„(…) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szakmainak álcázott, de a jogszabályokat és a tényeket figyelmen kívül hagyó és az Alaptörvény előírását súlytalanként kezelő, éles politikai kritikát fogalmazott meg” a Kúria kapcsán – ezzel indokolta a legfőbb bírói szerv, hogy Varga Zs. András Kúria-elnök Havasi Dezső beszéde alatt sértődötten távozott a Magyar Jogászgyűlés üléséről.
Az ügyvédi kamara elnöke utóbb nyilvánosságra hozta beszédét, amiben nehéz fellelni a politikai kritikát. Havasi a néhány éve bevezetett új jogintézményt, a Kúria jogegységi gyakorlatát vizsgálta csaknem tucatnyi ügyvéd észrevételei alapján. A korlátozott precedensjognak is nevezett hatáskör lényege, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok számára kötelező erejű jogegységi határozatokat hoz, amelyektől azok csak indoklással térhetnek el. A jogegységi panasz intézménye lehetőséget ad a kúriai határozatok felülvizsgálatára is, ezt az ún. jogegységi panasz tanács bírálja el. Havasi legerősebb bírálata ennek kapcsán hangzott el, mondván: „összetétele és működése kérdéseket vethet fel a döntések objektivitásával kapcsolatban, mivel a Kúria elnöke vezeti és jelöli ki a tanácsokat”. Arról is beszélt, hogy a korlátozott precedensjog potenciálisan korlátozhatja a bírói függetlenséget, hiszen a bírák az Alaptörvény szerint csak a törvényeknek vannak alávetve, miközben a precedensrendszer kötelezővé teszi számukra a kúriai döntések követését. És megemlítette, hogy a kormány új tervezete még bővítené is a Kúria felülvizsgálati jogköreit.
A Kúria ura ott is politikai kritikát lát, ahol szakmai érvek hangzanak el. Nehezen viseli, ha az általa vezetett intézményt, sőt, esetleg őt magát éri bírálat. Pedig jelölését és megválasztását is csak a kormánypártoknak köszönheti, s megnyilvánulásával épp ő szolgálja ki a hatalmat.