A magyarok közel fele, 48 százalék szerint helyes, hogy Magyarország kimaradt a Tettrekészek Koalíciójának nevezett, jelenleg 30 országot tömörítő szövetségből, amelyet március elején, Donald Trump megválasztását követően Franciaország és az Egyesült Királyság vezetésével hoztak létre Ukrajna támogatására. A Publicus Intézet Népszava megbízásából készített reprezentatív április kutatásából ugyanakkor kiderült: ebben a kérdésben (is) igencsak megosztottak az emberek a pártszimpátia mentén. A kormánypárti szavazóknak ugyanis 91 százaléka örül, hogy hazánk nem csatlakozott a kezdeményezéshez, ez az arány az ellenzékiek körében csupán 21, míg a bizonytalanok között 49 százalék. Az ellenzéken belül a Tisza szavazóinak 77 százaléka szerint hiba Magyarország kimaradása a szövetségből.
Hazánk külpolitikájáról az embereknek csupán egyharmada (34 százalék) gondolja, hogy valóban Magyarország érdekeit szolgálja. Ennél többen, 36 százaléknyian válaszolták, hogy az Orbán-kormány külpolitikai stratégiája valójában Oroszországnak kedvez. Csupán 3 százalék látja úgy, hogy a magyar döntések az Amerikai Egyesült Államok érdekeit szolgálják, 4 százalék pedig az Európai Uniót, 11 százalék pedig az „egyiket sem” választ jelölte meg ebben a kérdésben. Ennek megítélésében szintén nem meglepő módon meghatározó a pártszimpátia: a Fidesz szavazóinak 84 százaléka gondolja, hogy a Szijjártó Péter által vezetett külügy a magyarok érdekei szerint cselekszik. Körükben csupán 2-2 százalék gondolja, hogy az amerikai vagy orosz érdekek mozgatnák a kabinet döntéseit.
Homlokegyenest ellenkezőképpen látják a helyzetet az ellenzéki szavazók: közülük csak minden tizedik hiszi, hogy a külpolitikai stratégia Magyarország érdekeit szolgálja, míg a bizonytalanok körében ez 26 százalék. Az ellenzéki szavazók 63, a bizonytalanok 25 százaléka szerint játszik Oroszország kottájából az orbáni vezetés. Míg a Tisza szavazóinak 69 százaléka gondolja ezt, a Mi Hazánk hívei közül senki nem látja így a helyzetet.
A kutatásban a magyarok NATO-hoz való viszonyára is rákérdeztek. Az emberek háromnegyede igennel szavazna a belépés mellett, ha most vasárnap tartanának népszavazást arról, hogy Magyarország belépjen-e a katonai szövetségbe. 12 százalék nemmel voksolna, további 7 százalék nem menne el, a megkérdezettek 6 százaléka pedig nem adott választ erre a kérdésre. A NATO-ellenzők a Mi Hazánk szavazóinak körében vannak a legtöbben (35 százalék), és minden ötödik Fidesz szavazó is így gondolkodik, a bizonytalanoknak pedig 16 százaléka nem csatlakozna. A Tisza támogatói közül csak (hibahatáron belüli) 1 százalék szavazna nemmel a csatlakozásra.
Erről a kérdésről tavaly júliusban is megkérdezte a Publicus az embereket, és az adatokat összehasonlítva az látszik, nőtt a katonai szövetség népszerűsége a magyarok körében. Háromnegyed évvel ezelőtt 68 százalék voksolt volna a csatlakozás mellett, 12 százalék pedig ellene. A kormánypártok támogatóinak körében 48-ról 62 százalékra nőtt azok aránya, akik ma a NATO-tagság mellett tennék le a voksukat. Ezzel párhuzamosan 83-ról 87 százalékra nőtt azok aránya, aki szerint Magyarország nem lenne képes egyedül, a NATO nélkül megvédeni magát egy esetleges támadás esetén. Ezt az ellenzékiek 96, a bizonytalanok 88, a fideszesek 71 százaléka gondolja így. Az összes megkérdezett 73 százaléka szerint egy esetleges támadás esetén a NATO megvédené Magyarországot.
Az utóbbi időszakban egyre több európai ország kezdett fegyverkezésbe, és az EU is bejelentette, hogy növelik a védelmi kiadásokat az instabil nemzetközi helyzet miatt. A kutatásban résztvevők 65 százaléka szerint ezek szükséges lépések, és érdekes módon ebben a tekintetben is van különbség a politikai oldalak között: a Fidesz szavazóknak csak 51 százaléka látja indokoltnak a fegyverkezést, szemben az ellenzékiek 80 százalékával. A bizonytalanok körében ez az arány 57 százalék.
