A főváros 172 milliárd forintot költhet az elkövetkező években közlekedési projektekre uniós forrásból, míg az állam által tervezett elővárosi és budapesti közlekedési beruházásokra fordítható keret ennek a többszöröse, eléri az ezer milliárd forintot. A kormány által tervezett projektek megvalósulása fővárosi érdek is, hiszen ezek előnyeit a budapestiek is élvezhetik. Éppen ezért a városvezetés hozzájárult ahhoz, hogy a magyar közlekedési fejlesztésekre biztosított uniós, úgynevezett kohéziós alap projektlistájából néhány fővárosi program átkerüljön a helyreálllítási alaphoz, hogy helyet csináljanak az állami HÉV- járműcserek programnak – mondta Karácsony Gergely főpolgármester egy korábbi sajtótájékoztatóján. A fővárosi fejlesztések ezzel nem vesztik el az uniós forrásokat, de a normál ügymenetbe tartozó kohéziós alapok projektjeinél jóval szorosabb határidővel kell megvalósítani.
Az uniós források csereberéjében a Lázár János közlekedési miniszterrel folytatott bérlet-tárgyalásokon állapodtak meg. A minisztérium számára ez különösen fontos volt, mivel a HÉV járműcsere programot mindenképpen uniós forrásból valósítanák meg, és eredetileg a helyreállítási alapot (RRF) használták volna erre. Az RRF Brüsszel által már elfogadott tervében eredetileg 289 milliárd forint értékben, száz százalékos támogatású projektként szerepelt az 56 kilométer hosszú budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A fenntartható zöld közlekedésre megítélt források több mint felét költötte volna erre az Orbán-kormány.
A kormány EU-vívott harcai miatt azonban csak lassan nyílnak meg az uniós pénzcsapok. 2024-ben 920 millió eurót kaphat Magyarország a helyreállítási alapból két részletben az uniós hitellel immáron 10,4 milliárd eurós keretből. A helyreállítási alap nagyobbik hányada továbbra is zár alatt van, mivel Magyarország nem teljesíti a jogállamiság tiszteletben tartásával és a korrupció megszüntetésével kapcsolatos 27 feltételt. Csakhogy a jelenlegi szabályok szerint a pénz csak 2026 augusztusáig érhető el. Márpedig a HÉV-járműcsere addig nem bonyolítható le.
A MÁV által 2021-ben kiírt járműbeszerzési tendert – állítólag orosz nyomásra – eredménytelennek nyilvánították és azóta se hirdettek újat. A kormány ugyanis sokallta a költséget. A legalacsonyabb ár – a teljes volument forintra átszámolva – 200 milliárd forint volt, ami csaknem 30 százalékkal haladta meg az előzetesen becsült bekerülési értéket. Az óra azonban egyre hangosabban ketyeg. A szerelvények 50-60 évesek, javításokkal együtt is nehezen tarthatóak üzemben. A MÁV az idén már kénytelen volt ritkítani a járatokat, mivel nem tud elegendő járművet forgalomba állítani. Így
akkor is erős késésben lennének, ha már gyártanák a járműveket, de ettől még nagyon messze vannak. Egyelőre a tendert se írták ki,
holott ennek lebonyolítása is elvisz legalább egy évet, ha nem többet, miközben a speciális vasúti járművek gyártási ideje 5-6 év is lehet. Így az RRF reménytelen, de a 2027-ben záruló uniós pénzügyi ciklus – az elszámolásokkal elég 2029-re végezni – még befutható.
Lázárék ezért kitalálták, hogy a 2021-2027 közötti uniós pénzügyi ciklus IKOP Plusz alapjának terhére valósítanák meg a beruházást. Csakhogy ennek projektlistáját már korábban elkészítették és jóváhagyták Brüsszelben, módosítani pedig csak a fővárosi önkormányzat hozzájárulásával lehetséges. A projekt-cserére már a bérlet-krízis előtt javaslatot tett Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter Budapest főpolgármesterének, aki nem zárkózott el ettől. A bérletek kölcsönös elfogadásáról szóló tárgyaláson pedig meg is egyezett ebben Lázár János és Karácsony Gergely.
Hiába befolyásolja több millió ember életét, Lázár János elárulta, valójában nincs érdemi döntés a HÉV fejlesztéséről„A HÉV járműcsere és infrastruktúra fejlesztés átkerülne a később záruló IKOP program projektei közé, míg onnan a helyreállítási alap fejlesztései közé sorolnák át a fővárosi villamosbeszerzéseket, valamint a villamos és troli hálózatbővítéseket” – válaszolta a Népszava részleteket firtató kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. A 2022 októberében már megrendelt 20 rövid villamos, illetve a most megrendelt további 31 villamos (26 rövid és 5 hosszú jármű) 2024. szeptember végétől áll majd fokozatosan forgalomba, az utolsó villamos átadási határideje 2026. augusztus 31. Az Európai Unió támogatásával érkező villamosokkal jelentősen bővülhet az alacsony padlós szolgáltatás Budapesten. A villamosok energiahatékonyak, ugyanis a fékezés során keletkező energiát – amennyiben a felsővezeték hálózat fogadóképes – visszatáplálják a hálózatba. A főváros 54 milliárd forint Európai Uniós forrásból vásárolja meg a járműveket.
Ezenfelül 23 milliárd forintból fejlesztenék a villamos-infrastruktúrát is, illetve további 10 milliárdot a most vásárolt új trolibuszok által használt hálózat fejlesztésére költene a főváros. A projektek megfelelően elő vannak készítve, így a 2026-os RRF határidő előtt befejezhetőek
– magyarázza Kiss Ambrus, aki rögtön azt is hozzátette, hogy ezzel együtt a cseréhez minél előbb, de legalább március végéig alá kell írni a támogatási szerződéseket. A labda tehát a kormány oldalán pattog.
A főváros azt is kikötötte, hogy a cserével érintett projektek műszaki tartalma nem csökkenhet, ahogy a támogatás intenzitása sem, vagyis az, hogy a teljes költség hány százalékát fizeti az unió. Mindent összevetve a cserével érintett források a HÉV projekt eredetileg számított költségének felét sem teszik ki. Így Lázár minisztériumának további trükkökre lesz szüksége, ha uniós forrásból akarja felújítani a HÉV-eket.
