Orbán Viktor;Kúria;sajtóper;

A Kúria megint Orbán Viktor javára ítélt a Spar-ügyben

Pedig egy hasonló ügyben a mostanival ellentétes ítéletet hozott a testület. Csak akkor nem Orbán Viktor, hanem Tüttő Kata volt a felperes.

Furcsa egybeesés, de az ítélkezési tapasztalat nélkül elnökké választott Varga Zs. András vezette Kúria bírái ismét felülírva a korábbi bírói döntéseket, Orbán Viktornak adtak igazat a SPAR-ügyben, miközben egy hasonló jellegű perben az MSZP-s Tüttő Kata elbukta a keresetet - derül ki a Media1 cikkéből.

Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök korábban egy sor sajtóorgánumot beperelt amiatt, mert idézték Hans Reisch, a Spar Austria vezérigazgatójának az osztrák Lebensmittel Zeitung részére adott nyilatkozatát, mely szerint Orbán oligarchái miatt menekített ki Magyarországról tőkét, s hogy a miniszterelnök azt kérte, „engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba”. A kormányfő szerint azonban mindez nem igaz, így aztán bíróság elé vitette például az RTL-t, az Indexet, az Economxet, a Klubrádiót, a 444-et, a Magyar Narancsot, a 24.hu-t, a Pécsi Stopot és a Hírklikket is.

A pereket eleinte a miniszterelnök rendre elbukta, azonban miután a Varga-féle Kúria elé került az ügy, hirtelen fordulni kezdett a kocka Orbán Viktor javára. Így történt ez most a Hírklikk esetében is: mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság azt mondta ki, hogy nem követtek el hibát a lapnál azzal, hogy idézték a SPAR vezérigazgatóját, mivel szavai közügyet képeznek, Orbán pedig közszereplőként, miniszterelnökként pedig lehetőséggel rendelkezik, hogy a róla megjelent állításokat cáfolja.

Biztos, ami biztos, a mai ítélethirdetés előtt Orbán Viktor jogi képviselője még emlékeztette a bíróságot, hogy a Pécsi Stop 100 százalékig hasonló ügyében a Kúria szintén megváltoztatta a korábbi ítéleteket és a miniszterelnöknek adott igazat, így ezt kéne tennie most is. Így is lett.

Ezzel szemben Litresits András ügyvéd, a Hírklikk jogi képviselője emlékeztetett, hogy a Pécsi Stop az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel szerintük a Kúria alaptörvény-ellenesen ítélt a miniszterelnök javára. Az ügyvéd jelezte azt is, hogy a testület kettős mércét alkalmaz, ugyanis a Tüttő Kata vs Budai Gyula ügyben a név szerint ugyanezen kúriai bírákból álló tanács (Böszörményiné Kovács Katalin, Véghné Szabó Zsuzsanna, Pataki Árpád, Stark Marianna, Szolnokiné Csernay Krisztina) még úgy látta, hogy az MSZP-s főpolgármester-helyettes köteles tűrni a róla a fideszes Budai Gyula által nyilvánosságban közölt valótlan tényállításokat egy ingatlan ügyében, mondván, az állítások közügyek megvitatásával függenek össze, amit a szólásszabadság legmagasabb szintű védelme illet meg.

Mindez a Kúria bírái számára a jelek szerint nem okozott fennakadást, és megváltoztatva az első- és másodfokú bíróságok ítéletét, helyreigazításra kötelezték a Hírklikket. Ezt azzal indokolták, hogy az MSZP-közeli portál csak akkor számolhatott volna be a magyar kormányfőről Ausztriában megjelent nyilatkozatról, ha a magyar bíróságon egy sajtóper során be tudja bizonyítani hangfelvétellel vagy más módon, hogy a Spar vezérigazgatója valósat állított. E bizonyíték híján az állítás szerintük valótlannak tekintendő. 

A kettős mércével kapcsolatos vádat a Kúria azzal utasította vissza, hogy a Tüttő vs Budai-ügy nem sajtóper volt, hanem személyiségi jogi per. Budai Gyula pedig a Facebookon hazudott, nem egy sajtótermékben. Litresits András szerint ennek nem kéne jelentősége legyen, és a Kúriának most is figyelembe kellett volna vennie, hogy a közügyek szabad megvitatásáról van szó, vagyis a lap nem lehetne elmarasztalható. Ráadásul, mint mondta, egyébként sem életszerű az, hogy egy külföldi lapban megjelent nyilatkozat esetén a magyar bíróságra beidézzenek külföldi állampolgárokat, államfőket, cégvezetőket, ha a magyar miniszterelnököt bírálják. Az ügyvéd szerint az ítélettel a Kúria lényegében ellehetetleníti a külföldi lapszemlék elkészítését. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak és ha szükséges, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára (EJEB) is elviszik az ügyet.

A Kúria a helyreigazítás mellett arra is kötelezte a Hírklikket, hogy 281 ezer forintot fizessen.

A szakszervezet emellett felhívta a figyelmet arra: a törvény mindössze megszövegezte a párhuzamos szolgáltatások finanszírozásának megszüntetését, de azoknak a megszűnése valójában már egy ideje realitás.