- Ügyészségi vizsgálat indul a szélsőjobboldali jelölt kampánya miatt, a román alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulóját

Pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én tartott első fordulóját az alkotmánybíróság (CCR) Romániában – írja a Maszol.

Az alkotmánybíróság csütörtökön késő este jelentette be, hogy a választások megsemmisítésére irányuló első négy kérelmet csak a második forduló után elemzik. Ám a Digi24 forrásai szerint a civil társadalomtól, az akadémiai szférából, de politikusoktól is rengeteg kérelem érkezett a bíróság asztalára, ezek után a bírák úgy döntöttek, hogy előzetes elemzést végeznek.

A kilencfős testület péntek délutáni közleményében az áll, az alkotmány 146. cikkelyének f) pontja alapján megsemmisíti a román elnökválasztással kapcsolatos teljes választási folyamatot. Az új választási időpontot a bukaresti kormány jelöli ki, amely a december 1-i parlamenti választás nyomán december 21-én, vagyis a hivatalban lévő elnök, Klaus Iohannis mandátumának a lejárta körül alakulhat meg. Ezután még három hónap, 2025 márciusában tarthatják ismételhetik meg az elnökválasztást.

A alkotmánybírósági döntéstől nincs mindenki elragadtatva, az elnökválasztás első fordulójának a győztese, a szélsőjobboldali, oroszpárti Călin Georgescu néhány óra hatásszünet után szólalt meg a többi között azt állítva, hogy

• a demokráciát ma eltaposták Romániában,

• az orosz beavatkozásról szóló állításokkal ellentétben nem áll mögötte semmilyen ország vagy hatalom,

• őt legyőzni nem lehet,

• az alkotmánybíróság döntését pedig a legfelsőbb bíróságon (ICCJ) akarja megtámadni.

Korábban a vele együtt a december 8-i második fordulóba jutó Elena Lasconi, a liberális USR jelöltje már pontosan úgy fogalmazott, hogy a román állam ma eltaposta a demokráciát, 35 év fejlődése ment kárba. 

A szélsőséges pártok vezetői közül úgy Diana Șoșoacă, az SOS Románia elnöke, mint George Simion, az AUR vezére is puccsnak nevezték a történteket. Előbbi szerint viszont az elnökválasztás már azzal érvénytelenné váltak, hogy őt kizárták a jelöltek közül. Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök, az első fordulóban harmadik helyre szorult államfőjelölt helyeselte az alkotmánybírák döntését. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor jelezte, tudomásul veszi, ami történt, de még meg kell várni, hogy mire alapozták. Szerinte ahhoz, hogy az állampolgárok bizalmát vissza lehessen nyerni, az elnöki hivatal, az ügyészség, a kormányzati intézmények, a hírszerzés elő kell álljanak az információkkal. – Sokkal nagyobb átláthatóságra van szükség abban, hogy mi vezetett ide, a felelősséget is meg kell állapítani, következményei kell legyenek a történteknek – fejtegette feltételezhető mulasztásokra és törvénytelenségekre utalva. Azt ellenzi – fűzte hozzá –, hogy Klaus Iohannis mandátumát az alkotmány 83. cikkelyének 3. paragrafusa meghosszabbítsák. Ez a rendkívüli helyzetekről szól. 

Klaus Iohannis marad, amíg csak kell

Kérdés, hogy ez a tiltakozás mire lesz elég, Klaus Iohannis ugyanis a péntek este televíziós beszédben lépett a nyilvánosság elé, amelyben jelezte, hivatalban marad addig, amíg Románia új elnöke le nem teszi az államfői esküjét. Nyilvánvalóan a függetlenként induló szélsőjobboldali jelöltre, Călin Georgescu célozva azt mondta, hogy az egyik elnökjelöltnek külföldről finanszírozták a kampányát. 

Az alkotmánybírósági döntés előzménye az volt, hogy Klaus Iohannis csütörtökön feloldotta a titkosítás alól a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban (CSAT) bemutatott titkosszolgálati dokumentumokat. Ezek alapján az ország összehangolt műveletek célpontja lehetett az elnökválasztás november 24-i, első fordulója előtt, amelyet a szélsőjobboldali, oroszbarát Călin Georgescu nyert meg. A dokumentumok rámutattak, hogy a politikust orosz támogatással, több módszerrel, így például 25 ezer összehangolt TikTok-fiókkal, célzott algoritmusokkal és fizetett promócióval népszerűsítették. Mindez magyarázatul szolgálhat arra, miként nőhetett a népszerűsége a szavazás előtt nem sokkal mért egy százalékról 22 százalékra.

