Ezúttal egy pilisvörösvári politikai fórumon lebegtette meg az Európai Unióból való kilépés lehetőségét Orbán Viktor. A miniszterelnök – Szijjártó Péter külügyminiszter és Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgató társaságában – arról beszélt, hogy akkor kell elhagyni az EU-t, amikor a tagságból több hátrány származik, mint előny. Bár szerinte még nem tartunk itt, érdemes lehet előre gondolkodni azon, hol van az a pont, amikor kezdeményezni kell a kilépést.
A kormányfő azt állította, hogy Donald Trump amerikai elnök megkérdezte tőle, mikor lépteti ki Magyarországot az Európai Unióból. Orbán válasza az volt, ehhez „kéne egy jó ajánlat”, hiszen a magyar termékek 85 százalékét az uniós piacon értékesítik. Konklúzióként közölte, ha nem tudunk elválni, akkor meg kell javítani a házasságot.
Orbán Viktor elmondta, mi kell ahhoz, hogy kilépjünk az EU-bólAz elhangzottakra reagálva Závecz Tibor, a Závecz Research társadalomkutató intézet ügyvezető igazgatója elmondta lapunknak: tavaly ősszel két kutatást is végeztek, amelynek során vizsgálták, hogyan viszonyulnak a magyarok az EU-hoz. Mindkét felmérés eredménye azt mutatta, hogy az emberek több mint kétharmada támogatja Magyarország uniós tagságát.
Nem pusztán valamifajta elvi megközelítésről van szó, a több mint kétharmados többség egy népszavazáson, tehát „éles helyzetben” is kiállna az EU-hoz való tartozás mellett
– hangsúlyozta Závecz Tibor. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyar társadalomban a NATO-tagság támogatottsága is rendkívül nagy.
Ha külön a Fidesz táborát nézzük, akkor viszont azt látni, hogy a kormánypárti szavazók körében lényegesen kisebb az EU iránt elkötelezettek, és nagyobb a kilépés támogatóinak aránya. Závecz Tibor ezzel összefüggésben megemlítette, hogy az ukrajnai háború ügyében a fideszesek relatív többsége ma már az oroszpárti álláspontot képviseli. Amikor Orbán Viktor felveti az EU-ból való kilépés lehetőségét, akkor feltételezheti: ha Oroszország ügyében sikerült áthangolnia a saját táborának véleményét, akkor ugyanez megtörténhet az Európai Unió esetében is. Tesztelési fázisban vagyunk, a kormányfő Pilisvörösváron is bizonyára azt igyekezett felmérni, hol tart ez a folyamat.
Závecz Tibor szerint Orbán Viktor sem hiszi, hogy számára – vagy az ország számára – jó lenne, ha kilépnénk az EU-ból. A fideszes oligarchák is ezer szállal kötődnek az szervezethez.
A miniszterelnök célja inkább az lehet, hogy megpróbálja „rátolni” a fideszes propagandában patás ördögként megjelenített „Brüsszelre” a politikai ellenfelet, Magyar Pétert és a Tisza Pártot. A saját tábor kohézióját Orbán úgy akarja megteremteni, hogy magát máshova, az EU-fősodortól távolabb pozicionálja.
A Fidesz számára ennek a stratégiának az a hátulütője, hogy így nem lesz képes növelni a szavazótáborát. Pontosabban – tette hozzá Závecz Tibor – csak a Mi Hazánktól tud elvenni szavazókat. Az orbáni játszmának rövid távon egyedül az lehet a hozadéka, hogy leszalámizza a Mi Hazánkat.
Létezhet egy hosszabb távú cél is: Orbán Viktor igyekszik egy koherens külpolitikai világképet felrajzolni, egyértelművé tenni, hogy a kelethez tartozunk.
Závecz Tibor ezt a törekvést tartja igazán veszélyesnek, de abban is biztos, hogy egy ilyen elképzelés mögé Magyarországon nem lehet társadalmi többséget kovácsolni.
A Republikon Intézet közelmúltban publikált mérése alapján csaknem négyötödös támogatottsága van idehaza az Európai Unióinak. Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke szerint a Fidesz a saját felmérései alapján is tudja, hogy a magyar társadalom elsöprő többsége a fejlett nyugat-európai világhoz szeretne tartozni, nem pedig Kínához, Oroszországhoz vagy éppen Törökországhoz. A kilépés ellen szól az is – jegyezte meg –, hogy Orbán keleti szövetségeseinek elemi érdeke Magyarország uniós tagsága. Az a Magyarország, amely kívül van az EU-n, Kína és Oroszország szemében értéktelen partner.
A miniszterelnök kijelentéseire az egyik magyarázat az lehet, hogy a fideszes törzsközönség elhitte azt a virtuális valóságot – durvábban fogalmazva: hazugságot –, amit Orbánék kialakítottak a legyőzendő ellenségnek titulált EU-ról. Orbán Viktor a törzsközönséget hergeli, hiszen a Fideszben is tisztában vannak azzal, hogy a kormány szempontjából rosszak a közvélemény-kutatási adatok. Valahogyan aktivizálni kell a fideszes szimpatizánsokat.
Orbán Viktor simán tarthatott fórumot ott, ahol Pottyondy Edinát nem hagyták fellépniA másik, amit Horn Gábor ennél fontosabbnak tart: Orbán látja, hogy szorul a hurok az Európai Unióban. Egyre inkább előállhat az a vészterhes, az ország számára legrosszabb helyzet, hogy nem egyszerűen csak elszigetelődünk, magunkra maradunk az EU-ban, hanem az unió olyan lépéseket is tehet, amelyek révén Magyarország mozgástere korlátozottá válik. Tehát nem kizárnak bennünket – Horn Gábor erre nem lát esélyt, ennek nincs is forgatókönyve –, hanem például felfüggesztik Magyarország szavazati jogát, vagy további szigorító intézkedésekkel, büntetésekkel folyamatosan karanténban tartják az Orbán-kormányt.
A kormányfő ezekre a fenyegető eshetőségekre készíti fel a sajátjait, amikor megfontolandónak nevezi a kilépést az EU-ból– magyarázta Horn Gábor. Felidézte, hogy Orbánék gyorsan kiléptek az Európai Néppártból, mielőtt kizárták volna őket. A Fidesz akkor sem önszántából cselekedett. A Republikon Alapítvány elnöke jelen esetben is a sarokba szorított Orbán Viktort látja, nem azt a politikust, aki szakítani szeretne az Európai Unióval.
