Se irány, se arány
Orbán Viktornak a héten papírja lett arról, hogy ez se jött be, a fellengzős kijelentésében szereplő repülőrajt helyett inkább csak szárnyaszegett vergődés, amit a magyar gazdaság produkál. A GDP 0,4 százalékos visszaesése 2025 első negyedévében azt jelenti, hogy Magyarország kormánya az előrejelzéseiben sem az irányt, sem az arányt nem találta el. Menetrend szerint jött is a felelősséghárítás, hogy ez nem is miattunk, hanem „az európai gazdaság” miatt van, szóval aki arra jár, kérdezze meg Orbán Viktort, miért nem lépteti ki Magyarországot az Európai Unióból, ha ennyire rossznak tartja. Arról, hogy a miniszterelnök mégsem akarja megtenni ezt, Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus beszélt a lapunknak adott interjújában.
Ukrajna már készíti a B tervet
A mélyrepülés szellemi szinten sem állt meg, Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának sikerült arra a napra időzítenie egy cikket arról, hogy nem az oroszok, hanem az ukránok követték el a hírhedt 2022-es bucsai mészárlást, amikor Magyarországra érkezett Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes tárgyalni országa kisebbségi törvényéről, vagyis arról, hogy Orbán-kormány minek a fejében hajlandó feladni az ukrán EU-csatlakozással szemben emelt vétóját. Olha Sztefanyisina láthatta annak a kampánynak a plakátjait is, amellyel az Orbán-kormány uszít Ukrajna és EU ellen, simán ki is nevette őket, aztán szólt, hogy kellemetlen az egész. A tárgyalásokat május 12-én folytatják Ungváron, a kijevi vezetés mindenesetre már gondolkodik a B terven, ha kiderülni, hogy az Orbán-kormány csak színleli a párbeszédet.
Egy idióta bukása
Ukrajnának a héten volt azért fontosabb találkozója, mégpedig a másik miniszterelnök-helyettesé, Julija Szviridenkóé, aki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel aláírta az Egyesült Államok által a katonai támogatásért kért ásványkincsszerződést. A második Trump-adminisztráció kedden ünnepelhette a 100. hivatalban töltött napját, ami keserédésre sikerült, az elnök ugyanis menesztette Mike Waltzot, a nemzetbiztonsági tanácsadóját, aki a leginkább azzal vétette észre magát, hogy újságírót is meghívott egy olyan Signal-chatszobába, ahol az Egyesült Államok állítólag titkos katonai terveiről folyt miniszteri szintű egyeztetés. Félreértések elkerülése végett: a fenti címben szereplő díszítő jellemzés nem a miénk, a Fehér Házban gondolnak így a bukott nemzetbiztonsági tanácsadóra. Mondták.
Van, ahol már hergelni sem kell
Ukrajna egyébként már hónapok óta kvázi szitokszó a Fidesz retorikájában, a kelet-európai ország EU-csatlakozásában akkora veszélyt lát, hogy rendre meg is vádolja a támogatásával a fő 2026-os kihívóvá előlépő Tisza Pártot. Magyar Péter sietve szólt is, hogy nem, a Tisza Párt nem támogatja Ukrajna EU-csatlakozásának a felgyorsítását, más kérdés, hogy sokaknak ez mindegy. Pécsi tudósítónk, Ungár Tamás írt egy kiváló riportot a vidéki Magyarország lelkivilágáról, amelyből kiderül, van, ahol már hergelni sem kell, mert mindent elhisznek a Fidesznek. Ami rosszabb, hogy utána elhiszik az ellenkezőjét is, arról pedig Krzysztof Śmiszek lengyel EP-képviselő tartott egy élménybeszámolót a Népszavának, milyen is az Orbán-kormány propagandája egy kívülálló szemével.
Hatalmas vagyonok forognak kockán
Bár a Tisza Párt vezeti a népszerűségi listákat, aligha fog menni játszi könnyedséggel jövőre Orbán Viktor pártja ellen. Lapunknak adott interjújában Mellár Tamás azt mondta, a győzelem érdekében az ellenzéki listát is hanyagolni kellene a jövő évi parlamenti választáson, Kuncze Gábor volt belügyminiszter és SZDSZ-elnök a Törésvonal című műsorunkban hívta fel arra a figyelmet, hogy hatalmas vagyonok forognak kockán, szóval Orbán Viktor pártja úgyis minden eszközt bevet a hatalmon maradásért.
Hogy milyen eszközökről – akár valódi vagy kamu szexvideókról – van-e szó, arról közéleti podcastsorozatunkban, a Hol élünk?-ben beszéltünk, de az már biztos, hogy eszközökben nincs hiány, a parlamenti fideszes kétharmad megszavazta, hogy megválasztott politikusokat, a Momentum képviselőit és Hadházy Ákost kitiltsák az Országházból.
