, ilyen egyszerűen nem fordulhat elő – mondta lapunknak a szakember. - A repülés működött volna, az áramszünet alatt a gépen tartózkodók nem voltak veszélyben, de az utasok fogadásához és elszállításához számtalan egyéb területnek is működniük kell. Nem találkoztam még ilyen esettel, ezért csak feltételezésekbe bocsátkozom, de például
egy repülőtér akkor már nem tud gépet fogadni, ha a sötétben nem működik a pályafény,
de akár egy mozgólépcső működésképtelensége is komoly nehézségeket okozhat a repülőtéren. A másik, ha a közlekedési eszközök leállnak az áramszünet miatt, akkor az utasok nem jutnak el a repülőtérre, ebben az esetben is le kell állítani a járatokat. Ezek komoly döntések, amiket a repülőtér menedzsmentje alapos mérlegelés után hoz meg - fejtette ki a repülési szakértő.
Arra a felvetésünkre, hogy a madridi repülőtér fogadott és indított gépeket az áramszünet idején is, Lisszabon viszont nem, Pető azt válaszolta:
a portugál repülőtér sokkal kisebb, ezért ott valószínűleg nem tudták megoldani a helyzetet, Madridban pedig alternatív megoldással, kisebb kapacitással, de képesek voltak működni.
Hangsúlyozta, ez részéről csak feltételezés.
„Mindig a repülőtér menedzsmentje dönt arról, hogy rendkívüli esetben csökkentik-e a járatok számát – tette hozzá a szakember. - Vannak speciális esetek, pár éve például, amikor tűz ütött ki a düsseldorfi repülőtér terminálján, akkor négy órára bezárták a repteret, ebben az időintervallumban minden járatot törölni kellett a légitársaságoknak. Ha egy repülőtér arról ad tájékoztatást, hogy a várható rossz idő miatt a gépek felét tudja csak fogadni, akkor a légitársaságok döntik el, mely járatokat indítják el, és melyeket törlik. Általában ilyenkor a késés minimalizálása a cél, mivel a gépek, egy nap négy-öt városba is elrepülnek. Azokat a járatokat törlik ilyenkor, amelyeknél nem látnak esélyt a napi penzum teljesítésére a megváltozott körülmények között.”
A kibertámadás már rég nem csak fikció
Az ipari folyamatirányítási rendszerek biztonsága nagyon alacsony, alatta van a hagyományos információs rendszerekének és sokszor 20-30 éves lemaradásban vannak. - mondta el érdeklődésünkre Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő.
Nagyjából 10 éve asztalon van van, hogy, hogy ezen a területen erősíteni kell. Ugyanakkor ez a lemaradás az egész világra jellemző, mivel ez az ágazat egy nehezen mozduló, nehezen alakítható, hosszú életciklusú berendezéseket használnak, így az IT-biztonsági változások nem olyan léptékűek, mint más ágazatban - magyarázta a szakértő.
A spanyol és portugál elektromos hálózat összeomlása kapcsán felmerült, hogy kívülről is meg lehet bénítani egy ország kritikus hálózatait. A spanyol nemzetbiztonság még javában vizsgálja, hogy informatikai beavatkozás okozta-e a napokban súlyossá vált áramkimaradást. Kérdésünkre Frész Ferenc elmondta, hogy egy létfontosságú európai infrastruktúrát megbénító kibertámadás, amely során jogosulatlan hozzáférést próbálnak meg szerezni a számítógépes rendszerekhez, már cseppet sem elméleti lehetőség, vagy filmvászonra szánt fikció, hanem nagyon is valóság. Oroszország az Ukrajna elleni hibrid háborújában az orosz állami hekkerek már 2015-2016-ban bevettek ilyen fegyver és élesben letesztelték a működését.
Így 2015-ben előbb az orosz katonai titkosszolgálat a GRU alkalmazásában lévő „Sandworm” nevű hackercsapat Nyugat-Ukrajnában mintegy negyedmillió fogyasztónál tudta egy-hat órára lekapcsolni az áramszolgáltatást. 2016-ban ezt követte a jóval összetettebb támadás az „Industroyer” nevű szoftverrel, amit már nemcsak kifejezetten áramellátási rendszerek támadására fejlesztettek ki, de működésében automatizált is volt. Míg a 2015-ös támadásnál még ténylegesen az orosz hackerek saját kezűleg kapcsolgatták le a ukrán hálózat elemeit, addig 2016-ra ez már teljesen automatizálttá lett, így rövid idő alatt nagyobb körben, Kijev lakosságának ötödénél lehetett áramkimaradást elérni.
Az Industroyert az oroszok 2023-ban pedig ennél is nagyobb körben bevetették az ukrán háborúban, akkor több százezer ukrán fogyasztónál kapcsolták le a villanyt Kelet-Ukrajnában,
ráadásul a kibertámadással egyidejűleg az orosz hadsereg, hogy a zűrzavart fokozza, rakétatámadást is indított a célba vett települések ellen.
Az Ukrajna elleni kibertámadások már Európa elleni támadások is voltak, jócskán kihatottak az európai hálózatbiztonságra. Így például amikor az oroszok 2022-es invázió részeként lebénították az ukrán hadsereg által is használt Viasat műholdas rendszert, akkor a támadásban használt AcidRain nevű szoftver az interneten keresztül több ezer szélerőművet is tönkretett Németországban és Lengyelországban illetve kapcsolt le a kontinensen. De ugyanígy a 2023-as kelet-ukrajnai támadás is éreztette a hatását az EU-ban, miután a ukrán áramhálózat össze van kapcsolva az EU-s hálózatokkal.
Ráadásul a tíz évvel ezelőtti időszakhoz képest mind a támadások megszervezhetősége, mind pedig a bevethetősége is nőtt. Így az oroszok által bevetett Industroyer forráskódja ma már elérhető az interneten, így mesterséges intelligencia felhasználásával az állami hackereknél kevésbé felkészült támadó is saját fegyvert tud kifejleszteni. Már arra sincs feltétlenül szükség, hogy saját ügynököt építsenek be a célba vett hálózatba, ahogy az orosz szolgálatok tették az ukrajnai támadások során. Elég ha az ellátási lánc egy kisebb, kevésbé védett, ám sérülékeny pontját támadják. Így például az orosz szolgálatok 2019-ben nem közvetlenül amerikai állami szervek weboldalait támadták meg, hanem a SolarWinds nevű hálózatirányító IT-cég rendszerébe jutottak be egy hagyományos vírusüzenettel, majd egy látszólag ártalmatlannak tűnő rendszerfrissítés során fertőzték meg sok ezer amerikai ügyfél gépét.
