Több millió ember mozgását, életét befolyásolja Budapest és az agglomeráció közlekedése, ezért minisztériumunk kiemelten foglalkozik vele – válaszolta a Népszava HÉV-fejlesztésre vonatkozó kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium.
Ám arról, hogy ez a kiemelt figyelem mit is jelenthet, a tárca csak annyit árult el, hogy „az uniós források érkezése esetén mintegy 1400-1500 milliárd forint értékben valósulhatnak meg beruházások a kötöttpályás közlekedésben, melyben prioritást élvez a budapesti HÉV-fejlesztés, könnyebbé téve a budapesti és a Budapestre való közlekedést”. Arra sem tértek ki,
hogy pontosan mennyi jutna ebből a fővárosi és az agglomerációs HÉV-infrastruktúra fejlesztésére, ahogy arra a kérdésre sem kaptunk választ, hogy folytatódhatnak-e a Lázár János kinevezése után parkolópályára tett HÉV-projektek.
„Az egyeztetések még mindig zajlanak a HÉV vonalak, az infrastruktúra és gépjárműpark fejlesztésével kapcsolatban” – zárta rövidre a kérdéskört az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium érdeklődésünkre.
Mint írták: érdemi döntés nincs az ügyben.
Így továbbra sem dőlt el, hogy az időközben beszántott Budapest Fejlesztési Központ (BFK) által indított fővárosi HÉV-projekteket megvalósítja-e az Orbán-kormány. Holott idén februárban korábbi döntését felülbírálva Lázár már a folytatandó projektek közé sorolta a H5-H6/H7 vonalak összekötését, az észak-déli városi-elővárosi gyorsvasút fejlesztésének előkészítését, a H5 szentendrei HÉV akadálymentesítését és rekonstrukcióját, valamint a H6-H7 ráckevei és csepeli HÉV-vonal teljes rekonstrukcióját és a Kálvin téri alagútig történő meghosszabbítását. Mindezeket alig két hónappal korábban még törölte a megvalósítandó beruházások listájáról.
Az Orbán-kormány inkább veszni hagy 289 milliárd forint EU-s támogatást, semmint hogy a HÉV és Budapest fejlesztésre költenéItt a törvényjavaslat, Lázár János nélkül szinte semmi nem épülhet többé Magyarországon uniós vagy állami forrásbólEgy péntek este megjelent kormányrendelet értelmében mindenesetre a hatálybalépését követő nyolcadik napon, azaz május 23-án megszűnik minden kormány által felfüggesztett vagy megállított, központi költségvetési forrásból finanszírozott beruházásról szóló polgári jogi vagy támogatási szerződés. Kivételt csak Lázár János tehet „a beruházással érintett szakpolitikai felelős miniszterként. ”Javaslatára május 23-áig felmentést adhat a szerződés automatikus érvénytelenítése alól. A HÉV-vonalak támogatási szerződését 2021-ben írták alá. A projekt tervezésére, előkészítésére 4,6 milliárd forint uniós forrást biztosított akkor a kormány. Kérdés, hogy Lázár minisztériuma által közölt „nincs döntés” egy nyitva hagyott lehetőség vagy a rendelettel ez is törlődik döntés nélkül.
A járvány, az ukrán-orosz háború és a rezsiválság miatt kevesebb a hazai fejlesztési pénz, nem jönnek az uniós támogatások – ebben a feszültségben „politikai erőt kapott” a Budapest-vidék ellentét – jegyezte meg Vitézy Dávid, a BFK korábbi vezetője, közlekedési államtitkár Lázár János akciójáról, amelynek során mintegy nyolcvan, nagyrészt fővárosi projekt lezárásáról döntött. Vitézy a népszámlálási adatokat elemezve is arra jutott, hogy a Budapest környéki hév- és vasútvonalak kapacitásbővítő fejlesztését meg kell valósítani, az elindított beruházások leállítása helyett inkább fel kellene gyorsítani azokat, hiszen a következő 20 évben itt várható dinamikus lakosságszám növekedés. Miközben
a vasúti és hév infrastruktúra kapacitáshiányos, jelentős részben leromlott állapotú és az agglomerációból ingázók közül 10-ből 6-an autóval közlekednek megfelelő alternatíva híján.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát a kormány tavaly elfogadta. Az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) felhasználásáról szóló magyar tervben 289 milliárd forint értékben, száz százalékos támogatású projektként szerepel az 56 kilométer hosszú budapesti és környéki HÉV vasútvonal korszerűsítése és kapacitásbővítése. A fenntartható zöld közlekedésre megítélt források több mint felét az akkori tervek szerint erre költené az Orbán-kormány.
Csakhogy az alap forrásai csak olyan projektekre használhatóak fel, amelyek 2026-ban befejeződnek. Brüsszel és a kormány vitája miatt legkorábban nyártól érkezhetnek az uniós támogatások Magyarországra. A közlekedési projektek azonban időigényesek, gondoljunk csak a fővárosi metró beruházásokra, vagy a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train városi vasútra, amelyre egyébként nem sajnált Lázár János 80 milliárd forintot.
Lázár János sűrű fésűvel ritkítja az állami beruházásokat, de azért a Gellért-hegyen lévő erődre ad 20 milliárd forintot az Orbán-kormányGazdátlan kiemelt beruházás
A szentendrei, a ráckevei, a gödöllői és a csepeli HÉV-vonalak fejlesztése ugyan kiemelt állami beruházás lett tavaly augusztusban, sőt egy kormányhatározat is megjelent arról, hogy 830 millió forintot fordítanak a vágányok átépítésre. Ennek ellenére a beruházásnak a BFK szétverése óta nincs gazdája. Holott az engedélyek beszerzése hónapokig, a kivitelezés legkevesebb 3 évig tartana. A projektek befejezésére így 2026 végéig csekély az esély. Csakhogy az RRF-tervben nevesítették a fővárosi projektet, így a pénz elvileg másra nem költhető. A projekt meghiúsulásával milliárdokat veszíthet az ország.
