Szinte szimbolikusnak is nevezhető, hogy Ferenc pápa húsvét hétfőn halt meg. Húsvét vasárnap, amikor elhaló hangon kívánt boldog húsvétot a Szent Péter téren összegyűlt híveknek, még senki sem sejthette, hogy ez lesz a búcsú részéről. A pápa személyesen osztotta az Urbi et orbi áldást egy hónappal a kórházból való kiengedése után. Fáradtnak, gyengének tűnt, az üzenetét egyik prelátusa olvasta fel. Ebben tűzszünetet követelt Gázában és aggodalmát fejezte ki a növekvő antiszemitizmus miatt. Előzőleg nagycsütörtökön a pápa személyesen jelent meg a Regina Coeli börtönben, ahol a bebörtönzöttek üdvrivalgással fogadták. Nagypénteken pedig az ő meditációit olvasták fel a római Colosseumnál tartott keresztúton, Krisztus szenvedéseinek stációinál.
Az Urbi et orbi üzenet előtt néhány perc erejéig személyesen találkozott JD Vance amerikai alelnökkel, akivel nagypénteken Pietro Parolin bíboros államtitkár beszélt hosszabban. A találkozó nagy feltűnést keltett. A 2019-ben katolizált Vance-t komoly fenntartásokkal figyelik a Vatikánban. Mindössze két hónap telt el azóta, hogy Ferenc pápa február 10-én az amerikai püspököknek írt levelében bírálta Trump-adminisztrációját a menekültekkel szembeni fellépése miatt. „Ami az erőre épül, nem pedig az igazságra, minden ember egyenlő méltóságára, rosszul kezdődik és rosszul végződik", figyelmeztetett akkor Ferenc.
Meghalt Ferenc pápaFerenc pápa 1936. december 17-én született. Ő volt az első jezsuita, az első amerikai pápa és az első, aki a VIII. század óta, aki Európán kívül született. 1969-ben szentelték pappá; 1973-tól 1979-ig Argentína jezsuita tartományfőnöke volt. 1998-ban Buenos Aires érseke lett, majd 2001-ben II. János Pál pápa bíborossá nevezte ki. Ő vezette az argentin egyházat a 2001. decemberi argentin zavargások idején. XVI. Benedek pápa 2013. február 28-i lemondását követően a konklávé március 13-án Bergogliót választotta utódjává.
Ferencet alázatosságáról, Isten irgalmasságának hangsúlyozásáról, a szegények iránti és a vallásközi párbeszéd iránti elkötelezettségről, béketörekvéseiről, valamint a környezetvédelem melletti kiállásáról volt ismert. Már pápává választása utáni első gesztusával jelezte, másként viszonyul a pápaság intézményéhez, mint akár II. János Pál, akár XVI. Benedek. Jó étvágyat kívánt a híveknek. Ezekkel az emberi gesztusaival hamar belopta magát a nem csak a katolikusok, hanem a nem vallásos emberek szívébe. Nem volt hajlandó az Apostoli Palotába költözni, inkább a Szent Márta ház egyik szobájában húzta meg magát. Mindvégig az egyszerűség jellemezte, nem a pompa volt fontos számára, hanem az, hogy paptársai körében lehessen és közel maradjon a hívekhez. Minden gesztusával jelezni kívánta, elődeinél kevésbé formális módon viszonyul a pápasághoz. Haláláig igazi lelkipásztor maradt. Sosem tartotta magát nagy teológusnak, e tekintetben nem is akarta elődjéhez, XVI. Benedekhez mérni magát, mégis népszerűek voltak vasárnapi szentírás-magyarázatai.
„Szóljanak bele bátrabban az egyház életébe!”
