Megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások Romániában, december 20-án megtartja alakuló ülését a parlament és karácsonyra tervek szerint az új kormányt is beiktatják. Ami nem lesz egyszerű feladat, hiszen délkeleti szomszédunknál épp a vizet próbálják összeházasítani a tűzzel, olyan nemzeti egységkormányt összeállítani, amelyben minden demokratikus párt – a progesszív liberálisoktól a nemzeti konzervatív jobbközépen át a szociáldemokratákig és a nemzeti kisebbségek -képviselői is részt vesznek. A korábbi nagy, különböző világnézetű ellenfeleknek ezúttal közös kormányprogramot kell összeállítaniuk, és két nagy szimbolikus kérdésben is kompromisszumos megoldást kell találniuk. Jelesül abban, hogy ki legyen a miniszterelnök és ki legyen az immár Európa-pártinak nevezett nagykoalíció közös jelöltje a jövő tavasszal várható megismételt államfőválasztáson.
A rendszerváltás óta precedens nélküli kihívással áll szembe a román politikai elit. A nemzeti egységkormány eleve a 22-es csapdájába lép. Elsődleges feladata a demokratikus jogállam védelme, a szélsőjobb veszély elhárítása, az ország nyugati orientáltságának megtartása lenne, az, hogy a tavaszi elnökválasztáson ne ismétlődhessen meg, hogy orosz vagy bármilyen más külső beavatkozással újra tömegeket lehessen manipulálni, és a fennálló politikai, társadalmi berendezkedés ellen fordítani a felgyülemlett elégedetlenséget. Márpedig az új kormánynak nemcsak a biztonságpolitikai tüzeket kell sürgősen oltania, hanem a gazdasági-pénzügyi katasztrófát is el kell hárítania. Az ország eladósodása a Covid utáni gazdasági helyreállítási beavatkozások és a háború következményeként az utóbbi években vészesen megnőtt, a költségvetés helyzete aggasztó, 2025-re minimum 8 százalékos deficit várható. Vagyis - a kormányzatnak rendkívül gyorsan el kell kezdenie a költségvetési kiadások lefaragását, azaz népszerűtlen intézkedések sorát kell meghoznia. Ezt már egyszer megtették a 2009-2010-ben, a gazdasági-pénzügyi világválság idején, a közalkalmazotti bérek 25 százalékos csökkentésével, bele is bukott két egymás követő kormány néhány hónapon belül. Ha most nem teszik meg, annak hosszútávú gazdasági következményei lesznek, ha megteszik, az könnyen az elégedetlenséget kanalizáló szélsőjobb malmára hajthatja a vizet.
Csak néznek a románok, hogyan győzhetett szélsőjobboldali jelölt az elnökválasztás első fordulójábanUgyanakkor valami konkrétumot is fel kell mutatniuk, hogy mi is történt valójában a november 26-i elnökválasztás első fordulójában, kik a felelősei a kialakult helyzetnek és hogyan szándékoznak mindezt elhárítani. Az általános, nemcsak Romániára jellemző kiábrándultság, az EU-párti, demokratikus elköteleződés megroggyanása mellett az elnökválasztás érvénytelenítése minden oldalon újabb elégedetlenséget szült. Nemcsak a meglepetésgyőztes Călin Georgescu és a szélsőjobb pártok és híveik kifogásolják az Alkotmánybíróság beavatkozását a választási folyamatba és kiáltanak államcsínyt. A második fordulóba jutott nyugatos jelölt, Elena Lasconi is azonnal visszaélésnek, antidemokratikus lépésnek minősítette a választás megsemmisítését. A második fordulóba jutott demokratikus elköteleződésű elnökjelöltnek nincs valós esélye arra, hogy az új választáson a demokratikus pártok közös jelöltje legyen, de nem csak ő tiltakozott, a vita azóta is tart, annak ellenére, hogy demokratikus oldalon konszenzus van afelől, hogy azonnali beavatkozásra volt szükség. Amint az egyik román portál, a G4media vezércikkében fogalmazott,
az alkotmánybíróság a legutóbbi visszaélésével megmentette Romániát egy katasztrófától.