Megyünk az őskáosz felé – nyilatkozta erről a kitiltásról a Népszavának Majtényi László alkotmányjogász. Május 1-én, a munka ünnepen aztán a Momentum és Hadházy Ákos újra tüntetett a gyülekezési jog korlátozása ellen, aminek az lett a vége, hogy az ellenzéki párt hivatali visszaélés miatt feljelentést tett, amiért a készenléti rendőrök nem hagyták a Kossuth térről a Karmelita kolostorhoz vonulni a tömeg egy részét. Eközben a Mi Hazánk majálisán villant a karlendítés és a horogkereszt is, ami nem volt akadálya annak, hogy Orbán Viktor kezet fogjon Toroczkai Lászlóval, a szélsőjobboldali párt elnökével. Emiatt is tűnhetett önironikus gesztusnak, hogy a Karácsony Gergely szerint az őrület jeleit mutató Fővárosi Közgyűlésben a Fidesz előállt egy etikai kódex megalkotásának az ötletével nem mellesleg úgy, hogy közben a budapesti frakciótagok némelyikének – köztük Szentkirályi Alexandrának – jövedelmező másodállása is van.
A magyarországi szélsőjobb Toroczkai László mellett másik népszerű alakjával, Bede Zsolttal a Jut eszembe! címen futó podcastünkben foglalkoztunk.
Piacra dobja az állam az életünket
Erről már az egészségpolitikai podcastünk, a Szike friss adása szólt, amely azt feszegeti, oké (illetve egyáltalán nem oké), hogy 2026-ban a magyar állam „hasznosíthatja” a polgárainak az úgynevezett „közadatait”, köztük az egészségügyi szolgáltatási tér, a biztosító, illetve a közkórházak rendszereiben tárolt egészségügyi adatokat is, de tájékoztatják-e majd az állampolgárt arról, ha kutatás alanyává válik, illetve részesülhet-e a kutatás hasznából valamilyen módon?
Sötétség délben
Spanyolország és Portugália hétfőn játszotta el Arthur Koestler világhírű regényének a címét, aznap délután fél 1-kor ugyanis mindkét ibériai országban elment az áram, és csak estére sikerült úgy-ahogy helyreállítani a szolgáltatást. Kollégánk, Simon Zoltán személyesen tapasztalhatta meg, milyen az, amikor Sevilla és Córdoba között a vonat leáll a semmi közepén, és telefonálni sem lehet, és miközben a világ azóta is csak találgatja, ritka légköri jelenség volt-e vagy hackertámadás, a Népszavának nyilatkozó szakértők azzal nyugtatnak, hogy Magyarországon nem fordulhat elő ilyen, de akiknek bizonyíthatóan van gyakorlatuk az ilyesféle támadásokban, azok Vlagyimir Putyin orosz elnök hackerjei.
Ma van anyák napja!
Mind a 3,1 millióé, aki a KSH szerint mostanában Magyarországon él. Ebből az alkalomból Visszhang mellékletünkben írtunk arról, milyen, amikor valaki kórházban hagyott csecsemőt fogad örökbe, arról, hogy a családtámogatás, a munkavégzés, az oktatás és a szociális intézményrendszer reformja nélkül őrültségnek tűnhet még több gyereket vállalni egy egyre pusztuló világban, de arról is, hogy az állam olyan mély nyomorban tartja a társadalom egy részét, hogy az már önmagában gyerekbántalmazás.
Romániában egyébként ma tartják a megismételt elnökválasztás második fordulóját, az egy hét múlva következő hírlevelünkben pedig az is benne lesz, hogy a húsvét hétfőjén elhunyt Ferenc pápa után ki foglalhatja el Szent Péter trónját a katolikus egyház élén. Markó Béla volt RMDSZ-elnök, Románia egykori miniszterelnök-helyettese éppen e kettő kapcsán elmélkedik reményről és gyászról másik mellékletünkben, a Szép szóban.
Főhajtás a holokauszt áldozatai előtt
Határidőig, péntek éjfélig 197-en küldték el írásaikat az élet.történet. pályázatra, amelyet a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány indított a budapesti Goethe Intézet, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány, Polgár András, Szakonyi Péter és Olti Ferenc partnerségével. Az ötletet egy Vilniusban létrejött harmincas évekbeli projekt adta, mi pedig a holokauszt áldozatai előtt tisztelegve kezdeményeztük XXI. századi változatát. A pályázatra 16–22 év közötti fiatalok írásait vártuk, amelyben életük fontos pillanatait, jövőbeli reményeiket, és azt írhatták meg, milyen világot képzelnek el akár tíz év múlva. Hat díj vár nyertesre összesen több mint két és félmillió forint értékben. A munka most már a zsűrié, azaz Németh Gábor íróé, Szőcs Petra költő, filmrendezőé és Upor László dramaturgé, akik a Freeszfe Egyesület oktatói. A díjkiosztó június 13-án lesz.
Ha nincs Joseph Goebbels, akkor 1939. szeptember 1-én talán kihirdethették volna a vilniusi életrajzi pályázat nyerteseit. A Goebbels, a manipuláció művészete című film rendezője, Joachim A. Lang Orbán Viktort és Giorgia Melonit is emlegette lapunknak adott interjújában. A rendező szerint az egyedüli lehetőségünk, hogy nem hagyjuk magunkat megvezetni.