A MENEKÜLTEK APOSTOLA Pápaságának első éveiben programjának központi eleme a társadalom kirekesztettjei melletti kiállás volt. Sokatmondó, hogy első, a Vatikánon kívüli első útja a Földközi-tengeri szigetre, Lamedusára vezetett, ahol sok Afrikából érkezett menekült ért partot. Többször emlékezett meg azokról, akik Európa, az ígéret földje felé haladva a tengerben lelték halálukat. S igyekezett felhívni a figyelmet az elesettek sorsára. „Ebben a globalizált világban a közöny globalizációjába estünk”, figyelmeztetett 2013-ban. A 2015-ös menekültválság idején olyan határozottan állt ki a menekültek befogadása mellett, hogy az egyházban belül sokan elengedték a fülük mellett intéseit. Pedig a plébániákat is felszólította a migránsok befogadására, ám térségünkben nem sokan tettek eleget felhívásának. Ferenc többször is bírálta a nacionalista és a populista erőket a menekültek befogadásának elutasításáért. 2016 áprilisában Ferenc Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkával és II. Ieronimosz athéni érsekkel együtt ellátogatott a görögországi Leszbosz szigetén lévő menekülttáborba, hogy felhívja a világ figyelmét az európai migránsválságra. A három keresztény vezető közös nyilatkozatot írt alá.
KÜLPOLITIKÁJA Többször is bírálta a jobboldali populizmus erősödését. „Ne hagyjuk magunkat elbűvölni a populizmus szirénjeitől, akik az emberek valódi szükségleteit felszínes és gyors megoldásokkal szolgálják ki", figyelmeztetett 2022-ben, a szegények világnapján – épp ö vezette be 2017-ben ezt a világnapot. Segített helyreállítani a teljes körű diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államok és Kuba között, alkut kötött Kínával a püspök kinevezésekkel kapcsolatban. Ázsiában, illetve Afrikában látja a kereszténység jövőjét, ezért is mondhatjuk, hogy nagy reményeket fűzött az ázsiai államokkal való kapcsolatok javításához. Úgy vélte, a földrész komoly potenciált jelent a katolikus egyház számára: egyre többen térnek át a katolikus hitre, miközben Európában évről évre csökken a templomba járók száma. Számos alkalommal emelt szót az ukrajnai és a gázai háború ellen. Az ukrajnai öldöklés lezárása szerinte igazságos béke révén valósítható meg. Vlagyimir Putyint személy szerint nem ítélte el a háborúért. Többször figyelmeztetett a harmadik világháború veszélyeire. Izrael gázai akcióinak elítélése nyomán feszültté vált a Szentszék és Izrael kapcsolata.
MŰVEI, ENCIKLIKÁI 2013. június 29-én közzétette a Lumen fidei című enciklikát, amelyet nagyrészt XVI. Benedek készített elő. 2013. november 24-én Ferenc jelent meg Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) című apostoli buzdítása, amelyet pápasága programjaként jellemzett. 2015. június 18-án tették közzé első saját enciklikáját, a, a Laudato si '-t (Áldott légy), amely fontos környezetvédelmi munkának is nevezhető: a bolygóról való gondoskodásról szólt. 2016. április 8-án Ferenc közzétette második apostoli buzdítását, az Amoris laetitia-t (A szeretet öröme), amelyben a családon belüli szeretetről elmélkedett. 2016 végén négy konzervatív bíboros támadást intézett ellene, pontosítást kért tőle különösen az elvált és polgári házasságban újra házasodott katolikusok áldozásának kérdésében. 2020 októberében jelent meg Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) című enciklikája, amelyben a társadalmi testvériségről írt. 2024 végén pedig Jézus Szent Szívéről szóló enciklikája látott napvilágot Dilexit nos (Szeretett minket) címmel.
REFORM Ferenc nyitottabb egyházat képzelt el, ezért is szorgalmazta a helyi katolikus egyházakat: szóljanak bele bátrabban az egyház életébe. Igyekezett egy kevésbé központosított egyházat megvalósítani. E célt szolgálták püspöki szinódusai is, amelyek előkészítő munkái során a hívők véleményét is kikérték. A reformok folyamata mind a mai napig nem zárult le, bár a pápa halála miatt megrekedhet. A nyitásnak azonban voltak hátulütői is. Ferenc pápa ugyan tartott a skizmától, hiszen míg például Németországban a főpapok általában haladó nézeteket képviselnek, addig a világ más részein, például Afrikában szóba se jöhet semmiféle nyitás. Akadtak olyan reformjai, amiket a konzervatívok igen rossznéven vettek. Ezek közé tartozik a 2021. július 16-án kiadott Traditionis custodes motu propriója. A dokumentum jelentősen korlátozta a latin nyelvű mise megtartását, amit korábban XVI. Benedek a 2007-es Summorum Pontificumban lehetővé tett.
