Ukrajna;Egyesült Államok;orosz megszállás;

Orosz külügyminisztérium: Nem lehetséges Ukrajna eredeti határainak a visszaállítása

A Kreml orosz polgári célpontok elleni halálos támadással vádolta meg a kijevi vezetést az amerikai-ukrán ásványkincsszerződés aláírása után.

„Teljességgel nyilvánvaló, hogy a kijevi rezsim és nyugati támogatóinak 1991-es határok visszaállítására vonatkozó, úgynevezett követelése mögött egyetlen cél áll: a minden orosz elpusztítására irányuló kannibalisztikus ösztön. Oroszország soha nem fogja megengedni egy ilyen forgatókönyv megvalósítását” – közölte csütörtöki tájékoztatásában a moszkvai külügyminisztérium.

Szergej Lavrov tárcájának a közleménye szerint az ukrán erők május elsején civileket vettek célba Herszon megyében, Aljoshki város zsúfolt piacán. A támadásban – az orosz fél közlése alapján – hét ember életét vesztette, húszan pedig megsebesültek.

A minisztérium közleménye szerint „a gaztett” ismét feltárta a kijevi rezsim terrorista mivoltát, és azt, hogy az ukrán vezetés kizárólag az eszkalációban érdekelt, minden békés rendezési kísérletet szabotál. A nyilatkozatban véres háborús bűncselekménynek nevezik a történteket, amelyet az úgynevezett „ukronácik” hajtottak végre az orosz civilek ellen. A minisztérium szerint 

újra megmutatkozott a „neobanderista klikk ” teljes szavahihetetlensége.

A moszkvai külügyminisztérium szerint felelősség terheli azokat a nyugati országokat is, amelyek fegyverrel és pénzzel támogatják Ukrajnát, és minden elkövetőt és bűnrészest felkutatnak, akiket a törvény szerint „elkerülhetetlen büntetés” fog sújtani.

Az 1991-es határok nyilvánvaló célzás az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félszigetre és arra a négy ukrán megyére, amelyet az oroszok hadsereg megszállva tart. 

Az oroszok azután vádolták meg Ukrajnát polgári célpontok elleni támadással, hogy a kijevi vezetés aláírta az ásványkincsszerződést, amelynek fejében továbbra is kaphat katonai támogatást az Egyesült Államoktól. 

Eközben új szakaszba léptek az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalások, amelyek célja a háború lezárása. Ferenc pápa április 26-i temetése előtt Donald Trump és Volodimir Zelenszkij 15 perces négyszemközti megbeszélést tartott a Vatikánban. Az ukrán elnök hangsúlyozta a feltétel nélküli tűzszünet szükségességét, és jelezte: kész engedményekre, amennyiben országa szilárd biztonsági garanciákat kap. Donald Trump ezt követően nyilvánosan bírálta Vlagyimir Putyint a civil célpontok elleni támadások miatt, és felszólított egy békemegállapodás mielőbbi megkötésére.

Az új Trump-adminisztráció egy olyan béketervet dolgozott ki, amely lehetővé tenné Oroszország számára az általa jelenleg megszállva tartott területek – köztük a Krím – megtartását. A javaslat azonban nem tartalmaz szilárd biztonsági garanciákat Ukrajna számára, és erőteljes ellenállást váltott ki Kijevben, valamint több európai szövetséges körében.

Különösen forró a hangulat, mivel az ellenzék vezéregyéniségét bebörtönözte a rezsim.