Emlékeztetőül, márciusban a jemeni húszi felkelők elleni támadás részleteit egy bárki által a letölthető üzenetküldő alkalmazáson, a Signalon keresztül bonyolították a Trump-adminisztráció kabinettagjai. A sajtó által utóbb rekonstruált események szerint Waltz helyettese, Alex Wong véletlenül a bostoni liberális Atlantic magazin főszerkesztőjét, Jeffrey Goldberget is hozzáadta a beszélgetés meghívottjainak listájához, aki így valós időben olvashatta a kabinettagok között a szigorúan titkos katonai művelet ütemezéséről, célpontjairól és a felhasznált fegyverzetről szóló üzenetváltást. Goldberg ezek után kötelességének érezte nyilvánosságra hozni az adminisztráció számára nagy mértékben kínos ügyet és több a Trump-kormányzattal kritikus csatornának is interjút adott arról, hogy váratlanul és kéretlenül osztottak meg vele a jemeni síta milíciák ellen tervezett hadműveleti titkokat.
A hadszíntéren egyenruhában, majd a kongresszusban és a nemzetbiztonsági tanácsadómként Mike Waltz keményen dolgozott azért, hogy első helyre tegye a nemzet érdekeit – fogalmazott Donald Trump a Truth Social nevű közösségi oldalán, ahol említést tett Rubio átmeneti kettős feladatáról is. Ugyanitt örömmel jelentette be, hogy őt jelöli az Egyesült Államok állandó ENSZ-nagykövetének, amely hivatalt jelenleg ügyvezető tisztviselő tölt be. A poszt az elnöki jelölés után még igényel szenátusi megerősítést is, amely a felsőház republikánus többsége miatt borítékolható eredményt hoz majd. Waltz is megköszönte az X-en közzétett bejegyzésében, hogy a Trump mércéjével mérve kifejezetten kesztyűs kézzel bán vele az elnök: „Mélyen megtisztel, hogy folytathatom Trump elnök és a nagyszerű országunk szolgálatát.”
A CBS News által megszólaltatott névtelenségét kérő forrás szerint Trump kivárt, amíg elegendő idő telik el a Signal-ügy okozta botrány leülepedéséhez. Waltz leváltását nem külső politikai nyomásra történő cselekvésnek, hanem a kabineten belüli újraszervezésként szeretné feltüntetni. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó elmozdításához a Signal-botrányon kívül az is vezethetett, hogy a Fehér Házon belül úgy vélik, Waltz nem megfelelő kiválasztási módszert alkalmazott a Nemzetbiztonsági Tanács személyi állományának feltöltésekor. Erre enged következtetni az a tény is, hogy Waltz csütörtökön több órán át egyeztetett Susie Wiles kabinetfőnökkel, akinek kiemelkedő befolyása van a Trump körüli személyi kérdéseket illetően. Arról nincs információ, hogy Waltzzal helyettese Alex Wong is távozna a hivatalából.
Az egyedüli hoppon maradt trumpista politikus így a New York állambeli képviselő, Elise Stefanik lett, akinek eredeti ENSZ-nagyköveti jelöltségét visszavonták arra hivatkozva, hogy Mike Johnson házelnök nem nélkülözhet még egy stabil konzervatív voksot a 220-213-as többségű képviselőházban. A The New York Times színfalak mögötti riportjából az is kiderült, hogy a mérsékeltként indult, mára keményvonalas trumpistaként számon tartott Stefanik neheztel a házelnökre, amiért az nem teljesítette az ígéretét, hogy visszahívása esetén legalább a hírszerzési házbizottságban helyet szorít neki. A Republikánus Párton belül azért biztató hangok is akadnak Stefanik karrierjét illetően, akit akár New York állam kormányzóságáért is elindítanának, ám ez a demokrata többségű államban nem volna kis feladat. Elise Stefanik tavaly azzal került fel az országos politikai térképre, hogy a Harvard, Columbia és a Penn State magánegyetemek elnökeit csuklóztatta a házbizottsági meghallgatásokon, amely a campuszokon rendezett palesztinpárti tüntetéseken megjelenő antiszemitizmust vizsgálta ki. Azóta mindhárom egyetemi elnök lemondott lemondott a hivataláról.
Egy korábban Trump elnök által kinevezett texasi szövetségi bíró ítéletében először blokkolta a Trump adminisztráció gyakorlatát, amely során az 1789-es Alien Enemies Act (AEA) törvényre hivatkozva deportáltatott az országból venezuelai állampolgárok. A törvény lényege, hogy háború esetén az ellenség állampolgárai eltávolíthatóak az Egyesült Államok területéről. Fernandez Rodriguez bíró ítéletét a végrehajtói hatalmi ág hatáskörtúllépésének nevezte. A döntés cáfolja a Fehér Ház azon érvelésével, hogy a korábban terrorszervezetnek minősített venezuelai Tren De Aragua bűnözői csoport tagjainak országban tartózkodása idegen inváziót valósít
