Vasárnap tartják Romániában a megismételt elnökválasztás első fordulóját, a második fordulót, amennyiben szükség lesz rá, május 18-án rendezik meg. Minden bizonnyal lesz második forduló, hiszen a rendszerváltás óta csak az első, 1990. májusi felfokozott hangulatban és példátlanul magas, 86 százalékos részvétel mellett zajló voksoláson sikerült első körben elnököt választani. A hatályos jogszabály szerint a szavazói névjegyzékben szereplők 50 százaléka plusz egy voks szükséges a győzelemhez, ezt pedig 1990 óta, a fokozatosan csökkenő részvétel mellett senki sem tudta megszerezni.
Mint ismert, a tavaly november végi választás első fordulóját a román Alkotmánybíróság két nappal a december 8-i második forduló előtt érvénytelenítette külföldi befolyásolás gyanúja miatt és új választást rendelt el. Az akkori meglepetésgyőztes Călin Georgescut a Központi Választási Iroda március 9-én kizárta az elnökjelöltek közül. A legfőbb ügyészség hat bűncselekmény ügyében indított büntetőeljárást a TikTok segítségével az utolsó száz méteren a semmiből kinőtt és befutott, korábban a nagyközönség előtt gyakorlatilag ismeretlen jelölt ellen. Georgescut az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekkel, fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozásával, népirtásért elítélt személyek kultuszának népszerűsítésével, a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésével, hamis kampányfinanszírozási nyilatkozattétellel és antiszemita szervezet létrehozásával gyanúsítják.
Ügyészségi vizsgálat indul a szélsőjobboldali jelölt kampánya miatt, a román alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójátA román hatóságok sosem nevezték meg nyíltan Oroszországot, de valójában az orosz szolgálatokat sejtették a Georgescu-puccs sikere mögött. A nyomozás során fegyvereket, készpénzt és aranyrudakat foglaltak le közvetlen környezetéhez tartozó személyeknél, akik közül a legfőbb figurák mindegyike több szálon kötődik orosz szervekhez, szervezetekhez, személyekhez. Ez azonban kevésnek bizonyult a lakossági bizalmatlanság eloszlatásához, amint Cristian Pîrvulescu, az egyik legnevesebb román politikai elemző szerdán az Agerpres román nemzeti hírügynökségnek nyilatkozva fogalmazott, a novemberi elnökválasztás érvénytelenítése rányomta a bélyegét a kampányra, annak manipulálásával kapcsolatos spekulációk kedveztek az összeesküvés-elméleteknek és tovább szították a feszültséget, a megsemmisített első forduló és az elmaradt második forduló „a választási intézményekkel szembeni bizalmatlanság szimbólumává nőtt. Hozzátette, hogy mindez a „rendszerpárti” jelölteket védekezésre kényszerítette.
Csak néznek a románok, hogyan győzhetett szélsőjobboldali jelölt az elnökválasztás első fordulójábanLátható közvetlen külföldi befolyásolás, legalábbis orosz részről nem történt, bár az orosz külügyminisztérium prominensei illetve Vlagyimir Putyin elnök szóvivője többször fejezte ki aggodalmát a román demokrácia állapota, Călin Georgescu indulásának eltiltása miatt. Ami látható volt, az a Trump-adminisztráció állásfoglalása volt: JD Vance alelnök, Elan Musk és több MAGA influenszer állt ki Georgescu mellett és bírálta a román Alkotmánybíróságnak a tavalyi választást megsemmisítő döntését, a szélsőjobb, obskurus, orosz háttértámogatású jelölt elleni büntetőjogi eljárást. A bukaresti amerikai nagykövetség a kampányfinisben, öt nappal a választás előtt is gyakorlatilag állást, hivatalos közösségi oldalán azt posztolta, hogy „Egy demokratikus mandátumot nem lehet az ellenfelek cenzúrázásával vagy a választók figyelmen kívül hagyásával megszerezni.” A bejegyzéshez csatolták JD Vance alelnöknek a februári, müncheni biztonsági konferencián elhangzott éles bírálatát is, amikor azt állította, hogy a tavalyi választást „gyenge lábakon álló” titkosszolgálati információk alapján érvénytelenítették és elfogadhatatlannak nevezte, hogy demokratikus folyamatokat ily módon befolyásoljanak egy demokráciában, ahol a nép szava szent kellene, hogy legyen.