Az emberek 64 százaléka szerint Magyarországnak is növelnie kellene a védelmi kiadásait, 28 százalék véli, hogy nincs erre szükség. Az ellenzéki szavazók között több a fegyverkezés-párti (74 százalék), mint a kormánypárt hívei között (58 százalék). Emellett a megkérdezettek 58 százaléka úgy véli, szükséges lenne, hogy a jelenleginél nagyobb legyen a magyar honvédség létszáma, szemben 28 százalékkal. Tavaly nyáron ebben a kérdésben jóval kiegyenlítettebb volt a magyar társadalom véleménye: 43 százalék tette le a voksát a nagyobb hadsereg mellett, 42 százalék viszont nem látta szükségesnek a magyar haderő duzzasztását. Vagyis kilenc hónap alatt 15 százalékkal nőtt azok száma, akik szerint több katonára lenne szükség a magyar seregben.
Oroszok alul, olaszok felül
Továbbra is oroszok állnak a népszerűségi lista alján, az olaszok pedig a tetején – derült ki a Publicus Intézet kutatásából. Legutóbb két évvel ezelőtt tették fel a kérdést a kutatók, hogy vajon melyik nemzet mennyire rokonszenves, vagy éppen ellenszenves a magyarok számára, és a lista két végén nem változtak a helyezések a 2023-as adatokhoz képest. Az olaszokat – akiket 77 százalék tart rokonszenvesnek ‒ az osztrákok és a lengyelek követik a dobogó második fokán (egyaránt 75 százalékkal), a spanyolokról pedig 74 százalék gondolkodik pozitívan. 70 százalék fölötti „szimpátiaszavazatot” kaptak még a csehek, a finnek, a japánok és a svédek, de nem sokkal maradnak el mögöttük a szlovákok, a németek és a britek sem. Őket követik a franciák és az amerikaiak, akiket 64, illetve 62 százalék tart szimpatikusnak. A törökök 56, a dél-koreaiak 54, a kínaiak 53, az indiaiak pedig 52 százalékot értek el ebben a „versenyben”. Az utolsó három helyet az ukránok (51 százalék), a románok (51 százalék) és az oroszok (45 százalék) foglalják el. Megtámadott északkeleti szomszédunk megítélése romlott az elmúlt két évben – 2023-ban még 62 százalék tartotta rokonszenvesnek őket – de az átlagot a kormánypárti szavazók húzzák le, akiknek csak 19 százaléka nyilatkozott róluk pozitívan, míg az ellenzékieknek 74, a bizonytalanoknak 44 százaléka.
Hasonlóan ideológiai alapú az orosz nép megítélése: velük a Fidesz szavazóinak 67, az ellenzékiek 39, a bizonytalanok 36 százaléka szimpatizál. Összességében az látszik az adatokból, hogy a kormánypárti szavazók kevésbé szeretik más (különösen a nyugati) nemzetek fiait, mint az ellenzékiek, vagy sok esetben a bizonytalanok. Ez alól az amerikaiak mellett a kínaiak, a törökök, az indiaiak és az oroszok iránt érzett fokozott szimpátiájuk jelent kivételt, ami valószínűleg nem független a Fidesz által képviselt külpolitikai iránytól.
Orbán Viktor szóról szóra úgy érvelt, mint Vlagyimir Putyin, de a szíve az ukránokkal van(Oroszország elutasítottságát megerősíti az a CEIAS és az NMS Market Research által elvégzett V4-es felmérés is, amelyik szerint a magyarok 61 százaléka negatívan vélekedik Oroszországról, és mindössze 21 százalékuknak van kedvező véleménye róla. E szerint a leginkább oroszpártiak (42%) a a Fidesz szavazói , őket a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom hívei (40%) követik, a Tisza Párt támogatóinak a 80 százaléka azonban elítélően nyilatkozott Vlagyimir Putyin országáról – ismertette az adatokat egy Facebook-posztban Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója – a szerk.)
A többség szerint az Orbán-kormánynak kellene változtatni az EU-val szemben
Az emberek 44 százaléka szerint Magyarországnak kellene változtatnia a politikáján, hogy rendeződjön a viszony az EU-val, a Publicus kutatása szerint. Ennél jóval kevesebben, 23 százaléknyian vélik úgy, hogy az EU-nak kellene változtatnia, minden negyedik ember szerint viszont mindkét félnek más politikát kellene vinnie a viszony javulása érdekében. A kérdés megítélése ez esetben is elsősorban pártpolitikai preferencia függvénye. A kormánypárti szavazók 7 százaléka, a tiszások háromnegyede gondolja, hogy a magyar félnek kellene változtatnia. A bizonytalanok körében ez 32 százalék. Ezzel szemben a Fidesz híveinek 69 százalék várná az uniótól a megegyezést hozó lépéseket, ez Magyar Péter választói körében csak 4 százalék.
Az Orbán-kormány egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Unió megnyissa a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit Ukrajnával