Már gondolkodik a B terven az Európai Unió, ha Orbán Viktor esetleg megint vétózni akarná az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítását

Uniós szakértők már javában dolgoznak egy olyan B terven, amely akkor léphetne életbe, ha Orbán Viktor esetleg vétózna – írja a Szabad Európa.

Ennek a B tervnek a lényege, hogy az uniós szankciók két jogi eszköz formájában léteznek – határozatként és rendeletként –, ezek együttesen szabályozzák az intézkedéseket, létezik azonban egy jogi kiskapu: bár a rendeletet egyhangúlag kell meghosszabbítani, a határozat érvényben maradhat, amennyiben azt egy minősített többség nem törli el. Ez azt jelentené, hogy a szankciók formálisan fennmaradhatnak akkor is, ha a rendeletet nem hosszabbítják. Így elkerülhető, hogy egyetlen EU-tagország, például Magyarország, blokkolja az intézkedéseket.

Egy meglehetősen példátlan megoldásról van szó, de nem ez az egyetlen lehetőség. Az Európai Unió egyik legégetőbb kérdésévé vált az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítása. Ezeket az intézkedéseket félévente vizsgálják felül, két fő kategóriába sorolva: egyrészt a szektorális szankciók – például bizonyos orosz áruk behozatali tilalma –, másrészt a listák, amelyek alapján jelenleg több mint 2500 orosz magánszemélyt és vállalkozást érintenek vízumtilalommal és vagyonzárolással.

A gyakorlat szerint a szektorális büntetőintézkedéseket januárban és júliusban, míg a listák alapján történő szankciókat márciusban és szeptemberben hosszabbítják meg. Minden döntéshez az uniós tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges, ami évente négy ilyen határozatot jelent.

Magyarország mostanában mindkét esetében elővette a vétófényegetéssel, végül azonban mindkét alkalommal támogatta a hosszabbítást bizonyos brüsszeli engedmények fejében. Emiatt már most fokozott feszültséggel várják a júliusi határidőt az EU-ban, kíváncsian figyelve, hogy Magyarország ezúttal mit kérhet cserébe.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a szankciós politika jövője is bizonytalan, különösen a Moszkva, Kijev és Washington között zajló tűzszüneti egyeztetések fényében. Bár az Egyesült Államok részéről felmerült a szankciók enyhítésének lehetősége, hogy ez is meggyőzze Oroszországot az együttműködésről, az európai országok jelenleg nem támogatják ezt a megközelítést. Kérdés, hogy ez az álláspont meddig tartható. Egy uniós tisztviselő úgy fogalmazott: „három hónap is hosszú idő a politikában”, és elképzelhető, hogy addigra Donald Trump elveszíti érdeklődését Oroszország iránt – sőt, akár keményebb szankciókat is szorgalmazhat. egyre több európai fővárosból hallatszanak enyhítést sürgető hangok.

A transzatlanti gazdasági feszültségek állandó kockázata – amely az EU gazdaságát is érintheti – újraélesztheti azokat a felvetéseket, amelyek bizonyos területeken történő enyhítést szorgalmaznak, például az orosz gáz, acél, alumínium vagy általánosan a kereskedelem esetében.

Nem ez lenne az első eset, hogy az Európai Unió B tervet dolgoz ki arra az esetre, ha Orbán Viktor újra vétózna. Mint arról 2023 végén beszámoltunk, akkor éppen az Ukrajnának nyújtott anyagi támogatás alternatíváját dolgozták ki az EU-tagországok. Akkor azt találták ki, hogy a résztvevő országok garanciákat nyújtanának a közös uniós költségvetéshez, így lehetővé válna, hogy az EU olcsó hiteleket vehessen fel a piacról, amelyekből Ukrajna működését finanszírozná.