Meglehetős visszhangot és jogi vitákat váltott ki, hogy az első- és másodfokon veszítő Orbán Viktor kormányfő a Kúrián fordítani tudott abban a helyreigazítási perben, amelyet a Pécsi Stop és több más magyarországi portál ellen indított a SPAR vezérigazgatójának róla szóló kijelentései miatt. Az élelmiszerlánc vezetője egy osztrák szakmai lapnak, a Lebensmittel Zeitungnak adott 2024. márciusi interjújában azt azt állította, hogy a kormányfő egyik rokona maga Orbán Viktor segítségével beszállna a cégbe. Emiatt Orbán Viktor helyreigazítási pert indított az interjút elsőként szemléző portál, az Economx, illetve a 24, az RTL, a 444, a Hírklikk, a Magyar Narancs és az ellen a Pécsi Stop ellen, amelynek az ügyében a Kúria szerdán megsemmisítette az első- és a másodfokú ítéletet, Orbán Viktornak adva igazat.
A fordulatra jellemző, hogy amíg a Fővárosi Ítélőtábla az Economx ellen indított perben másodfokon azt állapította meg, hogy a portál az alkotmányos feladatának tett eleget, amikor szemlézte a SPAR vezérigazgatójának a miniszterelnök oligarcháit emlegető interjúját, a Kúria úgy ítélte meg, hogy hogy az átvétellel a Pécsi Stop is felelőssé vált Hans Reisch szavaiért. Az interjúban szereplői állítások tényállításnak, nem pedig véleménynyilvánításnak számítanak, ezért a portálnak kellett volna bizonyítani azt, hogy megtörtént az, amit a SPAR-vezérigazgató állított a szemlézett osztrák szaklapban. A Kúria szerint azon, hogy a megjelent állítások valóságtartalmát a Pécsi Stopnak kellett volna bizonyítania, az sem változtat, hogy átvételről, eredetileg egy osztrák szakmai lapban megjelent interjúról van szó., a szerkesztői felelősséget így viselnie kell, a sajtószabadság sem korlátozhatatlan jog, ez nem irányulhat mások személyiségi jogainak megsértésére, a sajtó nem híresztelhet valótlanságot. A Pécsi Stopnak most helyreigazítást közölnie az ügyben.
Orbán Viktor javára döntött a Kúria, az egész szabad sajtó működése veszélybe kerülhet MagyarországonA Kúria döntése több alkotmánybírósági határozattal is szembemegy – hívta fel a figyelmet a Népszava kérdésére Bodolai László, aki a SPAR-vezérigazgató kijelentéseit elsőként szemléző portált, az Economxet képviseli az ügyben. Ezeknek az Ab-határozatoknak az egyike 2017-ben azt mondta ki, hogy „közügyek vitájának körében egymást érintően tett kijelentésekről hűen, saját értékelés nélkül tudósító, a közlések azonosítható forrását egyértelműen megjelölő és a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosító (vagy a válaszadás lehetőségét felkínáló) médiatartalom-szolgáltató a sajtószabadság által védett alkotmányos küldetését teljesíti, így e tevékenységét nem lehet a személyiségi jogsértés polgári jogi szankcióit megalapozó híresztelésként” értékelni. Egy későbbi hasonló Ab-határozatban – jelezte Bodolai László – már az sem szerepel, hogy az érintett személy cáfolatának helyet biztosítsanak. Kérdésünkre megerősítette, hogy a szerdai kúriai ítélet dominóhatást válthat ki a magyar sajtóban.
Felháborító de jogszerű az ítélet
Polyák Gábor jogász, médiakutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a Kúria döntése egy nagyon régi bírói gyakorlaton nyugszik: – 1977 óta a Polgári törvénykönyvben, gyakorlatilag azonos szöveggel van leírva, hogy a sajtót felelősség terheli az általa híresztelt tényekért is. Híresztelésnek számít a mástól származó információk pontos továbbadása. Ez egy létező gyakorlat volt, a 90-es években 2000-es évek elején is komoly politikai zűröket okozott. Tulajdonképpen egy hiba, ami benne maradt a rendszerben, és látható, hogy ilyen, teljesen jogos felháborodást kiváltó esetekhez vezethet – fogalmazott a médiakutató.
Polyák Gábor szerint a döntés nyilvánvalóan rossz a sajtószabadság szempontjából, hiszen egy politikus, gazdasági szereplőtől származó idézet pontos továbbadása nem tűnik egy nagyon kockázatos újságírói tevékenységnek. – Ha mégis kockázatosnak ítélik, akkor nagyon nehéz meghúzni a határt, hogy mennyire legyenek óvatosak. Ettől függetlenül nem gondolom, hogy bármi változni fog a független médiában – mondta.
Az ügyre rálátó egyik forrásunk ezen túl arra is felhívta a figyelmet, hogy hogy a szerdai döntésnek két olyan mozzanata is van, amely ijesztően hat. Az egyik, hogy a Kúria milyen gyorsan napirendre tűzte a Pécsi Stop perét a 2024. június 27-én született másodfokú ítélet után, miközben van olyan ügy, amelyet a legfelsőbb bírói fórum akár másfél éven át várat. A másik, hogy mintha utaztak volna rá, a Pécsi Stoppal gyakorlatilag a leggyengébb láncszemet kapták el az Economx szemléjét átvevő portálok között.