PÉNZÜGYEK Már pápaságának kezdetétől fogva nagy figyelmet szentelt a Szentszék pénzügyeinek, átláthatóbbá tette nem csak a Szentszék, hanem a vatikáni bank, az IOR gazdálkodását is. Többször is kijelentette, eltökélt szándéka, hogy véget vet a korrupciónak a katolikus egyházban, de nem túl optimista, mivel ez egy évszázados emberi probléma.
SZEXUÁLIS VISSZAÉLÉSEK KEZELÉSE Több intézkedést is hozott a papok által elkövetett visszaélések visszaszorítására, például szigorította a papi szemináriumokba való bekerülés feltételeit. 2019 februárjában négynapos csúcstalálkozót hívott össze a szexuális visszaélésekről Hans Zollner szervezésében. Többen csalódottságukat fejezték ki, hogy a csúcstalálkozó nem vezetett konkrét döntéseket a visszaélések megelőzésére a bűnüldöző hatóságokkal való egyházi együttműködésre vonatkozóan. 2019. május 9-én kihirdette a Vos estis lux mundi motu propriót, amely előírta, hogy a papoknak közvetlenül értesíteniük kell a püspököt, ha tudomást szereznek ilyen bűncselekményekről, a főpapok pedig a Szentszéknek tartoznak beszámolási kötelezettséggel. 2019 decemberében Ferenc eltörölte a „pápai titoktartási” kiváltságot a szexuális visszaélések ügyeiben, egyértelművé téve, a püspököknek nem kell a Vatikán felhatalmazása ahhoz, hogy a polgári bűnüldöző hatóságok kérésére átadják a kánoni perek anyagait. 2021. június 1-jén tették közzé a Pascite gregem Dei című apostoli konstitúciót, amelynek az volt a célja, hogy egyértelműbben szabályozzák a szexuális visszaélésekkel kapcsolatos bűncselekményeket. A Szentszék megreformálta a vatikáni büntetőjogot a szexuális visszaélések és a pénzügyi bűncselekmények büntetésének szigorításával. 2021 novemberében Ferenc köszönetet mondott az újságíróknak az egyházon belüli gyermekekkel kapcsolatos szexuális visszaélési botrányok feltárásában végzett munkájukért. 2018-ban bocsánatot kért az Egyesült Államokban és Írországban a papság által elkövetett szexuális visszaélésekért.
Eltávozott a világ lelkiismerete – Ferenc pápa haláláraÖKUMENIZMUS II. János Pál és XVI. Benedek hagyományait követve tovább javította a kapcsolatot az egyes egyházakkal. 2016-ban Svédországban, a lundi evangélikus székesegyházban tartott ökumenikus szertartáson a Luther Márton által elindított reformáció kedvező hatásait méltatta.
SZENTTÉ AVATÁSOK Számos szentté avatás fűződik a nevéhez, ő emelte például a szentek sorába nagy elődjét, II. János Pál pápát és XXIII. Jánost is 2014 áprilisában. Folytatta azt a gyakorlatot, hogy a boldoggá avatási szentmisét a boldog származási helyén celebrálják, bár három alkalommal kivételt tett, és maga elnökölt a boldoggá avatásokon.
BÍBOROSI KOLLÉGIUM Ferenc alaposan átalakította a pápaválasztó testületet, a Bíborosi Kollégiumot, amelyben már az általa kinevezettek dominálnak. 2025 februárjáig Ferenc tíz konzisztóriumot tartott és 163 bíborost kreált 76 országból. A 2024-es konzisztórium után 110 Ferenc által kinevezett bíboros volt 80 év alatti, tehát jogosultak arra, hogy a következő, hamarosan megrendezendő konklávén szavazzanak az új egyházfő személyére. Ferenc pápa kinevezéseivel a bíborosi kollégiumban csökkent Európa befolyása. Sok bíborost nevezett ki fejlődő országokból, köztük a világ legszegényebbjei közül. Elődeihez képest Ferenc a kúria kevesebb tagját nevezte ki kardinálisnak. Ez azt is jelzi, hogy egy decentralizáltabb egyházat képzelt el.
