Kanadában minden 18. életévét betöltött állampolgár szavazhat, csupán ketten nem jogosultak: a választási bizottság elnöke, és a brit birodalom, vagyis a III. Károly királyt képviselő főkormányzó. A voksolók a miniszterelnök személyét nem, csak helyi képviselőjüket választják meg, a győztes pedig bekerül a Parlament Képviselőházába. A legtöbb székkel rendelkező párt alakíthat kormányt és jelölheti ki a miniszterelnököt. Az új parlament 343 főből áll majd, ez öttel több a mostani létszámnál, az emelés oka: az ország lakosságának növekedése. A két fő párt mellett több kisebb párt is indul, köztük a baloldali Új Demokrata Párt (NDP) Jagmeet Singh vezetésével, a Zöld Párt és a kizárólagosan Québecben működő Québeci Blokk.
Miniszterelnöknek a Justin Trudeau januári lemondása óta kormányzó liberális Mark Carney volt jegybanki elnök vagy a konzervatív Pierre Poilievre esélyes. Trudeau lemondásakor a populista Poilievre látszott befutónak, mivel a liberális kormány nem tudta kezelni a gyengélkedő gazdaságot, a lakhatási és megélhetési válságot. Poilievre ezt kihasználva „a józan ész politikáját” és Trudeau „autoriter szocializmusának” ellentétét ígérte. Kritikusai úgy festik le mint Donald Trump "gyengébb kiadását", ami először sok konzervatívnak imponáló volt, de az amerikai elnök vámháborújával már kevéssé tűnik csillogó jövőnek. Poilievre ezt fel is ismerte, és igyekszik átpozicionálni magát: most már levetné a trumpos jelzőt magáról, és azt bizonygatja, hogy ő egy „kemény fickó”, aki képes fellépni az amerikai kormánnyal szemben. Rendszeresen szóba hozza hányattatott gyerekkorát: Albertában született egy 16 éves lányanya gyermekeként, akit két tanár fogadott örökbe és nevelt fel. Feleségével, Anaida Poilievre-rel, aki szintén köztisztviselő és menekültként érkezett Venezuelából, két gyereket nevelnek. Poilievre 2004-ben, 25 évesen szerzett helyet az ottawai konzervatívok soraiban, amit azóta is megtartott, miniszteri pozíciót is töltött már be.
Brutális hatást gyakorolt Trump a kanadai belpolitikára, az eddig süllyedőben lévő Trudeau-párt újra vezeti a népszerűségi listákatAz ír felmenőkkel rendelkező, 60 éves Carney ezzel szemben új a politikában. A pénzügyi világból jött, korábban, többek között a Kanadai Nemzeti Bank élén volt, a koronavírus-járvány alatt lett Trudeau egyik tanácsadója.
A választás elsősorban azon múlik, kinek hiszik el a kanadaiak, hogy szembe tud szállni Trump kemény vámtarifáival és azzal a vágyával, hogy 51. államként az Egyesült Államokhoz csatolja Kanadát. Utóbbi miatt mindkét jelölt ígérte, hogy több pénzt fektet majd a védelembe. A másik kulcskérdés a magas infláció, ami főleg az élelmiszereket és a lakhatást érinti. Az előző választásokat szinte domináló klímaváltozás kezelésének kérdése jelenleg háttérbe szorult, csakúgy mint az őslakosokat érintő kérdések megoldása.
Carney nem zárta ki, hogy további tárgyalásokat folytat majd Trumppal, de egyelőre inkább más, megbízhatóbb szövetségeseket keres. Első miniszterelnöki útja is a szokásos USA helyett Európába vezetett, ahol francia és brit tisztviselőkkel tárgyalt biztonsági, katonai és gazdasági együttműködésről. Carney 2012-2020 között az Egyesült Királyság központi bankjának kormányzója is volt, átsegítve az országot a Brexiten. Kampányában ezt hozza példának, hogy hasonló történhet Kanadában is a vámok miatt, és biztosította az állampolgárokat, hogy kezelni tudjamajd a helyzetet.
A közvélemény-kutatások szerint az Egyesült Államokkal való feszültség miatt fordult a kocka: a konkrét megoldásokat kínáló Carney a választások előtt vezet, sőt, többségi kormányt is alakíthat.
