2025. április 21-én hétfőn reggel meghalt Ferenc pápa. A katolikus egyházfő, a világ körülbelül másfél milliárd római katolikus hívőjének a lelki vezetője 88 éves volt. 2013-ban történt pápává választásakor ő lett a 266. katolikus egyházfő, az első jezsuita, aki Szent Péter trónjára ülhetett, argentinként pedig az első nem európai születésű pápa 741, a szíriai III. Gergely halála óta. Ezen túl ő volt az első olyan katolikus egyházfő is, akinek 800 év alatt eszébe jutott felvenni a világi hívságokról lemondó XIII. századi szent, Assisi Szent Ferenc nevét. „Ma reggel 7 óra 35 perckor Róma püspöke, Ferenc hazatért a mennyei Atyához. Egész életét az Úr és az egyház szolgálatának szentelte” – jelentette be Kevin Ferrell bíboros, camerlengo. Kevin Ferrell harangszó közepette annak a Szent Márta-háznak az ablakából olvasta fel a közleményt, ahol Ferenc pápa a Vatikánban lakott.
Ferenc pápa, polgári nevén Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben egy Torinóból kivándorolt olasz vasúti munkás fiaként. Fiatalkorában inkább a tangó és a futball érdekelte, 21 éves volt, amikor tüdőgyulladás miatt eltávolítottak egy részt az egyik tüdejéből. Ebben az évben, 1958-ban lépett be a jezsuiták közé, 1969-ben szentelték pappá, 1998-ban Buenos Aires érseke lett, 2001-ben pedig II. János Pál avatta bíborossá, hogy aztán XVI. Benedek lemondása után két héttel, 2013. március 13-én végül megválasszák pápának. Úgy tudni, már 2005-ben is sokan szavaztak rá a konklávén, de állítólag inkább Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek támogatására kérte azokat, akik őt akarták a katolikus egyház élén látni.
Assisi Szent Ferenc elveihez mindvégig hű maradt: Ferenc pápa autó helyett mindig inkább busszal szeretett utazni, a megválasztása estéjén a neki szánt limuzin helyett helyett busszal is ment vissza a lakhelyére, a vatikáni Szent Márta-vendégházba, ahol élete végéig lakott, nem volt hajlandó ugyanis elfoglalni a Palazzo Apostolicót, a katolikus egyházfőknek fenntartott palotát. Amikor 2001-ben bíborossá avatták, arra kérte a híveit, hogy ne menjenek Rómába, hanem inkább adják a szegényeknek az utazásra szánt pénzt. Nem érdekelték a veszélyek sem. Jellemző, hogy 2015 májusában simán besétált Nápoly és egész Európa talán leghírhedtebb negyedébe, a Scampiára, ahova a rendőrök se nagyon merték követni. 2021 novemberében Kassán ment el a hírhedt nyomornegyedbe, a Luník IX-be, ahol a környék közbiztonsága annyira katasztrofális, hogy a buszsofőrök csak veszélyességi pótlék ellenében hajtanak be.

Ferenc pápára sokan nehezteltek a katolikus egyház konzervatív köreiben, amiért a latin-amerikai mozgalom, a felszabadítás teológiája szellemében lépett fel. Némiképp sarkítva ennek a mozgalomnak a képviselői azt vallják, hogy keresztény tanítást nem hittanórákon vagy papi szemináriumokon, hanem a hétköznapi tapasztalat útján, a gyakorlatban lehet átadni, e tapasztalat középpontjában pedig az elesettek támogatásának, a szegények felemelésének kell állnia.
A pénznek szolgálnia kell, nem uralkodnia kell
– mondta egyszer.
Ami a társadalmi kérdéseket illeti, Ferenc pápa már 2013-ban feltett egy messzire visszhangzó kérdést – „Ha egy ember meleg, keresi az Istent és jószándékú, akkor ki vagyok én, hogy megítéljem őt?” –, tíz évvel később pedig mérföldkőnek számító döntést hozott az azonos nemű párok megáldásáról. Ellenezte, hogy nőket pappá szenteljenek, de nyitottnak mutatkozott a női diakonátus bevezetésére és a cölibátus enyhítésére is.
Ferenc pápa kétszer járt Magyarországon. Először 2021. szeptember 7-én celebrálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus zárómiséjét, aztán 2023. április 28-30. között tett egy apostoli látogatást.
A jó pásztor nem rabló és nem tolvaj
– figyelmeztetett ekkor a Kossuth téri szentmisén tartott prédikációjában.
2024. december 24-én még ő volt az, aki megnyitotta a vatikáni szentévet. 2025. február 14-én vitték a vatikáni Gemelli kórházba légzési nehézségek miatt. Kiderült, hogy kétoldali tüdőgyulladása van, állapota február 23-án fordult kritikusra egy asztmás roham után. Harmincnyolc nap után kiengedték a kórházból, de úgy volt, hogy a felépülésének még két hónapon át kell tartania. A 2025-ös húsvéti ünnepségek egy részén még részt vett, nagyhétfőn érte a halál.

„Ferenc pápát a történelem legfontosabb egyházfői között emlegetik majd. Nemcsak azért, mert az ellenszéllel nem törődve tettekkel is kiáll társadalom peremén élőkért vagy azokért, akik ellen gyűlöletkampányt indítanak az akár kormányon, akár ellenzékben lévő populisták, hanem mert a krisztusi szeretetre építő elveire gazdaságpolitikát is kidolgoz. Ez részletesen szól arról, hogyan lehetne igazságosabbá tenni a gazdaságot, hogy a munkát végzők akkor érezhetik a társadalom teljes jogú, szabad tagjainak magukat, ha bevezetik a feltétel nélküli alapjövedelmet” – írtuk róla még 2020-ban.