Meg kell védenünk mindent, amit eddig elértünk – írja Orbán Viktor a Facebookon, igaz látszólag nem a lopott vagyonért aggódik, hanem csak a szokásos hergelés megy az ukrán nép ellen. Pedig abban igaza van a miniszterelnöknek, hogy lenne mit megvédeni abból a kevés eredményből, amit még fel tudnak mutatni. Most nem az antidemokratikus intézményrendszert, a korrupciót értem ez alatt, hanem azt a törékeny gazdasági védőhálót, ami még megmaradt a 2010-es évek második felében felhalmozott tartalékokból.
A magyar gazdaság válságban van. Évek óta. Ennek számtalan oka van; legyen az az uniós pénzek elmaradása, a korrupció, a külső és belső motorok hiánya, a hibás gazdaságpolitikai célokra elszórt ezermilliárdok. Gyakorlatilag 2019 óta nem tudott egészségesen fejlődni, előbb a covid fojtotta le, igaz 2021-22-ben volt egy órási felpattanás, amire a kormány több ezer milliárd forintnyi helikopterpénzt szórt el, majd az ukrajnai háború következményei verték agyon a gazdaságot. Ám az utóbbi két évben nem volt növekedés. A kormány mindig beírja a soron következő költségvetésbe, hogy majd jövőre 4 százalékra pörög a gazdaság, de eddig ez egyszer sem jött össze.
A magyar gazdaság válságban van. Évek óta. Ennek számtalan oka van; legyen az az uniós pénzek elmaradása, a korrupció, a külső és belső motorok hiánya, a hibás gazdaságpolitikai célokra elszórt ezermilliárdok. Gyakorlatilag 2019 óta nem tudott egészségesen fejlődni, előbb a covid fojtotta le, igaz 2021-22-ben volt egy órási felpattanás, amire a kormány több ezer milliárd forintnyi helikopterpénzt szórt el, majd az ukrajnai háború következményei verték agyon a gazdaságot. Ám az utóbbi két évben nem volt növekedés. A kormány mindig beírja a soron következő költségvetésbe, hogy majd jövőre 4 százalékra pörög a gazdaság, de eddig ez egyszer sem jött össze.
A KSH a héten publikálja az első negyedéves GDP adatot, nagy meglepetés lenne, ha éves alapon egy százalékos „növekedést” látnánk, de akár ennél kisebb szám is kijöhet. Sem a kormány, sem a független elemzők nem várták 2025 első felére érdemi gazdasági növekedést. Ha jött volna valami azt a második félévre várták, de ezt meg Donald Trump elintézte. Így ma már az elemzők 1,5-2 százalékos sávba húzzák le az idei növekedési várakozásikat, de az okokat nem csak a külső problémákkal, hanem beruházások elmaradásával, az ipari termelés további várható esésével is magyarázzák. Jelenleg rendkívül bizonytalan a környezet, nem látni még fél évre előre sem. A kivárás lenne az egyetlen üdvözítő megoldás.
Ebben a környezetben terjeszti be a jövő évi költségvetését a kormány napokon belül. A kormány szokás szerint (hiper)optimista: a cél a 4,1 százalékos növekedés 2026-ben az inflációt 3,6 százalékra várják. Mivel – a mai tudásunk szerint – irreális a növekedéssel számolnak, ez alapján mondhatjuk, hogy várhatóan a bevételek sem jönnek, majd a tervezet ütemben, így a hiány is magasabb lesz. A kormány mindent egy lapra tesz fel, a választási osztogatásra: vagy bejön és nyernek – de akkor lesznek igazán bajban, majd 2026 nyarán, amikor kiigazítani kell. Ha nem jön be – ez legyen másnak a baja. Nagy Márton, mint egy középkori csodadoktor, mindent megpróbál: osztogat, bevakozik vécépapír árába is, már csak az érvágás és a beöntés hiányzik repertoárjából. Persze még jöhet ez is, hátha feléled a teszthalott állapotából a gazdaság.
Pedig lenne pozitív példa is: 2009-ben egy év és egy hónap alatt konszolidálta a magyar gazdaságot a Bajnai-kormány. Tudták, hogy bukni fognak, nem törődtek a politikai következményekkel, csak az ország, a nemzet érdekét nézték. Fájóan hiányzik ez a mentalitás a mai közéletből.