Mély nyomokat hagytak az európai döntéshozókban Orbán Viktor vétófenyegetései, amelyekkel tavaly decemberben két fontos döntést próbált meggátolni: a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a háborúban álló ország pénzügyi megsegítését. A miniszterelnök végül beadta a derekát, de a megmaradt tekintélyén esett csorbát nem tudta kiköszörülni. Ráadásul ez a sokadik eset volt, hogy a magyarok azzal revolverezték európai partnereiket: megakasztják az egyhangúságot igénylő döntéseket, ha nem engednek a követeléseiknek. Egy litván európai parlamenti képviselő szerint a budapesti kormány az ukrán háború kirobbanása óta sorozatosan megsérti az őszinte együttműködés uniós elvét, ami miatt az alperesek között lenne a helye az EU Bíróságán.
– Orbán Viktor megteremtette az Európa Uniót fenyegető állandó veszélyt, az orbanizáció veszélyét. Ez az EU döntéshozatali képességének gyengítése azáltal, hogy egy tagállam visszaél a vétójogával és azt zsarolásra használja, például felfüggesztett közösségi pénzek kicsikarására — mondta Andrius Kubilius a Népszavának adott interjúban.
A mérsékelt konzervatívok táborába tartozó litván EP-képviselő – aki kétszer vezette hazája kormányát – úgy látja, hogy meg kell állítani a „vétóval zsarolás kultúráját”, mielőtt ahhoz más uniós tagállamok is kedvet kapnak. Szerinte a szavazati jog megvonása nem a megfelelő eszköz erre, mert azt az Orbán-rendszer súlyos jogállamisági mulasztásainak a szankcionálására vetnék be az EU-s intézmények. A politikus fontolgatja, hogy aláírásgyűjtésbe kezd, majd annak nyomán felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg: Magyarország megszegi-e az őszinte együttműködés elvét. Ez a szerződésekbe foglalt elv megköveteli a tagországoktól, hogy tartózkodjanak a közös célok megvalósítását veszélyeztető lépésektől és segítsék elő azok végrehajtását.
– A tagállamoknak az EU szerződéseiben rögzített vétójoga nem abszolút. A vétójogot olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor egy ország nemzeti érdeke veszélyben forog.
A vele való visszaélés, ha az kockára teszi az Unió célkitűzéseit, a szerződések nyilvánvaló megsértése – állítja Andrius Kubilius, aki az üzenetet továbbította a saját kormányának is. Az intézmények mellett ugyanis a tagállamok is pert indíthatnak az EU Bíróságán, ha a közösségi jog megsértését tapasztalják.
– A vétójog használata önmagában nem visszaélés. Az őszinte együttműködés elvének megsértése miatt induló eljárásban bizonyítani kell, hogy egy kormány a vétójogot különböző ügyekben zsarolás céljából használja — nyilatkozta a Népszavának Laurent Pech jogászprofesszor, a Dublini Egyetem jogi karának dékánja. A szakértő nem látja akadályát, hogy „Orbán Viktor autokráciája” ellen jogi procedúra kezdődjön, amiért az egyhangúság által szabályozott kérdésekben arra próbálja felhasználni a szavazatát, hogy megússza az uniós jog rendszeres megsértése és a közösségi pénzeszközök hűtlen kezelése miatt indított eljárásokat. Szerinte megvan a jogalap rá, hogy számon kérjék a magyar kormányon a lojális, vagyis őszinte együttműködés elvét, mivel tisztségviselői nyíltan beismerték: hajlandóak zsarolási taktikákat alkalmazni annak érdekében, hogy többek között felszabadítsák a jelenleg több okból – például a jogállamiság elveinek rendszerszintű megsértése miatt – felfüggesztett uniós forrásokat. Mint Pech rámutatott, az Európai Bizottság pont egy éve perelte be Magyarországot az őszinte együttműködés elvének megsértése miatt, miután az Orbán-kormány kétszer is az EU közös álláspontja ellen szavazott egy ENSZ-testületben.
Orbán Viktor egyetlen követelését sem tudta keresztülvinni, az EU-csúcs zárónyilatkozatába pedig bekerült egy utalás a jogállamisági állásfoglalásra