- Elrendelte az elnökválasztás első fordulójában leadott szavazatok újraszámolását a román alkotmánybíróság

A román alkotmánybíróság csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztotta az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését, és elrendelte a november 24-én leadott csaknem 9,5 millió szavazat újraszámolását.

A taláros testülettől a 9. és a 12. helyen végzett elnökjelölt – Cristian-Vasile Terheș és Sebastian Constantin Popescu – kérte a választási eredmények érvénytelenítését. Óvásukban mindketten illegális kampányfinanszírozással vádolták az első helyen végzett, kampányát közösségi oldalakon folytató Calin Georgescu független jelöltet.

Terhes a második fordulóba szintén bejutott – a harmadik helyezett Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfőt mindössze 2740 szavazattal megelőző – Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjének eredményét is megóvta kampánycsendsértésre hivatkozva.

Az alkotmánybíróság pénteken is ülésezik.

Mint arról lapunk is beszámolt, a vasárnap tartott első fordulóban hatalmas megdöbbenésre a szélsőjobboldali, oroszpárti nézeteiről ismert jelölt, a függetlenként induló Călin Georgescu 2 120 401 vokssal, a szavazatok 22,94 százalékával nyert. A december 8-i második fordulóba ő és a második helyre befutó Elena Lasconi jutott, aki a liberális USR jelöltjeként 1 772 500 voksot (19,18%) kapott, maga mögé utasítva a Marcel Ciolacu miniszterelnököt (1 769 760 voks, 19,15%), az exit pollok éllovasát, aki le is mondott a kormányzó szociáldemokraták (PSD) éléről. A negyedik George Simion (1 281 325 voks, 13,86%), a szélsőjobboldali AUR vezetője lett, az ötödik helyet Nicolae Ciucă, a nemzeti liberális PNL elnöke szerezte meg (811 952 voks, 8,79%), hatodikként Mircea Geoană volt NATO-főtitkárhelyettes végzett, (583 898 voks, 6,32%), a hetedik helyre pedig az RMDSZ jelöltje Kelemen Hunor futott be (416 353 voks, 4,5%).

Több elemző is azt gyanítja, hogy Călin Georgescu győzelmében benne volt az oroszok vagy a titkosszolgálatok keze – ami a titkosszolgálatokat illeti, a kevésbé hízelgő lehetőség, hogy egyszerűen átaludták az egészet –, a felmérésekben ugyanis sokáig nem látszott, hogy a EU- és NATO-tag Romániában egy markánsan ultranacionalista, oroszpárti politikus szinte a semmiből megszerezheti az ország legnagyobb politikai hatalmát jelentő tisztséget. Călin Georgescu október közepén az Inscop közvélemény-kutatónál még alig mérhető, 0,4 százalékos népszerűséget tudhatott magáénak, novemberben is csak 5,4 százalékon állt.