Románia vergődik a 22-es csapdájában, mély válságot szült a meghackelt elnökválasztásIsmeretlen hátterű próbálkozások a választás megzavarására azért történtek. Amint arról lapunk is beszámolt, múlt héten egy TikTokon terjedő kampány hatására a bíróságokat több mint 130, az elnökválasztás érvénytelenítése ellen benyújtott keresettel árasztották el Georgescu hívei egy nyugalmazott bíró tanácsai alapján. A ploiești-i ítélőtábla egyik bírája fel is függesztette a tavaly novemberi elnökválasztás első fordulóját érvénytelenítő alkotmánybírósági határozatot, nem törődve azzal, hogy az alkotmánybíróság ítéletei jogerősek, nincs jogorvoslati lehetőség ellenük, egy alacsonyabb rangú bíróság a világon sehol sem bírálhatja felül az alkotmánybíróság döntését. A döntés nyilván érvénytelen, de elegendő volt a feszültség maximumra szításához, sőt, a finisben újabb tucatnyi beadványt nyújtottak be.
Vasárnap 11 jelölt indul az első fordulóban, amelynek tétje a felmérések szerint az, hogy ki lesz a szélsőjobb AUR elnök George Simion vetélytársa a két hét múlva tartandó második fordulóban. A választói opciók a kampány során némileg változtak. Simion elsősége sosem volt kérdés, de második helyre kezdetben a független, progresszív bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan tűnt a legesélyesebbnek, a véghajrában viszont már a kormánykoalíció közös jelöltjét, Crin Antonescut mérik inkább második helyen. De egyre erősödik Victor Ponta volt kormányfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi elnöke, aki függetlenként indul pártja ellenében, a lelkes Trump hívő, populista, szuverenista, rendszerellenes jelöltként, mintha sosem lett volna a bírált politikai rendszer része, sőt vezetője. Ő tűnik a leginkább kiszámíthatatlan jelöltnek. Elena Lasconit, aki tavaly Georgescu kihívója lett volna a második fordulóban, ezúttal 7 százalék körül mérik, és saját pártja, az USR is a bukaresti főpolgármestert támogatja.
A leginkább aggasztó jelenség a távolmaradni kívánók és a bizonytalanok egyre növekvő aránya,
ami a legutóbbi mérések szerint 33,1 százalékra nőtt, azoké pedig akik részt kívánnak venni, de még nem tudják kire fognak szavazni, a márciusi 16,2 –ről 21,9 százalékra emelkedett. A második fordulóra jelzett távolmaradási szándék és bizonytalanság még magasabb, egyes felmérések szerint a márciusi 35-45 százalékról 41-55 százalékra emelkedett.
Érdekvédelem saját üzenet nélkül
Ezúttal nem indít saját államfőjelöltet az RMDSZ, a magyar érdekvédelmi szövetség, a hárompárti kormánykoalíció részeként a közös jelöltjét, Crin Antonescut támogatja. A tavaly novemberi megsemmisített voksoláson is Kelemen volt az RMDSZ elnökjelöltje.
Az RMDSZ több mint egy évtizede sem a parlamenti, sem az önkormányzati, sem az elnökválasztásokon gyakorlatilag nem fogalmaz meg saját alapüzenetet, gazdasági-társadalmi kérdésekben a Fidesz sláger- és kampánytémáit tűzi zászlajára, ezt színesíti valamelyest klasszikus nemzeti kisebbségi kérdésekkel és a figyelemfelhívással a román szélsőség veszélyére.
Az Európai Unióval szembeni RMDSZ retorika nem annyira nyíltan ellenséges, mint az Orbán-kormányé, de egyre inkább átveszi annak alapelemeit, mint például a nemzeti szuverenitás veszélyeztetése „Brüsszel” által, holott a romániai magyar kisebbség egyik legfőbb sérelme épp a túltengő román nemzetállam kisebbségellenessége.
A mostani elnökválasztási kampányba komolyan beszállt az RMDSZ Crin Antonescu mellett. Ennek a támogatásnak a legfeltűnőbb része az a hatás, amit a Szociáldemokrata Párt (PSD), a konzervatív néppárti Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös jelöltjének összkampányára és retorikájára gyakorolt az RMDSZ. Antonescu, aki korábban a PNL elnöke is volt, de az utóbbi évtizedben teljesen visszavonult a politikából, ezúttal kompromisszumos közös koalíciós jelöltként került elő a naftalinból, állítólag épp az RMDSZ javaslatára. Tavaly novemberben mindhárom kormánypártnak volt saját jelöltje, mindhárom esetben maga a pártelnök, de a katasztrófába fulladt voksolás után már egyikük sem kockáztatott, a „régivágású”, klasszikus ex-politikus Antonescu tökéletes jolly joker, aki szerencsés esetben meg is nyerheti a választást, de ha nagyot bukik, akkor a koalíciónak még mindig marad esélye arra, hogy ne ők vigyék el a balhét.
