Közleményben hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) arra, hogy az érintett élelmiszerkiskereskedő vállalatai partnerek a kormány inflációfékező gazdaságpolitikájának megvalósításában, de a további veszteségek elkerülése érdekében számítanak az árrésmaximumot szabályozó rendelkezés május végi kivezetésére. A szövetség leszögezte, bármilyen, az érintett termékkör kiterjesztését célzó jogalkotói szándék esetén az OKSZ élni kíván az előzetes szakmai egyeztetés lehetőségével.
„Az árrésstopban érintett élelmiszerek átlagos kosárértéke egyértelműen csökkent a rendelkezés hatálybalépését megelőző időszakhoz képest. Ezzel párhuzamosan az online árfigyelőben megtalálható termékek kosárértékének csökkenése pedig azt mutatja, hogy nem következett be az árrésstop miatt elszenvedett veszteségek tovább hárítása” – áll a közleményben, mely azt is kiemelte, hogy az alapélelmiszereken belül például a tojás ára közel 30 százalékkal, a búzafinomliszté 20 százalék feletti mértékben, a tejé 15 százalékkal csökkent.
A kereskedelmi szövetség hangsúlyozta:
mivel az árrésstop bevezetésének indoka a magas infláció volt, ami most már csökkenő pályára állt, bíznak abban, hogy a kivezetésre minél előbb sor kerül, mivel annak hátrányos hatásai az idő múlásával halmozódnak a kiskereskedők és a beszállítók üzletvitelében.
„A magyar fogyasztók érdeke is az, hogy magas színvonalon, jó áron szolgálják ki őket a kiskereskedők” – üzente az OKSZ.
Kétszer olyan gyorsan drágulnak a magyar élelmiszerek, mint az EU átlaga, az árrésstop csak elfedi a bajokatA Publicus Intézet Népszava számára készített reprezentatív áprilisi felméréséből egyébként az derült ki, hogy a lakosság 82 százaléka drágulásra számít az árrésstop kivezetése után. Ezen belül túlnyomó többség, a válaszadók 56 százaléka jelentős, 26 százalékuk kisebb mértékű áremelkedést vár. Mindössze a megkérdezettek 9 százaléka szerint maradnak az árak változatlanok, míg egy százalék számít csökkenésre.
A lakosság inflációs várakozásai tavaly év közepe óta folyamatosan emelkednek, a felmérés számai a trend folytatását mutatják. Pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi inflációs jelentése szerint a várakozások horgonyzása fontos feltétele (lenne) az árstabilitás elérésének és fenntartásának. A probléma komolyságát jelzi, hogy utóbbi jelentés már nem is közli a lakossági várakozásokat. Az azt megelőző decemberi anyagban pedig régiós összehasonlításban a magyarok inflációs várakozásai vezettek: 10 százalékos inflációra számítottak, amikor novemberben 3,7, decemberben pedig 4,6 százalékos volt mért drágulás. Ugyanekkor a csehek 4, a lengyelek 2 százalékos árindexet vártak.
Sokan nem érezték az árrésstop hatását, ötből négy magyar pedig drágulásra számít a kivezetése után