HALÁLBÜNTETÉS 2022. január 9-én Ferenc pápa a vatikáni nagykövetekhez intézett beszédében kijelentette: „A halálbüntetést nem lehet alkalmazni, mivel nem jelent elrettentő erőt, és nem szolgáltat igazságot az áldozatoknak, hanem csak a bosszúvágyat szítja".
A NŐK SZEREPE Kategorikusan elutasította a nők pappá szentelését. Ugyanakkor 2016-ban párbeszédet kezdeményezett a női diakonátus bevezetésének lehetőségéről Még ebben az évben bizottságot hozott létre, amely a női diakónusok szerepét vizsgálta a korai kereszténységben. A jelentést nem hozták nyilvánosságra, de Ferenc 2019-ben azt mondta, a bizottság megosztott volt a kérdésben és nem tudott konszenzusra jutni. 2020 áprilisában Ferenc egy új bizottságot nevezett ki Giuseppe Petrocchi bíboros vezetésével, teljesen új tagsággal a kérdés tanulmányozására. Ferenc több évig halogatta a döntést. 2023 végén és 2024-ben adott interjúiban már úgy tűnt, elutasítja a női diakónusok gondolatát. Ettől függetlenül egyre több nőt nevezett ki fontos pozíciókba a Vatikánban. Nathalie Becquart-ot a Püspöki Szinódus társ-titkárává nevezte ki, Catia Summaria olasz bírónő pedig a Vatikáni Fellebbviteli Bíróság első női vezetője lett. Lehetővé tette, hogy nők is szavazhassanak a püspöki szinóduson.
AI Pápaságának utolsó éveiben többször beszélt a mesterséges intelligencia veszélyeiről. 2024 júniusában a pápák közül elsőként részt vett a G7-ek találkozóján, a világ legnagyobb gazdaságainak vezetőit tömörítő találkozón. Kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia túlzott használata veszélyezteti a munkahelyeket a világban
TEOLÓGIÁJA Az Evangelii gaudium (Az evangélium öröme) apostoli buzdításában Ferenc azt írta, missziós lendületre, a hit aktívabb megosztására, a világiasság elkerülésére, a szegények segítésére és a társadalmi igazságosságéra törekszik. Teológiáját is ezek a témák határozták meg. Ám a konzervatívok egyre hevesebb ellenállásába ütközött.
LMBTQ Ferenc lényegesen befogadóbb hangnemet ütött meg az egyneműekkel kapcsolatban, mint elődei. 2013 júliusában hangzott el a „Ki vagyok én, hogy ítélkezzek?” mondata, ami LMBTQ közösséggel kapcsolatban a leghíresebb kijelentése volt. Más nyilvános nyilatkozataiban is kiemelte az egyneműek elfogadásának, befogadásának szükségességét. Az Associated Pressnek adott 2023. januári interjújában Ferenc elítélte a homoszexualitás kriminalizálását, amit „igazságtalannak” nevezett. A Hittani Dikasztérium 2023 végén Fiducia supplicans dokumentumával lehetővé tette az egynemű párok megáldását, amit egy sor helyi katolikus egyház elutasított. Ferenc azt is hangoztatta, megismételve a hagyományos katolikus tanítást is, miszerint a házasság egy férfi és egy nő között köttetik. Pontifikátusa alatt a Hittani Dikasztérium megerősítette, hogy transznemű emberek megkeresztelhetőek. Ferenc magánjelleggel számos LMBTQ aktivistával találkozott. 2013-ban Ferencet a The Advocate, egy amerikai LMBTQ magazin az év emberének választotta.
MAGYARORSZÁGON Kétszer járt Budapesten. 2021-ben részt vett az Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén. a Hősok terén. Mint mondta, „a kereszténység útja nem a siker ostromlása”. 2023 április28-30. között hivatalos apostoli látogatásra jött a magyar fővárosban.
Ferenc pápa ugyanolyan szerény temetést kért magának, ahogyan élt, de mi jön ezután a Vatikánban?