Bizonyítottan is szélsőjobboldaliként tartja nyilván a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártot Németországban a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) – derül ki a Tagesschau cikkéből.
Korábban egy szinttel alacsonyabban, úgynevezett „gyaníthatóan szélsőjobboldaliként” vizsgálták meg a szervezetet, mostanra azonban a hatóságok számára egyértelművé vált:
az AfD egésze szélsőjobboldali, és a szabad demokratikus alaprend ellen irányul.
A döntés alapjául szolgáló több mint ezer oldalas jelentés részletesen bemutatja, miként sérti meg az AfD az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus alapelvek normáit. Nem mellesleg ez az az AfD, amelynek a 2025. február 23-i előrehozott parlamenti választáson második lett a CDU/CSU mögött, jelenleg a legnagyobb ellenzéki erőként 152 képviselője ül a 630 fős német szövetségi törvényhozásban.
Durva üzenete van az AfD-elnök látogatásának, Orbán Viktor mélyen belenyúlt a német belpolitikába alig két héttel a parlamenti választás előttOrbán Viktor: Mi abban reménykedünk, hogy olyan kormány lesz Németországban, amelyik leveszi a mellkasunkról a brüsszeli bakancsotAz új besorolás lehetősége már korábban is felmerült, ám a hivatal pont a megméretésre hivatkozva halasztotta a döntést, hogy elkerülje a politikai befolyásolás vádját. Az AfD várhatóan most is bírósághoz fordul a határozat ellen, és a nyilvánosság előtt továbbra is politikai indíttatásúnak fogja minősíteni az eljárást. A párt egyes tartományi szervezeteit – például Szászországban, Szász-Anhaltban és Türingiában – már korábban hivatalosan is szélsőjobboldalinak nyilvánították. Most ez a minősítés a párt országos szervezetére is kiterjed.
A BfV döntése ismét előtérbe helyezheti az AfD betiltásáról szóló vitát, a besorolás önmagában nem jelenti a párt betiltását, amelyet a Bundestagnak, a Bundesratnak vagy a berlini szövetségi kormánynak kell kérvényeznie az alkotmánybíróságnál. A bíróság feladata dönteni az ügyben. Egy korábbi próbálkozás, amelyet Marco Wanderwitz, a CDU képviselője kezdeményezett, idén januárban meghiúsult, nem kapta meg a szükséges támogatást.
Megvan a koalíciós megállapodás Németországban, azzal kezdődik, hogy erőre kaptak az autoriter rezsimek, a szabadság külső ellenségek támadása alatt állAz Alkotmányvédelmi Hivatal három szakaszban értékeli a megfigyelt szervezeteket: elővizsgálat, majd gyanús eset, végül pedig bizonyítottan szélsőséges besorolás. Az AfD-t 2019-ben először az elővizsgálati kategóriába sorolták, amely kizárólag a nyilvános megnyilvánulások elemzésére adott lehetőséget. A párt már ekkor elutasította a hivatal vizsgálatát, különösen azt sérelmezve, hogy erről nyilvánosan is tájékoztatták a közvéleményt. 2021-ben a gyanús esetként való besorolás jogi vitát indított el, amelynek során előbb a kölni, majd 2024-ben a münsteri bíróság is helybenhagyta a BfV álláspontját.
Ez a minősítés lehetővé tette a hírszerzési eszközök alkalmazását: például informátorok beépítését, pénzügyi átvilágításokat, vagy – külön engedéllyel – a kommunikáció megfigyelését. Az új besorolással ezek a lehetőségek továbbra is fennmaradnak. Jelenleg a szövetségi közigazgatási bíróság előtt még folyamatban van az eljárás a „gyanús esetként” való besorolás jogszerűségéről, de az már csupán az eljárási szabályok betartására vonatkozik, nem a tartalmi megállapításokra. A münsteri bíróság korábban felszólította a hivatalt, hogy mielőbb hozza meg végleges döntését a szélsőséges jelleg megállapításáról.
Nem fog együttműködni a szélsőjobboldallal a kereszténydemokraták kancellárjelöltje A németek egy része egyre jobban tart attól, hogy történelmük legborzalmasabb időszakát élhetik majd át újraA Fidesz EP-frakciójához csatlakozhat a szélsőjobboldali AfD a német parlamenti választás után