Ugyanakkor kétségtelen, hogy mintegy 2, 4 millió ember szavazatát írták felül biztonságpolitikai okokra hivatkozva, titkosszolgálati jelentések alapján. Ami pillanatnyilag valóban megmenti a NATO- és EU-tag Romániát, ugyanakkor veszélyest precedenst is teremthet, megnyithatja az utat az alkotmánybírósági segítséggel végrehajtható államcsínyek előtt.
Ügyészségi vizsgálat indul a szélsőjobboldali jelölt kampánya miatt, a román alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójátMindeddig a felelősöket nem nevezték meg és kevés részlet került nyilvánosságra, bár ezek valóban ijesztőek. Egyelőre annyit tudni, hogy múlt pénteken az AB a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén bemutatott titkosszolgálati jelentések titkosságának civil társadalmi nyomásra történt feloldása után azonnal törölte az elnökválasztást, a választási folyamatba történt külső állami szereplő általi beavatkozásra hivatkozva. E jelentések szerint Georgescut egyértelműen a TikTok hálózat meghekkelésével sikerült néhány hét alatt 0,47 százalékról 23 százalékos győztessé varázsolni. Jól megszervezett, régóta előkészített műveletről van szó. A hirtelen aktivált mintegy 25 ezer hamis profilt 2017-18- körül hozták létre és mostanig altatták. Az informatikai és távközlési hálózatot több mint 85 ezer támadás érte. Bár Georgescu 0 lejes kampányköltségvetést terjesztett be, nyilvánvalóan eurómilliók forogtak ebben a kampányban. A döntés másnapján meg is kezdődtek a házkutatások, elsőként egy nagyszebeni üzletembert tartóztattak le, aki egymillió euróból fizette a TikTok kampányt és a más csatornákon is működő „önkéntes segítők” hadát. A „kövesd a pénzt!” elve ezúttal is működött: alvilági figurák sora került a szolgálatok látókörébe, akik többek között azért támogatták Georgescut, mert győzelme esetére büntetőjogi mentességet ígért nekik.
A szervezett bűnözés és terrorelhárítási ügyészség nyomozása eddig döbbenetes eredményeket hozott.
Georgescu testőrei vezetőjének autójában fegyvereket találtak, erősítve azt a gyanút, hogy az erőszakos hatalomátvétel gondolata sem áll távol e tábortól. A szálak Afrikában szolgáló román idegenlégiós csoporthoz is elvezettek, akiknek nyilvánvaló – bár általuk tagadott – kapcsolata lehetett az ugyancsak Afrikában tevékenykedő orosz Wagner-zsoldosokkal.
Az orosz beavatkozás azonban nehezen bizonyítható, erre utal az is, hogy Bukarestben mindeddig nem rendelték be az orosz nagykövetet, Románia még hivatalosan nem tiltakozott Oroszország előtt. Márpedig az elbizonytalanodott szavazókat konkrétumok nélkül nehéz lesz meggyőzni, már csak azért is, mert a jelenlegi van is bizonyíték-nincs is bizonyíték helyzet inkább a mélyállam és hasonló összeesküvés-elméletek hívei számára szolgáltat muníciót.
Nem maradhat el a felelősségre vonás
A román társadalom megosztott a tekintetben, hogy az elnökválasztás megsemmisítése az Alkotmánybíróság visszaélésének tekinthető, netalán politikai nyomásra meghozott döntés volt, vagy törvényes, szükségszerű lépés. A Népszava Valentin Naumescu kolozsvári professzort, biztonságpolitikai szakértőt, az Európai Bizottság nemzetközi kapcsolatok és krízismenedzsment szakreferensét kérdezte.
Mi az Ön véleménye az Alkotmánybíróság döntéséről?