Antonescu kampányszlogenje a magyarlakta vidékeken magyarul is megjelenik az óriásplakátokon, audio-vizuális és közösségi médiás hirdetésekben, és úgy hangzik, hogy “Előre! Ne hátra”, ami – bár az RMDSZ tagadja, hogy köze lenne hozzá – kétségtelenül Orbán Viktorék 2022-es „Magyarország előre megy, nem hátra” örökbecsűjének hű koppintása. Románul úgy hangzik, “România, înainte!”, azaz “Románia, előre!”, vagyis az RMDSZ által promotált magyar verzióból Románia kimaradt, hogy ne kavarjon be a máshoz szokott erdélyi magyar választói lelkületbe.
Az egybecsengések az RMDSZ politikai-ideológiai Fideszre utaltságán túlmenően annak is köszönhető, hogy Antonescu kampánytanácsadója Porcsalmi Bálint, az RMDSZ volt ügyvezető elnöke és kampányfőnöke, aki az utóbbi években Lázár János mellett dolgozott, legutóbb az ő országgyűlési választási győzelmét segítette Márki-Zay Péterrel szemben.
Kusza erőviszonyok
A Hotnews portál által megrendelt felmérés szerint a szélsőjobb George Simiont a a biztos szavazók 33,1 százalék támogatja, Crin Antonescut 21 százalék, Nicușor Danra a biztos szavazók 19,4 százaléka voksolna. Victor Ponta már 14,8 százalékon áll, Elena Lasconira 7,3 százalék szavazna.
A második forduló tekintetében is egyre szorosabb a verseny. Korábban azt mérték, hogy Simiont minden demokratikus jelölt legyőzné a második fordulóban – Antonescu, Dan és Lasconi egyaránt – egyedül Ponta maradna alul vele szemben. Véghajrában azonban egyre erősebbnek tűnik a szélsőjobb jelölt, Nicușor Dan előnye már egyetlen százalékra, 29-28-ra csökkent a márciusi 35-31 százalékról, egy ilyen felállás esetén a bizonytalanok aránya 34-ről 43 százalékra nőtt. Crin Antonescu előnye 31-28 százalék, de ebben a felállásban is 36-ról 41 százalékra emelkedett a bizonytalanok aránya.
Úgy tűnik, Antonescu a legtöbb segítséget az RMDSZ-től kapja, és a leginkább azért hálás, mert a kisebbik koalíciós pártnak egy igen fegyelmezett és igen jelentős szavazói bázisa van, az 5-6 százaléknyi voks döntő súllyal nyomhat a latban, ha a második fordulóba jutni.
Aktív politikusként Antonescu egyáltalán nem volt kifejezetten magyarbarát, bár különösebben magyarellenes sem,
a Székelyföld létét azonban tagadta és a kisebbségi autonómia az ő szemében is vörös posztó volt, mint a legtöbb román politikuséban, ha valamely választási kampányban előkerült a téma. Most azonban úgy tűnik, többet nyerhet a magyarbarát arculattal, mint amennyit veszíthet esetleg emiatt, hiszen nyilvánosan vezekelt a Székelyföld létét illetően, és gesztusok sorát teszi a magyar szavazatok reményében. Legutóbb, kedden este, a Digi Tv által közvetített elnökjelölti vitában arra a kérdésre, hogy ki lenne az a három külföldi politikus, akit Románia elnökeként felhívnának, ha az ország politikai, gazdasági vagy más nehéz helyzetbe, netalán katasztrófa közeli állapotba kerülne, Antonescu azt mondta: az adott probléma függvényében bármilyen magas rangú külföldi állami vezetőt felhívna, kezdve az Egyesült Államok elnökétől az Európai Bizottság vezetőjén keresztül a partner országok államfőig. „Ismerem Ursula von der Leyent, Antonio Tajanit, Orbán Viktort, és felhívom, akit kell, mert az elnöknek vezetőnek kell lennie”. Ő volt az egyetlen, aki Orbán Viktort említette.
Antonescu ellátogatott a Székelyföldre is, majd március végén egy kolozsvári kampányrendezvényen Orbán Viktort méltatta. Azt mondta, a magyar miniszterelnök állásfoglalásai közül sokat nem oszt, többek között az Európai Unióval kapcsolatosakat, de Orbán „Európa egyik személyisége, egy hang, egy minta, nem azáltal, amit mond, hanem ahogyan mondja”. Szerinte Orbán Viktor példakép minden olyan ország számára, amely nem nagyhatalom, de méltósággal rendelkezik és helye van az európai asztalnál.
A rendezvény utáni sajtótájékoztatót Kelemen Hunorral közösen tartotta Antonescu. Az RMDSZ elnök ezen többek között azzal érvelt a koalíciós jelölt támogatása mellett, hogy Crin Antonescu „tiszteli a magyar közösséget”.
