A villámárvizek napja volt a csütörtöki – derült ki az Időkép honlapjának összeállításából. A Dunántúlon és a középső tájakon is lassan mozgó zivatarok alakultak ki a hét negyedik napján, melyekből nem egy helyen felhőszakadás zúdult a településekre. Pusztaszemesen az özönvízszerű esőzés után villámárvíz alakult ki, az utakon, valamint a házak udvarán is saras víz hömpölyögött.
Somogyban és a Vértes környékén is 30 milliméter feletti csapadék zúdult egy-egy területre, aminek meglett az eredménye: helyenként hömpölygő, saras villámárvíz borította be a kerteket, utakat. A 67-es út mellett hevesebb, saras vízfolyamok is kialakultak. A vízelvezető árkok sokfelé megteltek.
Szekszárdra és Bodajkra is jeges villámárvíz zúdult, a környékbeli patakok vad folyammá változtak. Zivatarok okoztak többfelé felhőszakadást a Baja-Kecskemét-Budapest-Veszprém-Nagykanizsa által határolt területen. Nem egy helyen apró jégszemek kísérték az özönvizet. Hasonló helyzet alakult ki Drávacsepelyen és a somogy vármegyei Nagyberényben is.
Az előrejelzések szerint villámárvizek még pénteken is kialakulhatnak, főként a középső és északi-északkeleti megyékben
A meteorológiai portál rövid tájékoztatást is adott a korábban nem, az elmúlt években egyre gyakoribbá váló jelenségről, a villámárvízről. – Az első és legfontosabb, hogy nagyon lokálisan, speciális esetben tudnak kialakulni: ha hirtelen, nagyon rövid idő alatt zúdul le egy nagyobb mennyiségű, kiadós csapadék. Tehát térben és időben is meglehetősen behatárolt eseményről beszélünk, legtöbbször hegyvidékeknél, dimbes-dombos területeken kialakuló jelenségről van szó – írta Nagy-Kurunczi Rita vezető meteorológus.
A villámárvízről azt is tudni kell még, legtöbb esetben konvektív (a hő és a levegő nedvességének függőleges irányú áramlása) napokhoz kapcsolódik e jelenség, amikor akár fél-1-2 óra alatt akár 10-20 mm eső is lezúdul az adott térségre, amelyet a felszín nem tud ilyen gyorsan elnyelni, elvezetni.
Az sem mindegy, hogy milyen egy adott helyen a talaj típusa, illetve, hogy az adott időpont előtt szárazabb vagy nedvesebb időszak volt-e megfigyelhető. Kiemelten veszélyeztettek tehát a hegy- és dombvidéki területek, főként ahol kis patakok vannak és a szűk mederből egyszerűen kilép a sok-sok lehullott eső.