A titkosított dokumentumok nyilvánosságra kerülését követően több szervezet és közéleti szereplő, köztük a Nemzeti Politikatudományi és Közigazgatási Iskola (SNSPA), a Totalitarizmus Tanulmányozásának Nemzeti Intézete, a Calea Europeană című kiadvány, Cristian Terheș független jelölt hivatalos panaszt nyújtott be a választás tisztaságával kapcsolatban. Az alkotmánybíróság végül ezek alapján döntött úgy, hogy az első forduló eredménye nem tartható fenn.

A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) pénteken bejelentette, büntetőeljárást indítanak a Georgescu-kampányával kapcsolatban nyilvánosságra került dokumentumok alapján. Oroszország tagadta, hogy beavatkozott volna a romániai választások kampányába. „A romániai elnökválasztási kampányt... az oroszellenes hisztéria példátlan kitörése kíséri” - mondta a vádakról Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő. Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok volt bukaresti nagykövete a B1 TV műsorában azt mondta: a bírák „megmentették Romániát az oroszoktól”.

Kétséges esélyek

Az Atlas Intel közvélemény-kutató pénteken közzétett utolsó nagy felmérése szerint Elena Lasconi 48,6 százalékkal átvette a vezetést a 46,4 százalékon mért Călin Georgescu előtt, egy nappal azután, hogy az előző felmérésében még utóbbi vezetett 4 százalékponttal. elena Lasconi tiltakozása az alkotmánybírósági döntés ellen érthető, hiszen az elnökválasztás első fordulójának az érvénytelenítésével elszálltak az esélyei, hogy Románia elnöke legyen azoknak a nagy hagyományos pártoknak a támogatásával, amelyek nyilvánvalóan összefognak, nehogy a Cotroceni-palotába egy szélsőjobboldali jelölt költözhessen.

Románia Franciaországhoz hasonlóan félelnöki demokrácia, politikai kérdésekben az elnök szava a mérvadó.

Az alkotmánybírósági döntés időzítése nem sikerült túl jól, külföldön ugyanis már zajlott a szavazás, péntek délután 14 óráig már 33 825-en voksoltak is, a szavazást pedig csak órák múltán állította le a BEC, a román nemzeti választási bizottság.

Mint arról lapunk is beszámolt, a vasárnap tartott első fordulóban hatalmas megdöbbenésre a szélsőjobboldali, oroszpárti nézeteiről ismert jelölt, a függetlenként induló Călin Georgescu 2 120 401 vokssal, a szavazatok 22,94 százalékával nyert. A december 8-i második fordulóba ő és a második helyre befutó Elena Lasconi jutott, aki a liberális USR jelöltjeként 1 772 500 voksot (19,18%) kapott, maga mögé utasítva a Marcel Ciolacu miniszterelnököt (1 769 760 voks, 19,15%), az exit pollok éllovasát, aki le is mondott a kormányzó szociáldemokraták (PSD) éléről. A negyedik George Simion (1 281 325 voks, 13,86%), a szélsőjobboldali AUR vezetője lett, az ötödik helyet Nicolae Ciucă, a nemzeti liberális PNL elnöke szerezte meg (811 952 voks, 8,79%), hatodikként Mircea Geoană volt NATO-főtitkárhelyettes végzett, (583 898 voks, 6,32%), a hetedik helyre pedig az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor futott be (416 353 voks, 4,5%).

Több elemző is azt gyanította, hogy Călin Georgescu győzelmében benne volt az oroszok vagy a titkosszolgálatok keze – ami a titkosszolgálatokat illeti, a kevésbé hízelgő lehetőség, hogy egyszerűen átaludták az egészet –, a felmérésekben ugyanis sokáig nem látszott, hogy a EU- és NATO-tag Romániában egy markánsan ultranacionalista, oroszpárti politikus szinte a semmiből megszerezheti az ország legnagyobb politikai hatalmát jelentő tisztséget. Călin Georgescu október közepén az Inscop közvélemény-kutatónál még alig mérhető, 0,4 százalékos népszerűséget tudhatott magáénak, novemberben is csak 5,4 százalékon állt.