Ferenc pápa ugyanolyan szerény temetést kért magának, ahogyan élt, de mi jön ezután a Vatikánban?

Várhatóan nem a Szent Péter-bazilikában helyezik örök nyugalomra Ferenc pápát - ez a katolikus egyházfő saját kérésének megfelelően lesz így, Ferenc pápa ugyanis a végakaratában a római Santa Maria Maggiore-bazilikát jelölte meg végső nyughelyéül. Sőt, azt is kikötötte, hogy szeretné, ha szerény körülmények között temetnék el.

Nem Ferenc pápa lesz az első, akit várhatóan a Santa Maria Maggiore-bazilikában temetnek el: öt elődje, V. Pius, V. Sixtus, XIII. Kelemen, V. Pál és IX. Kelemen nyugszanak itt. Ferenc az idén megjelent, Remény című könyvében azt írta, a Santa Maria Maggioréban abba a terembe akar költözni, ahol most a kandelábereket tartják a Béke Királynője közelében, akitől mindig segítséget kért, és aki oly sokszor karolt fel pápasága alatt. A ma reggel elhunyt katolikus egyházfő általában is szorgalmazta a pápai temetési szertartások egyszerűsítését. „Az én temetésem lesz az új ceremónia főpróbája” – fogalmazott. „Túl terjengősnek találtam a temetési szertartást, ezért beszéltem a szertartásmesterrel, hogy könnyítsek rajta: semmi ravatal, semmi koporsó körüli szertartás. Méltósággal történjen a dolog, de csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében” - indokolta az egyházfő a döntést, elárulva, halálával kapcsolatban annyit kért Istentől, hogy az ne legyen túlságosan fájdalmas.

Ezen túl Ferenc pápa halála után a Vatikán az évszázadok óta ismert hagyományt fogja követni. E protokoll szerint Stent Péter trónja akár hetekig is üres maradhat, ez idő alatt ideiglenesen a bíborosi kollégium veszi át az irányítást, közben pedig felkészülnek a pápaválasztásra. A Szentszék adminisztrációját és pénzügyeit az ír Kevin Farrell bíboros fogja vezetni, ő jelentette be Ferenc pápa elhunytát is, a továbbiakban pedig a pápai lakások lepecsételését, és a temetés előkészítését is ő felügyeli majd. A Vatikánnal kapcsolatos fontosabb döntéshozatalokat ugyanakkor felfüggesztik az új pápa megválasztásáig.

A konklávé - azaz a bíborosi testület, amely megválasztja a pápát - az eljárásrend szerint 15-20 napon belül kell megkezdje a találkozót. Ez a Sixtus-kápolnában fog megtörténni, amely egyébként a mindenkori pápa magánkápolnájaként funkcionál, és amely elsősorban mennyezetfreskójának köszönhetően világhírnévre tett szert. Itt található Michelangelo Utolsó ítélet című freskója, a konklávék helyszínéül pedig a XIX. század óta szolgál. Maga a választás egy igen szigorú rendben zajlik: a pápaválasztó bíborosok ugyanis egy titoktartási esküt követően addig nem hagyhatják el a Vatikánt, amíg az új katolikus egyházfőt meg nem választják, sőt, ebben az időszakban a teljes befolyásmentesség érdekében telefont és internetet sem használhatnak, újságot sem olvashatnak.

A szavazás kétharmados többség esetén sikeres, napi kétszer voksolnak. A titkos szavazás úgy történik, hogy a bíborosok elmondanak egy imát, szavazólapjaikat pedig - amelyen az Eligo in Summum Pontificem, azaz a legfelsőbb pápának választom felirat szerepel - egy aranykehelybe helyezik. Ha a szavazás sikertelen, akkor a voksokat elégetik egy adalékanyag segítségével, amely fekete füstöt vált ki, ezzel jelzik a külvilág felé, hogy még nincs új pápa. Ha a voksolás sikeres, akkor ezzel szemben egy másik adalékanyagot használnak, amely fehér füstöt termel, ezzel azt jelzik, hogy megválasztották az új egyházfőt. Ekkor hangzik el az új pápa megválasztását bejelentő rítus, a habemus papam, azaz van pápánk. A megválasztott egyházfőt még zárt ajtók mögött megkérdezik, hogy elfogadja-e a posztját, és ha igen, úgy milyen nevet kíván felvenni, majd a kápolnában trónra ül, a többi bíboros pedig egyenként hűséget fogad neki. A nyilvánosság számára az új egyházfő személye akkor derül ki, amikor a pápa kisétál a Szent Péter-bazilika főerkélyére és üdvözli az összegyűlt tömeget.