Az alkotmánybíróság döntése természetes és szükséges volt a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén bemutatott, titkosítás alól feloldott jelentések nyilvánosságra kerülése után. Ezek jelentették a bizonyítékot Oroszország hibrid támadására a román szuverenitás, demokrácia és társadalom ellen. Úgy tűnik, hogy az akció már régóta rendszerszintű, szervezett és sokrétű volt. A TikTok hálózat kommunikációs környezetének feltörésével (Romániában mintegy 9 millió felhasználója van a TikToknak), az oroszbarát jelölt külső finanszírozás révén történő túlexponálásával, a választási jogszabályok megsértésével (az oroszbarát jelölt nulla választási kampányköltséget vallott be!), a durva hazugságok és szélsőséges üzenetek ismételt terjesztésével valósítottak meg. Betolakodók és idegenlégiósok egész hálózatát szervezték meg, közülük néhányan még fegyveresek is, akik készen álltak-állnak arra, hogy megfélemlítsék vagy akár megtámadják a nyugatbarát politikusokat és újságírókat, stb. Mindez egyértelműen csalásnak minősül egy olyan választási folyamatban, amelynek átláthatónak és tisztességesnek kell lennie, a finanszírozás bejelentett forrásaival, a közvélemény tájékoztatási környezetének torzítása és manipulálása nélkül. Ezek fényében nyilvánvaló, hogy az AB az alkotmány rendelkezéseivel összhangban járt el, mivel erre hatásköre van. Igen, ez egy rendkívüli intézkedés a román demokrácia szempontjából rendkívül súlyos körülmények között. De ezt a döntést meg kellett hozni.
Románia a NATO keleti szárnyának egyik alappillére, így egy orosz beszivárgás itt végzetes lehet nemcsak Románia számára. Mit gondol, hogyan történhetett meg egy ilyen súlyos esemény ennyire fontos helyen? Mit csináltak eközben a román illetve a NATO-tagállamok szolgálatai? Hogy nem vette észre senki, hogy Oroszország készíti a terepet a káosz általi destabilizálásra?
Egyelőre csak csodálkozunk, hogy a titkosszolgálatok és a hatóságok miért nem reagáltak gyorsabban. Vannak viszont intézményvezetők, akiknek felelősséget kell vállalniuk a jelenlegi helyzetért. Merthogy nagyon súlyos a romániai társadalom és demokrácia biztonságáért felelős személyek hosszan tartó tétlensége. Oroszország befolyása egyértelmű és nyilvánvaló volt. Magyarázatokat, és konkrét következményeket, intézkedéseket várunk azokkal szemben, akiknek kötelességük lett volna megvédeni minket Oroszország hibrid támadásától. Mindenekelőtt határozott és hatékony intézményi intézkedéseket várunk az ilyen választási vagy egyéb támadások és csalások, manipulációk megelőzésére a jövőben.
Véleménye szerint az elnökválasztás megsemmisítése és nulláról való megismétlése - politikai és nemzetbiztonsági szempontból- megoldja a problémát vagy csupán elodázza azt?
Maga az alkotmánybírósági határozat nem oldja meg a meglévő problémát, a biztonság sérülését az orosz hibrid támadással szemben, hanem csak a meglévő probléma katasztrófáját és súlyos következményeit hárította el, amelyek felmerülhettek volna, ha a választási folyamat folytatódik. Másrészt úgy vélem, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács mindezen leleplezései után a szóban forgó oroszbarát jelölt nem indulhat jövőre a román elnökségért, az elnökválasztást egy nyugatbarát demokratikus jelölt fogja megnyerni, de ehhez nagy politikai felelősségvállalásra lesz szükség a nyugatbarát demokratikus pártok részéről. Az egyik ötlet, ami már javaslatként felmerült és én is támogatom, az az, hogy Bukarest jelenlegi főpolgármestere, a független Nicușor Dan legyen a Mentsétek meg Romániát, a Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ közös államfőjelöltje az Európai Románia Koalícióban tömörült civil társadalom támogatásával.
